2024.02.13.

Tavaly június 25-én avatták boldoggá a Leukai Szűzanya Lányai kongregáció alapítóját az olasz csizma pugliai sarkában fekvő, tengerparti Santa Maria di Leuca kegyhelyén és liturgikus ünnepét február 8-ra tűzték ki. Csütörtökön délelőtt a rend római anyaházában tartották az Alapító Anya első liturgikus ünnepét abban a kápolnában, melyet teljes egészében Prokop Péter pap-festőművész alkotásai díszítenek.

„Ma első alkalommal tartjuk Boldog Elisa Martinez liturgikus ünnepét. Ebben a szentmisében megemlékezünk az ő „dies natalisáról”, mennyei születésnapjáról, amikor kezében égő mécsessel belépett a mennyei Atya házába. Pontosan 33 évvel ezelőtt történt, 1991. február 8-án, amikor az ágya körül álló nővértársaira utoljára rámosolygott, hogy aztán belépjen az örökkévalóságba. Délelőtt 9 óra 50 járta akkor, nagyjából, mint ez a mostani óra, odakinn pedig szokatlan módon fehér hó takarta be Róma halmait. Most hálát adunk a Jóistennek, hogy az Egyháznak adta Boldog Elisát, akihez mi most úgy fohászkodunk, mint Anyához és az élet Tanítómesteréhez, hogy kövessük őt erényei útján” – ezekkel a gondolatokkal kezdte a hálaadó szentmisét Marcello Bartolucci érsek, a Szentek ügyei Dikasztérium nyugalmazott titkára, aki egykoron hivatalból maga is foglalkozott Elisa anya boldoggá-avatási eljárásával.

A kápolnát megtöltötték az anyaház és a noviciátus nővérei, közel százan, akik a távoli kontinenseken dolgozó mintegy 650 nővértársuk képviseletében is imádkoztak, énekeltek és ünnepeltek, élükön Ilaria Nicolardi anyával, a Leukai Szűzanya Lányai kongregáció általános rendfőnökével. A szentmise kezdetén Sabino Lattanzio atya, Elisa anya boldoggáavatási eljárásának posztulátora olvasta fel a dekrétumot, mely bemutatja az alapító tanúságtevő életét.

Elisa Martinez 1905. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján született nyolcgyermekes család első tagjaként, a dél-olaszországi Salento vidék Galantina városában. Apja Martinez neve arra a korszakra utal, amikor a 16-18. században Puglia urai spanyolok voltak. A polgári jómódban élő család tisztességgel és hitben nevelte gyermekeit, akik közül kitűnt Elisa, akinek védőszentje Árpádházi Szent Erzsébet volt és az ő példája nyomán maga is nagyon vonzódott a szegény sorsúakhoz és a betegekhez. Iskolás lányka korában magától értetődő volt számára a mindennapi szentmisére járás és ezért akár naponta több kilométert is gyalogolt, mígnem az apja kis kápolnát építtetett az uradalmukban, ahol Elisa jelent volt a család többi tagjával és az alkalmazottakkal.

Húszévesen a tartományi Lecce nagyvárosban megismert egy francia alapítású, a Jó Pásztor szeretetéről nevezett nővéreket, apja el is engedte Franciaországba, ahol a noviciátusa után fogadalmat tett, majd hazatérve dolgozni kezdett, de egy betegsége megakadályozta további munkáját. Felépülése után új szerzetesi közösség alapítására kapott meghívást, amihez segítőtársak sietnek, először a lelkivezető papja, majd a püspöke személyében. Rómába került, ahol hamarosan pápai pártfogásban részesült és elindult a műve, mely betegek ápolásában, leány-anyák felkarolásában, árvák gondozásában öltött testet. Közben járta az országot és számos helyen új közösségeket alapított, mígnem Rómában az északi Prima Porta környékének akkor még lakatlan részén alapított rend- és anyaházat és mellette egy nagyobb méretű kórházat. A kereszt azonban őt sem kerülte el, nehézségek adódtak a renden belül és kívül, olyannyira, hogy mást választottak elöljáróul helyette. Elisa anya azonban ezt a szenvedést arra használta fel, hogy bejára a távoli Ázsia országait és főként a Fülöp-szigeteken, valamint Indiában rendházak egész sorát hozza létre. Ismét generális anyává választották és maradt is egészen időskori lebetegedéséig a kongregáció élén.

