Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2018.02.05.
Éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony napján történt. A Gergely egyetemről
sétálok be a Rádióba, a szűken vett római óváros sűrején átvágva.
Állványozzák a Szent Ignác templom előtti legbarokkabb teret és már kint
is vagyok a Pantheon előtti tágas téren. Turisták százai állnak körül
egy ügyes szaxofonistát, nekem pedig eszembe jut, amit Ross Kingtől a
napokban olvastam a „Párisz ítélete” című könyvében, mely emléket állít
az impresszionizmus születésének. Az 1867-es párizsi világkiállítás
évében a nagy Szalon elutasítottjai között szerepeltek Renoir, Pisarro,
Cézanne, Monet képei. Manet be sem adta a zsűrinek a képeit, de aki
szeretett volna kárpótlást nyerni, az „elutasítottak” helyett cserébe
megnézhette a világkiállítási pavilonban Alfred Nobel feltaláló
dinamitját és egy új, eleddig ismeretlen hangszert, amelyet III.
Napóleon császár belga születésű hangszerkészítője, Adolphe Sax alkotott
meg. S ő a saxaphon, a Sax úr módjára szóló!
Engem a Pantheon előtt ellenben most az ősi Mária templom érdekel és már
ott is ülök annak kegyképe előtt. Az eredeti messze fönn az apszis
közepén, de még így is csak az ezüst ikonruhát lehet látni és azon az
arc és kéz áttetszésére szolgáló nyílásokat. Szerencsére az oltár előtt
egy állványon való-hű méretben egy igényes és pontos másolat áll. A
szilfára festett, 80 centi magas ikonon az Istenanya bal karján tartja a
Gyermeket és mindketten a szemlélőre néznek. Vagy inkább, túl a
szemlélőn, olyan távolba, ahová csak az erős hit ér el...
Ilyesfélékről töprengek, amikor visszafojtott, lázas izgalom hangjai
vesznek körül. Nagyszámú kínai turistacsoport áramlik lassan mögöttem,
szöghajuk keretezte arcukban a szemek a szokottnál kerekebbek.
Csodálkoznak, mint a gyerekek. Fölfelé tekintenek és mivel odakinn esik,
szépen bepermetez a február eleji eső a kerektemplom színes
márványkövezetére. Ezt nem értik, talán nem fejezték be az építkezést?
Pedig ott a felirat a timpanon alatt, a Krisztus előtti 27-ből, ahogy
Augusztus császár veje, méteres bronzbetűkkel megörökíttette: Marcus
Agrippa, Lucii filius, consul tertium fecit, vagyis „Agrippa Márk,
Lúciusz fia, a harmadjára is konzul építtette” a kerektemplomot a
„minden isten” tiszteletére, hálából a Róma tekintélyét megalapozó
békének. Gyanítom, Kelet fiai és lányai úgy tekintenek ezekre a latin
betűkre, mint ahogy mi állnánk a nagyjából Agrippa korabeli
Han-dinasztia egykori Csang’an fővárosának emlékei előtt. Szívesen
szólnék hozzájuk, hogy az a Lyuk ott fenn nem a befejezetlenség jele,
hanem éppen a teljességé, amit az Oculus Dei, Isten Szeme mintáz.
Alaposabban körülnézek és azt találom, hogy a templomlátogatók bőven
több mint a fele onnan jött, Ázsiából: japánok, kínaiak, koreaiak…
Hiába térek vissza az ikonomhoz, ők már szöghajukkal szöget ütöttek a fejembe és szabad folyást engedek én is a gondolataimnak, ahogy az eső odafentről érkezik. Mert gondolataim mélyén, ahová azok a szívben kiülepednek, valamiként most összetartozik az a pantheonos Mária ikon és a kínaiak. Gyanítom, azon a bizonyos Isten Szemén még valakinek be kellett kukkantania ebbe a kerektemplomba!
