2024.08.28.

Rómában az Ara Pacis Múzeum ad otthont a „Színházak. Az ókori jelenet szerzői, színészei, maszkjai" című kiállításnak.

A római színház témáit erősen befolyásolta a hellenisztikus hatás. Ez a kulturális összeolvadás egyáltalán nem volt ellentmondásos: görög tartalmak beillesztéséről volt szó egy olyan színházi struktúrába, amely etruszk eredetű lehetett, s ezzel egyedülálló művészi olvasztótégelyt hoztak létre a maga nemében.

A műsorok szervezése állami joghatóság alá tartozott, míg a szerzők, humoristák és színészek többnyire magánszemélyek voltak. A római színházi társulatokat egy komikus, a „dominus gregis” vezette, ez a kifejezés az egész társulatot jelöli. Ezek a humoristák gyakran szabadok voltak, akárcsak a legtöbb színész, bár egyes mellékszerepeket, például zenészeket vagy kellékkészítőket a dominus gregis rabszolgáira bízhatták. Ami a forgatókönyvek elkészítését illeti, nem világos, hogy pontosan hogyan zajlott a bíró és a szerző kapcsolata. Valószínű, hogy a dominus gregis a szövegeket a bírók elé tárta.

A műsor teljes anyagi terhét az állam viselte: a kirendelt bíróknak egyösszegben kellett fizetniük a társulatot, ami a szerző és a humorista hírnevétől függően változott. A nézők, ellentétben a mai eseményekkel, nem fizettek azért, hogy részt vegyenek az előadásokon.

Kr.e. 55-ig nem voltak kőszínházak Rómában; az előadásokat ideiglenes faépítményekben tartották, amelyeket az előadások végén lebontottak. A tipikus festői háttér két vagy három házat, néha templomot illusztrált, és a jelenet egy elképzelt nyilvános utcán vagy téren játszódott.

A belső terek egy ajtó feletti előtetővel lettek kialakítva. A színpadi felszerelésről a "choragus" gondoskodott, néhány rendezői funkcióval.

A főként rabszolgákból, kézművesekből, kereskedőkből és gyermekes nőkből álló közönség otthonról hozott székeken állva vagy ülve látogatta az előadásokat. Bár a prológusok nem tesznek említést szenátorokról vagy lovagokról, feltételezik, hogy a jobb kilátás érdekében kitüntetett helyet foglaltak el a „subsellia” nevű padokon. A színészek, mindannyian férfiak, olyan maszkot viseltek, amely azonnal azonosította az ábrázolt színpadi típust: öregember, strici, matróna, udvarhölgy, jó családból származó fiatalember, szolgálólány, rabszolga, parazita, katona és ezek változatai. Ez lehetővé tette a közönség számára, hogy azonnal felismerje a szerepet, és egyetlen színész több karaktert is eljátszhatott. Néhány különösen tehetséges színész, a „virtuózok”, énekelt szólókat adtak elő. Az előadások napközben zajlottak.

Az első téglaszínház, a Pompeius Színház Kr.e. 52-ben épült. Nagy Pompeius azzal győzte le a tradicionalista szenátorok ellenállását, hogy beépítette Vénusz templomát a szerkezetbe.

A görög színházakkal ellentétben, amelyek kiaknázták a természetes lejtőket, a Pompeius Színház a Campus Martius egy fontos részét foglalta el, teljes egészében falazott volt, ahol a rómaiak menedéket találhattak a nyári hőség elől.

Felmerül a kérdés, miért épültek fel az első állandó színházak?

A színház a hivatali hatalom felmagasztalásának is eszköze volt. Nagy Pompeius, győztes hadvezér, konzul, nagy anyagi rendelkezésre állás mellett megkerülte a Rómában érvényben lévő állandó színházak építésének tilalmát, mondván, hogy a 27 ezer férőhelyes színház csak a Vénusz templomához vezető lépcsőház. Természetesen hazugság volt ez politikai okokból, de ő béketeremtőként, helyreállítóként és nagy vezetőként akarta magát a római népnek bemutatni. Pompeius halála után Caesar elkezdte építeni a Marcellus Színházat, amelyet nem fejezhetett be, mert megölték. Augustus fejezi be az építést, amit unokaöccséről nevez el. A 17 ezer férőhelyes színház egy templom közelében állt, ahol diadalmenetek haladtak, az ellenségek maradványait pedig körmenetben vitték az ülő közönség elé.

