2019.03.02.
Eurysaces péknek és feleségének Atistianak az i. e. I. század végén emelt monumentális sírja Rómában a Porta Maggiore kapunál jellegzetes és jó állapotban fennmaradt ókori rom.

A sírépítmény maga egyedi: mintha egy nagy kemence volna, melynek oldalán kerek nyílások sorakoznak. A koszorúpárkány alatt végigfut egy dombormű, ami a római pék foglalkozását mutatja be, a kenyérkészítés fázisait láthatjuk egymás mellé helyezett jelenetek sorában, mint egy gondos dokumentációt vagy képregényt.
Eredetileg a házaspár szobra is hozzátartozott a sírhoz, amit eddig sehol nem lehetett látni, de most ezt a szobrot ugyan nem az eredeti helyszínen, hanem a Centrale Montemartini múzeumban, de restaurálva bemutatják.

Egészen június 30-ig lehet megtekinteni a restaurált szobrot a síremlékhez köthető kisebb kiállítás keretében, ahol a síremlék rekonstruált makettjét az ismertetőkkel együtt tanulmányozhatjuk.

--------------------------------------------------------------------------

http://www.centralemontemartini.org/it/mostra-evento/capolavori-da-scoprire-il-rilievo-funerario-di-marco-virgilio-eurisace
https://www.wantedinrome.com/news/rome-restores-funerary-relief-of-eurysaces-the-baker.html
https://roma.repubblica.it/cronaca/2019/02/28/foto/roma_l_antico_rilievo_funerario_di_eurisace_e_atistia_restaurato_alla_centrale_montemartini_dall_1_marzo-220363453/#1
http://www.askanews.it/cultura/2019/02/28/restaurato-il-rilievo-del-fornaio-eurisace-e-la-moglie-atistia-pn_20190228_00203/
https://www.adnkronos.com/cultura/2019/02/28/alla-centrale-montemartini-rilievo-funerario-eurisace-atistia_Ksz6CsF0XQUn48zT5t0aqL.html
http://www.artemagazine.it/mostre/item/8720-capolavori-da-scoprire-il-rilievo-funerario-di-eurisace-e-atistia-alla-centrale-montemartini#gallery-8895

--------------------------------------------------------------------------

Egy felszabadított rabszolga, aki történelmet írt

Forrás: Annett Klingner: 111 különleges hely Róma
2019.03.09.

Az első században épült városkapu, a Porta Maggiore külső oldalán egy tömzsi épület maradványai láthatók- egy síremléké, amelyet egy felszabadított görög rabszolga, Marcus Vergilius Eurysaces állított magának.
Miután felszabadult, Eurysaces választhatott ugyan magának foglalkozást,- pék lett -, de mielőtt római polgárjogot nyerhetett volna, teljesítenie kellett a feltételt, hogy naponta egymaga 100 véka gabonából süssön kenyeret. Ráadásul legalább három évig az államnak kellett dolgoznia, vagyis csökkentett áron kellett árulnia a kenyereit.
A becsvágyó Eurysaces azonban eleget tett a feltételeknek. Vagyonos ember vált belőle, s végül teljes jogú római polgár lett.

I.e. 30-ra akkora vagyont gyűjtött, hogy a városkapuval szemben meg tudott vásárolni egy nagyobb földterületet, ahova hatalmas síremléket építtetett magának. A sírfeliraton ez áll: "Ez Marcus Vergilius Eurysaces pék síremléke, aki vállalkozó és kishivatalnok volt."

A falban levő hengeres nyílások a dagasztóteknőket jelölik, fölötte pedig a kenyérkészítés folyamatát bemutató dombormű látható.

Amikor az 5.század elején Honorius császár megerősítette az aurelianusi városfalat, ezt a sírt is kőbányaként hasznosították. A megmaradt részt egy toronyba építették be, így az 1500 éven át épségben fennmaradt.

Amikor 1838-ban elbontották a tornyot, az előkerült épület hatalmas meglepetést okozott. Az emlékmű belsejében egy római öltözetet viselő pár márványszobrára bukkantak, rajta az alábbi szöveggel: "Atistia, a feleségem, csodálatos asszony volt, földi maradványait a kenyereskosár rejti."

Eurysaces tehát megözvegyült. A régészek később valóban rá is bukkantak a közelben egy kenyereskosár formájú urnára.

--------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------