Először IV. Bonifác pápa és Phocas bizánci szászár kérnek szót, és
emlékszem szavuk már első hallásra elbűvölt a budapesti Központi
Szemináriumban, ahol 1977-ben Póli bácsi, azaz Radó Polikárp tudós
bencés atya kicsi, az „Egyházi évről” szóló remekművében olvastam,
amikor Mindenszentek ünnepe eredetét feszegette: „A Kelettel szoros
érintkezésben álló IV. Bonifác pápa teremtette meg a csírájában már
létező ünnep-elemek összekapcsolását. Phocas bizánci császártól elkérte
és meg is kapta a már több mint száz év óta bezárt „minden istenek
templomát”, a Pantheont. Ezt a pogány templomot akkor építtette Marcus
Agrippa többszörös konzul, amikor Róma meghódította az akkor ismert
világot és Augusztus császár uralkodása alatt sok háború után a római
istenek békéjére virradt a földtekére. (Jézus ebben a békébe született
bele, a Lukács evangélium tanúsága szerint) IV. Bonifác pápa 609. május
13-án – vigyázat, 1409 évvel ezelőtt! – ünnepélyesen felszentelte a
Pantheont. Róma püspöke, a Néró alatt keresztrefeszített Szent Péter
utóda megjelent a Callistus-féle katakombák öt emelet mélységben húzódó
folyosóin és 28 ékesen feldíszített kocsira rakta a vértanúk tetemeinek
földi maradványait. Óriási néptömeg kísérte ujjongó énekkel a
vértanúkat, akik végül is győztek az üldözés fölött. A körmeneti
diadalének szövege megmaradt a Római Pontificale-ban, mely egész csekély
változtatással így hangzott: „Kellemes legyen kijöveteletek, utatokat
öröm kísérje, íme, reszketnek a híres hegyek, és a halmok (Róma hét
dombja!) ujjongva várnak titeket. Jelenjetek meg, Isten szentjei,
hagyjátok el harcotok színhelyét, lépjetek be Rómába, mely szent hellyé
változott. Áldjátok meg a római népet, mely itt kísér benneteket a
templomba, mely a hamis istenek lakóhelyéből a tiétek lett és veletek
együtt imádja az Úrnak a fölségét”.
Póli bácsi a könyvében aztán szépen összegzi, hogy a minden vértanú
ünnepe miként bővült ki minden szent ünnepévé és talált rá a kelták
november kalendáján tartott újévi ünnepének az időpontjára, hogy aztán
az egyház egy erős hitvalló ünneppel később megkeresztelje azt.
A Pantheon nemcsak titulust kapott egykor a Vértanúk Szűz Máriája néven,
hanem hozzá ikont is, mely a mindhalálig hűséges tanúságtevők szemével
néz. A kerektemplom régi búcsúnapján a hűségesek emlékezetére azon az
említett Oculus Dei-n keresztül piros virágszirmokat szórtak be az
ünnepi mise alatt. Ez a „rosatio”, piros rózsaszirom hullatás Róma
történetéhez és így a római katolikus egyház történetéhez tartozik.
Máriára tekintek, a Vértanúk kerektemplomi asszonyára és felhősnek látom
a szemeit. Nem rám néz, nem is a kínai turistacsoportra, hanem
messzebbre veti szemei sugarát, oda ahová egykor Xavéri Szent Ferenc
igyekezett és ahová Matteo Ricci tudós jezsuita eltalált és ahol az
elmúlt, lassan közel száz év történetében, sokan – talán a régi időkhöz
hasonlóan – „nagyszámú” (ingens multitudo) keresztény tett tanúságot a
hitéről vére hullásával. Kínáról van szó, a kínai katolikus egyházról.
Ezt az ősi képet, melyet itt Rómában századonkénti metszeteiben
olvashatom, szemlélem most és ebbe a „nagynyílású” látásba, egyfajta
isteni teleobjektívbe illesztem bele a Távol-Keletről hirtelen közel
jött eseményeket, melyek új, eleddig itt ismeretlen nézőpontból
tekintenek a kínai keresztények vértanú hűségére. Ebben a római vértanú
olvasatban nincsen „mindegy”, hogy lehet így is, de lehet úgy is, hanem
Jézus szava világosan eligazít: „Mindazt, aki megvall engem az emberek
előtt, én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van” (Mt 10,32).
Ebben az olvasatban nincs politikai korrektség, amit sem Péter sem Pál
nem ismert, mert a Mesterüktől, a názáreti Jézustól tanulták meg a szó
egyenességét: „Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem, ami pedig
ezeken felül van, az a gonosztól van.” (Mt 5,37). Ellene vetheted: De
Kína világhatalom! Ez ma egy politikai tény, ami mellé és nem vele
szembe, mégis odaállítok egy másik tényt: Jézus győzelmét a világ
fölött. Ő az Úr! Most és mindörökké!
-------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------
RÖVIDEN A PANTHEONRÓL
2018.02.05.
A Pantheont az összes isten templomaként építtette Marcus Vipsanius
Agrippa harmadik konzulsága idején, Kr.e. 27-ben. Az épület két
alkalommal is leégett: Kr. u. 80-ban Dominitianus építette újjá, ám az
épület 110-ben ismét megsemmisült.
