Amatőr régészeknek, érdeklődőknek érdekes lehet, hogy Róma már a második régészeti feltárását teszi nyilvánossá ezen a nyáron. A Via Appia kezdeti szakaszának feltárása után a császárfórumok feltárásába is bepillantást nyerhetünk.

Vespasianus fórumának jó része a föld alatt van eltemetve, a Via Fori Imperiali széles útjának Forum Romanum felé eső oldalán 2015-ben látványosan felállították a Béke templomának hét oszlopát, de a másik oldalon is van egy feltárt rész, a templom egyik exedrája, ami viszont a Torre dei Conti középkori toronymaradványának alagsorában található.

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/erdekesseg-a-romai-tornyok-es-csaszarforumok-korul-a-torre-dei-conti-es-a-beke-temploma-2022

Az új feltárást a középkori torony közelében, egy parkos területen, a Largo Corrado Riccin kezdték el, ami a Béke templomának az északkeleti sarka.

A „Scavi in ​​Comune” elnevezésű kezdeményezés az ásatások különböző fázisait mutatja be, a helyszínen dolgozó régészek és művészettörténészek által vezetett olasz nyelvű tárlatvezetésekkel.

A 15.00 órakor kezdődő egy órás ingyenes látogatásokat szerdánként tartják: augusztus 31-én,  szeptember 14-én és 28-án, valamint október 12-én és 26-án.

Helyfoglalás szükséges, mert csoportonként maximum 10 fő veheti igénybe.

http://www.060608.it/it/eventi-e-spettacoli/visite-guidate-e-didattica/scavi-in-comune-lo-scavo-di-largo-corrado-ricci-un-cantiere-aperto.html

Mercoledì 31 agosto 2022 dalle ore 15.00 alle ore 16.00

APPUNTAMENTI DI SETTEMBRE E OTTOBRE:
Mercoledì 14 settembre 2022 dalle ore 15.00 alle ore 16.00
Mercoledì 28 settembre 2022 dalle ore 15.00 alle ore 16.00
Mercoledì 12 ottobre 2022 dalle ore 15.00 alle ore 16.00
Mercoledì 26 ottobre 2022 dalle ore 15.00 alle ore 16.00

https://www.wantedinrome.com/news/rome-opens-archaeological-dig-to-public.html

https://sovraintendenzaroma.it/content/scavi-comune-lo-scavo-di-largo-corrado-ricci-un-cantiere-aperto

https://www.romatoday.it/eventi/scavi-in-comune-visite-guidate-per-assistere-ad-uno-scavo-archeologico.html

https://imperiumromanum.pl/en/roman-art-and-culture/roman-architecture/roman-buildings/imperial-fora/forum-of-vespasian/

https://roma-szenvedely.eu/latnivalok/csaszarforumok/vespasianus-foruma/

http://fori-imperiali.info/en/003-2/

https://smarthistory.org/imperial-fora/

--------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

T.Horváth Ágnes: Vespasianus foruma

https://roma-szenvedely.eu/latnivalok/csaszarforumok/vespasianus-foruma/

A harmadik császárforum Vespasianusé volt. Ennek központi épülete a Béke temploma, amit Augustus forumától mindössze az Argiletum választott el, ami a Forum Magnumról a Suburába vezetett. A Subura nyüzsgő és zsúfolt lakó- és kereskedelmi negyed volt, ami korántsem volt olyan előkelő, tiszta vagy fenséges, mint a szomszédságában épült forumok, hanem élő és ennek megfelően mocskos és sokszor gusztustalan volt. Ezt az átjárót a későbbiekben Nerva beépíttette, és így keletkezett a Forum Transitorium, vagy Forum Nervae. A Vespasianus Forum a Basilca Aemila hátánál kezdődött, így csatlakozott az ősi Forumhoz.

A Forum Vespasiani azon a területen épült fel, ahol a köztársasági korban a Macellum, a piac állt, amit a Nero alatt keletkezett tűz 64-ben a környező kerületekkel együtt elpusztított. A császárforumokat magas faluk, illetve maga a basilica Aemilia megvédte ettől a tűztől. Építésében a terület korábbi építészeti kialakítását követte, olyan, mint a tabernae-sor vagy egy piac: a központi nyitott területet oszlopcsarnokokkal övezett épület határolja körül. Nagysága majdnem négyzetes. A forum elnevezést elég későn kezdték rá alkalmazni, először a Kr. u. IV. században, amikor Ammianus Marcellinus így említi.

Általánosan használt elnevezése a kultuszközpontról: templum Pacis, a Béke temploma. Épitészetileg merőben különbözik elődei fényűzésre törekvő forumaitól, egyetlen, egységesen szerkesztett tér, aminek még központi épülete, a kultusz-templom sem emelkedik ki a környező oszlopcsarnokok közül. Római szokás szerint sem áll pódiumon, de homlokzata is belesimult az tér csarnokainak homlokzati megjelenésébe. A forum nemcsak kultuszközpont, hanem közpark, szoborkert, műalkotások raktára és könyvtár is volt ugyanakkor. A tér oszlopcsarnokainak oszlopai  egyiptomi rózsaszín márványból készültek. Oldalfalai mellett négy kisméretű, négyzetes exedra található, kettő északkelti, és kettő délnyugati irányban. A templom két szárnyán két nagy terem foglalt helyet, amiról azt tartották, hogy könyvtár (Bibliotheca Pacis), ami részben görög, részben latin szerzők műveit őrizte, többek között Gellius szerint Galenos és Lucius Aelius munkáit.