Gondviselésszerű volt a találkozása a háború után egy újmisés dél-svájci pappal, Gilberto Agustoni atyával, aki élete végéig lelki támasza maradt, jóllehet előbb püspökké szentelték, majd bíborossá nevezték ki. Amikor a háború után az említett Prima Porta környékén megépült az anyaház és a kápolna, annak belső dekorációját az 1957-től Rómában dolgozó pap-festőre, Prokop Péter atyára bízták, aki élete fő művét alkotta meg itt 1969-70, mert az egész kápolna díszítése az ő elgondolása szerint valósult meg: A szentély falát a Szeplőtelen Fogantatás lourdes-i jelenése jegyében festette meg, de együtt az egyház szentjeivel, köztük kiemelten is Szent Erzsébettel.

A kápolnába a fény az oldalfalak fölé emelt színes ablaküvegeken keresztül árad, míg alatt sorjáznak a keresztút stációi, belülről megvilágított színes ólomüvegek foglalatában. Most, hogy a kápolna őrzi Boldog Elise anya sírját, a zarándokhellyé lett kistemplom szeretettel várja a látogatókat, különösen is Magyarországról.

-----------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo/?fbid=890078256459617&set=pcb.890091203124989

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

Prokop Péter atya halálának 20. évfordulójára emlékezünk 2023

2023.07.21.

Prokop Péter papfestő és a Leuca-i Szűz Mária Leányai Kongregáció

Prokopp Mária, a Budapesti ELTE Tudományegyetem művészettörténet tanára ismertetőt írt nagybátyja, az 1957-99 között Olaszországban élt és alkotott Prokop Péter papfestőnek a Leuca-i Szűz Mária Leányai kongregációhoz fűződő kapcsolatáról:

„Prokop Péter leghatalmasabb itáliai alkotása a Prima Porta-i modern apácarend, a Leuca-i Szűz Mária leányai kongregáció 1939-ben épült templomának a belső     építészeti és képzőművészeti kialakítása. Erre 1969-70-ben került sor Csertő Sándor atya (1913-82), a Propaganda Fidei pápai hivatal vezetője, a Szent Péter bazilika kanonokja közvetítésével. Ez a zárda volt azokban az években Prokop Péter második otthona, ahol az alapító anya, a 2023. június 25-én boldoggá avatott Elisabetta Martinez is élt haláláig, 1991-ig és aki örömmel fogadta Péter atyát, az ő magyar védőszentje honfitársát. Mély barátság alakult ki Péter atya és a nővérek lelkipásztora, Gilberto Agustoni atya között, aki a Római Kúria különböző fontos tisztségeit töltötte be abban az időben.

Amikor e sorok írója, Péter atya unokahúga, Prokopp Mária, a Budapesti ELTE Tudományegyetem művészettörténet tanára, felkerestem a Prima Porta-i rendházat 2000-ben, miután Péter atya már Csepelen élt, hogy ővele összeállítsam a munkásságáról 2003-ban megjelent kötetet, hosszan elbeszélgettem Agustoni bíborossal, akinek boldoggá avatási eljárása 2022. november 19-én kezdődött el Leucában, éppen azon a napon, amikor a magyar helyi egyház Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus emléknapját ünnepli, és akit most már „Isten Szolgája” címmel illetnek. A bíboros nagy meghatottsággal szólt Prokop Péter mély lelkiségéről és igazi katolikus művészetéről, az ő igaz barátjáról... 

