2018.09.23.
Az Európai Kultúra napján szeptember 20-án, a Római Magyar Akadémia Liszt termében tartották meg a római premierjét Fazekas István Pilátus éjszakája című darabjának.

A római premieren részt vett maga az író, Fazekas István, és Dörner György, az Újszínház igazgatója, őket a Római Magyar Akadémia igazgatója, Puskás István köszöntötte.
A remek előadásról készült hiteles fotókat köszönjük Várhelyi Klárának.

Az egyfelvonásos történelmi drámában Pilátust Jánosi Dávid, Pilátus feleségét Cladua Proculát, Gregor Bernadett alakította. Rendező: Falussy Lilla.

A hazánkban komoly sikert elért darab első külföldi bemutatóját megelőzően Dörner György, az Újszínház igazgatója; Barna Teréz újságíró és Petrőczi Éva, József Attila díjas röviden prezentálta Fazekas István azonos című könyve olasz fordítását, amely idén nyáron a Hungarovox Kiadó gondozásában jelent meg, Falussy Lilla fordításában.

A Pilátus éjszakája „szövegcsírája” mindössze egyetlen mondat: „Amint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: »Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta«” (Máté 27,19). Fazekas István ebből a néhány szóból bontja ki a drámát.
„Sorsod a sorsom”, mondja Pilátusnak a szépséges és okos élet-társ, Claudia. A dráma egyik kulcsmondata ez, méghozzá egy igazi szerelmi drámáé. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy az őt alakító színésznőhöz hasonlóan erőteljes egyéniségű Claudia kivételnek számított korabeli „diplomatafeleség” nőtársai között. Ő nem húzódott vissza előkelő római léte kényelmébe, hanem megosztotta a sokkal érdesebb palesztinai körülmények minden nehézségét azzal a férfival, akivel tizenöt éves korában egy megtervezett házasság kapcsolta egybe, amely azonban szerelmi házassággá érett.

A darab sikere egyrészt Jánosi Dávid és Gregor Bernadett minden percet felizzító, szenvedélyes játékában rejlik, másrészt abban, hogy a szerző a ma emberének is nagyon sokat mond az igazságos és az igazságtalan ítélkezésről, a hitről, az Úristen felé fordulásról, de nem pusztán írói tehetségére támaszkodva, hanem a bibliai tudományok és a római jog kettős vértezetében. Ahogyan Pilátus megszemélyesítője mondta az izgalmas tévéfilm-nyitányban, amely egyfajta werkfilmek is tekinthető: „Tömény szöveg, a kongatástól a függönyig.” Bizony tömény, s olyan erejű textus ez, hogy elbújhat mellette Irving Rapper 1962-es Poncius Pilátus nagyjátékfilmje, amely a főszereplők, Jean Marais és Jeanne Crain minden erőfeszítése ellenére is csak halvány, gyöngécske vízfestmény ezzel az élénk színekben pompázó olajképpel összevetve.

-----------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/events/310655326185399/

https://www.facebook.com/Accadung/photos/a.312513295469251/1891523777568187/?type=3&theater
https://felvidek.ma/2018/08/fazekas-istvan-pilatus-ejszakaja-cimu-tortenelmi-dramajat-romaban-mutatjak-be/

https://www.magyarkurir.hu/kultura/-ne-avatkozzal-amaz-igaz-ember-dolgaba-pilatus-ejszakaja-az-ujszinhazban

-----------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

Jogszerűen zajlott le Jézus halálos ítélettel végződő pere?

2018.09.24.

https://mult-kor.hu/jogszeruen-zajlott-le-jezus-halalos-itelettel-vegzodo-pere-20170220

Jézus perének zsidó és római jogi jellemzőiről írt könyvet Fazekas István Váci Mihály-díjas költő, műfordító és jogász.