Megjegyzendő, hogy Julius Caesar időszámításunk előtt 44. március 15-én hunyt el. A római szenátus a Theatrum Pompeium/Pompeius színház mögötti Curiában gyűlt össze. Caesart hamarosan megtámadta a szenátorok egy csoportja (akik magukat Liberatores-nek nevezték). Tettüket zsarnokölésnek tartották, a köztársaság zsarnoktól való megszabadításának. A politikus 23 (mások szerint 35) szúrást szenvedett el, és Pompeius szobrának lábánál esett el.

Ezt követően a Curiát az esetre való tekintettel befalazták (i.e.32-ben), majd később latrina lett belőle. A színház évszázadokon át megmaradt, olyannyira, hogy az itt épült házak tökéletesen követik a színház belső ívét (Piazza Grotta Pinta). A Palazzo Righetti pedig azon a helyen épült, ahol a Venus Victrix templomát találták meg.

Az Ara Pacis múzeumban a kiállítás kiemelkedik rendkívüli értékével, amely nem korlátozódik oktatási és ismeretterjesztő célzatra, hanem mélyreható kulturális élményt is kínál. Már első pillantásra nyilvánvaló a szándék, hogy „túllépjünk” a jeleneten, filológiai értelemben „drámai” megközelítést kínálva. A látogatók azonnal elmerülhetnek az ókori színházak hangulatában az ad hoc filmeknek köszönhetően. Ezek a videók hatékonyan tükrözik a köztársasági és birodalmi Róma társadalmi és nemi hierarchiáját, élénk és részletes képet adva az akkori társadalomról.

A kiállításon több mint 240 alkotás látható 25 különböző kölcsönadótól. Autentikus ritkaságokkal teli a kiállítási útvonal. Köztük például a Firenzei Nemzeti Régészeti Múzeum attikai kupája Dionüszosz, a színház istene tiszteletére rendezett körmenettel; egy ősi terrakotta maszk egyedülálló példája a Paolo Orsi Regionális Régészeti Múzeumból, Syracuse/ Szirakuza, vagy a híres Pronomos váza a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumból, amely talán a legfontosabb a színházi leletek közül.

A kiállított maszkok sokfélék, és mindegyik különbözik egymástól, van a Syracuse maszk, a Kr.e. V. századi színházi maszk prototípusa, vannak római nagy maszkok a Capitolium Múzeumokból és ott vannak a Marcellus Színház nagy maszkjai.

A zenének az ókori színházban kétségtelenül alapvető szerepe volt, amelyet a kiállítás elismer. A Plautusnak és Terencenek szentelt részben a Nápolyi Régészeti Múzeumból származó dombormű látható, ahol a színen játszó színészek és a színészekkel együtt egy zenész, sípcsontjátékos látható. A zenei összetevő mindig jelen volt, különösen a sípcsont és az orgona, ezek voltak a színházi ábrázoláshoz leginkább kötődő hangszerek. A kiállításon nagyon ősi hangszerek láthatók, amelyek rekonstruálják a zene állandó jelenlétét a színpadon, sípcsontokat, lant maradványokat, szisztrumokat.

A kiállítás 2024 november 3-ig látogatható.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://www.arapacis.it/it/mostre_ed_eventi/mostre

https://www.hollywoodreporter.it/arte/mostre/sipario-aperto-sul-passato-la-mostra-teatro-autori-attori-maschere-della-scena-antica-illumina-lara-pacis/120099/?fbclid=IwY2xjawE2n7tleHRuA2FlbQIxMQABHUTWp1NdzC1pXPzUDJDQqwbzHkUHoQrGMLtWsAfsyCZXqSPpvLaCA65DNw_aem__xULsVPM2Gjiy63ICddqpg

https://www.osservatorioroma.com/2024/06/29/viaggio-nel-teatro-dell-antica-roma/?fbclid=IwY2xjawE2p9pleHRuA2FlbQIxMAABHfYAFAOlc5tAaOwkqMfj2xkpJSEiaBtXIba1YOmmXU6b2XW03sePawfDYw_aem_k48b4yf78Fpl0XLxKGsfWg

https://blog.ilgiornale.it/franza/2024/05/22/teatro-autori-attori-e-pubblico-nellantica-roma-la-mostra-al-museo-dellara-pacis-a-roma/

https://www.arapacis.it/it/mostra-evento/theatrum-attori-autori-e-storie-del-teatro-antico?fbclid=IwY2xjawE2uE1leHRuA2FlbQIxMAABHdoxsjtlpofFiGJu-kxzVzISIriVmtep9ZaFWCl2ef1r1gu3R4GU05H2SQ_aem_bQEWrzcrMYRdeNG8TijWAQ

---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------