Szentmise az alapító anya halálának 31. évfordulóján

Az alapító anya halálának 31. évfordulója alkalmából Marcello Bartolucci érsek, a Szentté avatási Dikasztérium nyugalmazott titkára mutatott be szentmisét a nővérek Prima Porta-i központjában. A szertartásról készült videófelvételen jól látható a modern templom szentélyfala, amely 5x10 méteres felületén a rend névadójának, a Szűzanyának, mint a Lourdes-i jelenésnek az apoteózisát jeleníti meg a mennyei dicsőségben.

A földgömbön álló, fénylő fehér ruhában tündöklő Szűzanya az angyalok és szentek diadalmasan ünneplő hatalmas seregével jelenik meg a loretói litánia megszólításai szerint. A sárkányt-tipró Istenanya feje körül 12 csillagból álló koszorú, és felette a Szentlélek Galambja jelenik meg. Ő a fényforrás, a robbanó tűzhányó központja. Belőle áradnak a sokszínű fénysugarak Máriára és a zenélő, harsonázó angyalokra, apostolokra, prófétákra és szentekre. Balra fent az Ószövetség nagyjai jelennek meg, akiket Keresztelő Szent János vezet. Mögötte Dávid király zenél. Jeremiás próféta széttárt karját felemelve, Isten irgalmát kéri a népére. Mózes a kőtáblákra mutatva emelkedik ki a csoportból. Az előtérben Ábrahámot látjuk, amint éppen feláldozni készül egyetlen fiát.

Alattuk, az oltárhoz közelebb, Szent Péter vezetésével, az apostolok jelennek meg. Jobbra fenn az Egyházatyák és az ősegyház szentjei kapnak helyet, a vértanúk és hitvallók sorában.

A világegyház 84 legfőbb szentje között ott vannak a magyar szentek is. S bár Péter atya vallotta, hogy a mennyei dicsőségben, a „fénytörések villogó világában” nem illendő a földi realitás, néhány alakon jól felismerhetjük a közreműködők arcvonásait. Így a szentek első sorában, a most boldoggá avatott Erzsébet nővért és a nővérek lelkipásztorát, Agustoni atyát ismerjük fel, akivel közösen alakították ki a falképek ábrázolásait, a teológiai programot. Az építészt Szent Tamás alakján ismerjük fel. Péter apostol mögött jelenik meg maga a pap-festőművész, aki diadalmasan hirdette, hogy elválaszthatatlan egységben, egymást erősítve él a lelkében első helyen a papság és vele egybefonódva a festészet.

Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár ismertetője végén megállapítja: „Szép lenne, ha Elisa anya boldoggá avatása alkalmából készülne egy méltó kiadvány a Prima Porta-i templom művészeti kincseiről, Prokop Péter atya művészi falképeiről, a 200 négyzetméter felületű üvegablakokról és táblaképeiről, az ott látható valamennyi iparművészeti tárgy művészi kialakításáról”.

Filmforgatás a rendházban a Prokop-festményekről

Vollnhofer Mária ikonfestő és a családi nevét viselő, 2010 óta működő Vollnhofer ArtStudio Közhasznú Alapítvány vezetője (Budapest, Szent István körút 12, III. 5), számos magyarországi és római Prokop kiállítás szervezője a következő beszámolót küldte el műsorunknak:

„10 évvel ezelőtt, a magyarországi és római kiállítások sikere után felmerült bennem az az ötletet, hogy egy dokumentumfilmet kellene készíteni Prokop Péterről és hatalmas életművéről. Barátom Murai Gábor tanár és filmrendező, aki akkoriban nemrég fejezte be a Pásztor című dokumentumfilmet az elhunyt Miszori Zoltán atyáról, örömmel és lelkesedéssel karolta fel az ötletet Szőke Péter operatőrrel együtt.  

Dr. Prof. Prokopp Mária, aki az 50-60-as évektől kezdve sokat tartózkodott Prokop Péternél Rómában, hasznos és pótolhatatlan tanácsokkal látott el bennünket.