A szerző elmondta: a híres római jogász, Zlinszky János tanítványa volt, aki különösen sokat foglalkozott Jézus perével. Hívő ember lévén tiszteletben tartotta a dogmát és abból indult ki, hogy a kereszt botrányának meg kellett történnie, ám nem egy előre megírt "bábjáték" isteni forgatókönyve szerint, hanem az emberi lét törvényeiből fakadóan. "Az ő előadásai nyomán fogalmazódott meg bennem a kérdés: vajon a kereszt és a feltámadás kiindulópontjától megírt evangéliumok tényállításai a Jézussal szembeni eljárások vonatkozásában megfelelnek-e a korabeli jogszabályoknak" - fogalmazott.

Mint elmondta, a korabeli zsidó büntetőeljárásnak - amelynek a feltehetően Jézus perére is vonatkozó szabályait a Misna kodifikálta Kr. u. 160 körül -, hasonlóan a modern perekhez, két jól elkülöníthető szakasza volt. A vizsgálati szakaszt Jézus esetében Annás folytatta le, a tárgyalás pedig a Kajafás által vezetett Nagy Szanhedrin, a legmagasabb szintű zsidó bíróság előtt történt. A vád halállal büntetendő istenkáromlás és hamis prófétaság volt.

A Tóra rendelkezése szerint egy tanú vallomása nem elég a halálos ítélethez. A Talmud azt írja, hogy "csak két tanú egyező vallomása alapján haljon meg, akinek meg kell halnia". A Misna rendelkezése szerint ha nincs két olyan tanú, akinek a vallomásában nincs eltérés, a vádlottat fel kell menteni. Jézus esetében - Máté és Márk evangéliumának tanúsága szerint - a vádnak nem voltak egyformán nyilatkozó tanúi - hangsúlyozta Fazekas István.

"Már pusztán ezekből is jól látszik, hogy a Nagy Szanhedrin előtt egy alakilag szabályos, ám hamis vádakra és hamis tanúvallomásokra épülő eljárás zajlott" - fogalmazott a szerző, aki szerint a nagytanács egyértelműen nem hozhatott jogszerű halálos ítéletet az ügyben. Hozzátette: Pilátus ezzel szemben egy teljesen szabályos, úgy nevezett cognitiós eljárás keretében vizsgálja Jézus ügyét. A zsidó nagytanács ekkor már annak érdekében, hogy a római hatóságnak hatásköre legyen az eljárásra, állam elleni bűncselekményre változtatja a vádat.

Az evangéliumok szerint Pilátus Jézus ártatlanságát a vizsgálati szakaszban többször is megállapítja, ám amikor zsidók az amicus caesaris ("a császár barátja") cím legkeményebb megkérdőjelezésével zsarolják meg, kezeit mosva lecsillapítja lelkiismeretét, beül a bírói székbe, és kimondja a halálos ítéletet - emelte ki. Az MTI kérdésére, hogy mennyire tekinthetőek tudományos szempontból megbízható forrásnak Jézus perére nézve az evangéliumok, a szerző úgy válaszolt: könyvében olyan tényközlésként tekint az evangéliumok szövegére, amelyeket ütköztetni kell a korabeli jogszabályok rekonstruált tartalmával. Módszere jogi objektivitásra törekedett, amely alapján megállapítható, hogy az evangéliumban fellelhető adatok jelentős része Jézus valós perének adatait tartalmazza.

Fazekas István szerint egyébként a zsidó jogot alapvetően az különbözteti meg a római jogtól, hogy jogi normáinak hipotézise, diszpozíciója és szankciója minden esetben visszavezethető az Istentől kapott Törvényre, a Tórára. Ez egyúttal olyan pozitív jogot is jelent, amelynek "megkérdőjelezhetetlen morális fundamentuma" van. Ugyanakkor zsidó és a római jognak mégis vannak közös elvei és közös szabályai, ezek közül a legfontosabb az ártatlanság vélelmének elve, valamint az a tétel, hogy a "minden kétséget kizáró módon nem bizonyított tényt nem lehet a vádlott terhére értékelni".

---------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------