Templum Pacis (A Béke temploma)

A templom a forum közepén állt, északra a basilica Aemiliától. Észak-nyugati oldalán szorosan kapcsolódott ahhoz a területhez, amin később a forum Transitorium épült ki. Délkeleti sarka a basilica Maxentii-vel volt határos. Tájolása megegyezett a többi forum tájolásával. Homlokzata a monumentális bejárattal szemben állt, de nem emelkedett ki a porticusok közül, csak hatalmas oszlopai és oromdíszei különböztették meg attól. A templom szerkezete is egészen egyszerű:  apszisos aula, mely előtt hatoszlopos pronaos húzódott (hexastylos). Oszlopai rózsaszín asszuáni gránitból készültek. Két oldalán két további aula épült. A jobb oldaliban találták meg a Forma Urbis néhány töredékét, a másikban pedig a Forum két könyvtára közül az egyik lehetett. Az apszis előtt állt az oltár. magában az apszisban magas pódiumon állt az istenség szobra. A 75-76-ban vert emlékpénzek alapján nőalak, egyik kezében ágat tart, másik kezét az ölében nyugtatja. A szobor két oldalán függőleges épületelem tartja az apszis oldalait. A hagyomány szerint ezek a jeruzsálemi templom maradványai. A Severusok alatt opus sectile technikával, dekoratív mintát alkotva, színes kövekkel (pavonazetto, gránit, sárga márvány) kikövezték.

Ha hihetünk Plinius leírásának, Róma harmadik legszebb épülete volt, ami Herodianus szerint minden templom közül a legnagyobb gazdagsággal büszkélkedhetett. Mesterművek sokaságát halmozták fel benne, olyan szépségeket, mint Praxitelés cosi Venusa, Myron, Pheidias és Lysippos szobrait. A templom oszlopcsarnokában az athéni ún. Hadrianus könyvtárral való hasonlatosság alapján könyvtár létét is feltételezik, ahol számos olyan művet helyeztek el, amit Nero gyűjtött szerte a birodalomban a Domus Aurea számára. Mindezeket felülmúlták azonban a jeruzsálemi templom kincsei.

A templom építését Kr. e. 71-ben határozta el a császár, és hihetetlen gyorsasággal épült fel, 75-ben már fel is avatták. 192-ben Commodus alatt tűz pusztította, de helyreállították.

Várostörténeti szempontból legérdekesebb lelete a Forma Urbis a legújabb feltételezések szerint 205–208 között készült, ekkor helyezték el a Béke templomának falán. Ez a várostérkép 203–211 a Septimius Severus-féle felújításkor került a nyilvánosság elé. A várostörténeti szempontból rendkívüli fontossággal bíró térkép 1:240-es kicsinyítésben ábrázolta a korabeli várost. Sokáig nem tudtak róla, évszázadokra eltűnt, hogy 1903-ban R. Lanciani metszetén bukkanjon fel ismét. Sajnálatosan összetört, ezernél több darabját gyűjtötték össze 1562-től, s rekonstrukciós kutatásai a megmaradt 10 százalék alapján jelenleg is folynak.

A Forma Urbis által is jelölt, s a rekonstrukciókon nagyjából hasonlóan ábrázolt belső tér különlegessége azoknak a négyzetes formáknak a mibenléte, amit ma kertként interpretálnak, és ami szinte az egész udvart elfoglalta. Arra, hogy helyes-e virágágyásoknak, medencéknek, vagy fákat tartalmazó hatalmas edényeknek értelmezni ezeket, talán a jelenlegi, a tér nyugati sarkánál megindult új ásatások fognak választ adni.

Az V. században ismét tűz pusztította a forumot, majd 526–530 között a déli sarok megmaradt falait Felix pápa jóvoltából átalakították Szt. Kozma és Damján templomává. Ezt az egész részt Maxentius basilikájának nagyobbik részével együtt az 1930-as években lerombolták, amikor a modern barbárság szimbólumaként Mussolini a forumokon keresztül építette meg megalomán felvonulási útját.

Egyetlen falrészletet kivéve csak az exedra maradt fenn, illetve a központi rész színes márványborította padozata, amit újabban 2005 telén tártak fel olasz régészek. A legújabb ásatások azonban több érdekes leletet is napvilágra hoztak. Így az északnyugat-délkeket tájolású részen egy magas, peperino fal, amelynek monumentális bejáratát 1,3 méter átmérőjű, sárga numidiai márványoszlopok díszítették. A Forum Augustus felé néző homlokzat, illetve a másik három oldal exedráit rózsaszín törzsű márványoszlopok keretezték, melyeknek fehér márványból készült korinthoszi fejezetük volt.

Szintén előkerült egy hatalmas labrum (kád) 52 töredéke, amit szándékosan törtek össze, hogy a késő középkorban itt megépített falba beépíthessenek. Ez a kád alexandriai vörös porfírból készült, korát a severus dinasztia korára teszik. Formája nemesen egyszerű, kevés mintával díszített, legdekoratívabb részlete a peremén futó tojássor-minta, illetve kígyót mintázó fogantyúja.

1999. áprilisának nagy szenzációja több görög feliratos szobortalapzat felfedezése mellett annak a bronzból készült szoborfejnek a megtalálása volt, ami a görög filozófust, Chrysippost ábrázolja.

Az új ásatások leleteinek kiállítása a császári forumok új, a Trainus piac épületében nyílt bemutatóján látható.

----------------------------------------------------------------------------------------