2014 nyarán elkezdődött a Prokop dokumentumfilm forgatása Murai Gábor rendezővel, Szőke Péter operatőrrel, Vollnhofer Mária gyártásvezetővel Dr. Prof. Prokopp Mária védnöksége alatt. A magyarországi (Harta-Kiskékes puszta és Akasztó) forgatás után Róma következett, ahol a legnagyobb élmény és felfedezés a Leuca-i Szűz Mária Leányai nővérek Prima Porta-i egészségközpontja és római rendfőnöksége volt, amely a 60-as évek végén, Prokop Péter fiatal magyar papfestőt bízta meg a templom kifestésével, és berendezésével, az üvegablakok tervezésével. El is készült a templom hatalmas freskója a különleges üvegablakokkal és a keresztúttal.

Elisa anya portréja

2014. július 23-án érkeztünk a rendházba Murai Gáborral és Szőke Péterrel a Prokop Péter dokumentumfilm forgatására. Rögtön a templomba mentünk, ahol mindenütt az ő műveivel találkoztunk. Hatalmas élmény az 1969-ben készült monumentális freskó az oltár mögött, amelyen megtalálható a most boldoggá avatott Elisa anya portréja is.  A rendalapító Elisabetta Martinez nagyon büszke volt rá, hogy védőszentje Árpád-házi, vagyis, ahogy olaszul hívják: Magyarországi Szent Erzsébet.

A falak üvegablakokkal vannak körbe véve és kuriózum a különlegesen egyedileg hátulról megvilágított keresztút. A kórházi részben még egy kisebb kápolna is van hasonló stílusban és a folyosókat és közös helyiségeket is mindenütt Prokop képek díszítik. A kongregáció akkori és mostani rendfőnöke Ilaria Nicolardi anya nagyon kedvesen fogadott bennünket és lehetővé tette, hogy találkozzunk Gilberto Agustoni bíborossal, aki annak idején felkérte Prokop Pétert a nagy mű elvégzésére.

Megható volt a beszélgetés a svájci születésű bíborossal, aki a hatalmas mű alkotásánál is jelen volt.

Ilaria anya 2015-ben kéréssel fordult hozzám, hogy ajánljak egy jó portré festőt, aki képet fest Elisa Martinez anyáról. Javaslatomra Varsányi Éva Mária Rómában élő festőművészt kérték fel, aki elkészítette a képet és örömmel töltött időt a nővérekkel.

Most, hogy 2023-ban Prokop Péter atya halálának 20. évfordulójára emlékezünk, csodával határos egybeesés, hogy éppen 2023. június 25-én volt Elisa Martinez anya BOLDOGGÁ AVATÁSA és most már látogathatók a rendház templomában Prokop Péter művei a boldog rendalapítónő sírja felett és körülötte.

Sajnos Murai Gábor tanár és filmrendező, akinek köszönhetjük a 2015-ben elkészült Prokop című dokumentumfilmet, nincs már közöttünk. Adjon az Úr neki örök nyugodalmat!”

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2023-07/elisa-martinez-boldogga-avatas-prokop-peter-freskok.html

-------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

A templom egész nap nyitva van a Via Tiberinán, a kórház és egészségügyi központ része, ezért bármikor oda lehet menni 0-24 h-ban.

 ----------------------------------------------------------------------------------------

Köszönet nyilvánítás Vollnhoffer Máriának a Szent István Ház-Róma/Casa di Santo Stefano Roma -tól

2024.02.19.

Prokop Péter pap-festőről szóló dokumentumfilmet láthattak az érdeklődők a februári Morzsa kocsmában. A filmet Murai Gábor rendező, Szőke Péter operatőr és Vollnhofer Mária gyártásvezető készitette.

Hálás köszönetünk Vollnhofer Máriának, aki a rendelkezésünkre bocsátotta a filmet.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo/?fbid=723124876607638&set=pcb.723130466607079

https://www.facebook.com/photo?fbid=723125139940945&set=pcb.723130466607079

 ----------------------------------------------------------------------------------------