Ma ismert formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az
alapjaitól építette újjá 126-ban (más források szerint 125-ben vagy
128-ban). 202-ben Septimius Severus és Caracalla utasítására ismét
restaurálták az épületet.
A Pantheont 609-ben IV. Bonifác pápa szentelte keresztény templommá,
amelyet Szűz Máriának és az összes keresztény vértanúnak ajánlott, neve
pedig Santa Maria Rotonda lett. A templom sírboltjaiban nyugszik két
olasz király – II. Viktor Emánuel, valamint I. Umberto.
A Pantheon belsejébe egyetlen forráson, a kupola hatalmas “tetőablakán”,
a több mint kilenc méter átmérőjű kerek oculuson keresztül jut be a
természetes fény, ahogy az eső, s néha a hó.
Giulio Magli olasz történész, az ókori építészet szakértője, valamint
Robert Hannah, az új-zélandi Otago Egyetem ókortudósa arra jött rá, hogy
márciusban, a tavaszi napéjegyenlőség idején, pontban délben az
oculuson keresztül bejutó fényoszlop megvilágítja a Pantheon impozáns
bejáratát. Hasonló fényeffektus figyelhető meg április 21-én, amikor a
rómaiak városuk alapítását ünnepelték.
A pontos mérnöki számításoknak köszönhetően az ünnepségekre összegyűlt
rómaiaknak színpompás előadásban volt része – a napsugarak mintegy az
istenek sorába emelték az uralkodót.
“Mintha a Nap maga invitálta volna a császárt a Panteonba, amelyet az
összes isten templomának szánták. A jelenetet mintha egy filmstúdió
szakemberei világosították volna be” – magyarázta Giulio Magli
professzor, hozzátéve, hogy a rómaiak hite szerint napéjegyenlőségkor
került a császár a legközelebb az istenekhez.
“Dicsfény ragyogta be a császárt és Róma hatalmát. Az egyiptomiakhoz
hasonlatosan a Nap különleges jelentőséggel bírt a rómaiak számára.
Apollót a Nappal azonosították, Nero császárt a görög napisten, Héliosz
alakjában ábrázolták” – hangsúlyozta Giulio Magli.
---------------------------------------------------------------------------
The Pantheon in Rome: New Images of Light phenomena.The Arch of Light.
Marina De Franceschini
http://www.academia.edu/10071101/The_Pantheon_in_Rome_New_Images_of_Light_phenomena._The_Arch_of_Light
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=410279259368960&set=pcb.410279422702277&type=3&theater
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=410279356035617&set=pcb.410279422702277&type=3&theater
The "Arch of Light" in the Pantheon.
At solar midday on 7th April and 4th September each year the circle of
light from the Pantheon oculus fits exactly into the white marble arch
above the door, creating the "arch of light" effect.
The rest of the light falls through the doorway, creating the "Square of Light" on the portico in front of the door.
---------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella írta 2 órája a(z) Szentév 2025 fórumtémában:
Ezzel egy időben rendszeres közúti ellenőrzést vezettek be ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 2 órája a(z) Szentév 2025 fórumtémában:
Rómában megkezdődött a biztonsági felkészülés a ...
Huszákné Vigh Gabriella új fórumtémát indított: Szentév 2025
Huszákné Vigh Gabriella 12 órája új blogbejegyzést írt: Jánosi Dalma: Magas rangú egyházi díjat kapott Erdő Péter bíboros Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 14 órája a(z) A Santo Stefano Rotondo a magyarok nemzeti temploma fórumtémában:
Németh László Imre: Magyar emlékek római temploma, A ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 15 órája a(z) A Santo Stefano Rotondo a magyarok nemzeti temploma fórumtémában:
Charles Dickens meglátogatta a Santo Stafano Rotondo ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Bárhova eljuthatsz fórumtémában:
A Palazzo Odescalchi belsejében, Róma...
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: Fraknói centenáriumot ünnepeltek a római Szentszéki Magyar Nagykövetségen 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Laterán fórumtémában:
Ospedale del Salvatore Ospedale delle Donne ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Laterán fórumtémában:
https://esploraromablog. com/2017/05/17/sotterranei-...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
P. Vértesaljai László: „Karácsony szentignáci tekintettel”
P. Vértesaljai László: Még egy szó a száz éves egykori rádióigazgatónkról
P. Vértesaljai László: Képzeletbeli utazás a Bergoglio papával
P. Vértesaljai László: Pierluigi Palestrina 2019