2019.06.17.
https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2019-06/uj-kutatas-pazmany1632-evi-romai-kovetjarasarol.html?fbclid=IwAR0Q_petkEowkDQKI7RAYixP_BAP7V3Yab5c5qXy0IajL2Wc7Knv4KbM1Hg

Stúdióbeszélgetés Tusor Péter történésszel, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetőjével a magyar történelem, az egyház- és diplomáciatörténet fontos fejezetét bemutató könyvről.

A nemzetközi kooperációban folytatott kutatás eredményeit tartalmazó kötet az egyetemes és magyar historiográfia régi adósságának tesz eleget. Pázmány Péter 1632. évi viharos római követjárása nemcsak a magyar történelem, különösen az egyház- és diplomáciatörténet fontos fejezete. Egyúttal a pápaságtörténet és a 400 éve zajló harmincéves háború kiemelt eseménye, melynek modern és alapos feldolgozását a korszak neves ismerője, Georg Lutz már évtizedekkel ezelőtt sürgette.

A kutatás forrásbázisát Pázmány követségének 19. és 20. századi eleji kiadott iratai (főként Pázmány által írt, részben neki címzett dokumentumok), a pápai Államtitkárság és a bécsi nunciatúra Rotraud Becker által 2013-ban a német Nuntiaturberichte sorozatban publikált levelezése (Nuntiatur des Ciriaco Rocci. Ausserordentliche Nuntiatur des Girolamo Grimaldi, 1631–1633), illetve a jelen kötetben közreadásra kerülő államtitkársági jegyzőkönyvek (a pápai audienciákról, Pázmány tárgyalásairól Azzolini államtitkárral) és discorsók, továbbá az esztergomi prímási levéltárból feltárt kiegészítő anyag képezi.

A kötet adatai: Negozio del S.r Card. Pasman”. Pázmány Péter 1632-es császári követsége Rómában (Kiadatlan vatikáni forrásokkal) (CVH II/7), írta és közreadja: Rotraud Becker, Tusor Péter, Budapest–Róma 2019. További részletek, letöltés a Fraknói Intézet honlapjáról.

A kötet angol nyelvű, a Chapter I–II magyarul is olvasható, a források olaszul és latinul íródtak, használatukat angol és magyar tartalmi kivonatok segítik. Az angol részeket Gátas-Palotai Ágnes fordította, Rotraud Becker fejezetét (Chapter I) pedig németből Forgó András magyarította.

http://institutumfraknoi.hu/kiadvany/%09cvh/negozio_del_sr_card_pasman_peter_pazmanys_imperial_embassage_rome_1632_unpublished

---------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

Új vatikáni források Pázmány Péter 1632-es római követségéről

2019.10.11.

2019. október 9-én került sor a Fraknói Kutatócsoport 4. egyetemi műhelyszemináriumára a PPKE-n. A professzionális történeti kutatás és egyetemi oktatás integrációját elmélyíteni kívánó, egyúttal a szélesebb érdeklődő közönség számára is nyilvános alkalmakon rendre egy-egy római kutatási részprojekt kerül lezárásra és bemutatásra. Jelen esetben a regensburgi történész, Rotraud Becker és Tusor Péter közös kutatása, melyben a 17. századi nemzetközi diplomácia egyetlen jelentős magyar részvételéről: Pázmány Péter követjárásáról Rómában, melyre a harmincéves háború fordulópontján, 1632-ben került sor. Fordulópont, hiszen épp a követség alatt tanúsított elutasító pápai attitűd nyomán vált mind egyértelműbbé: az 1618-ban kirobbant konfliktus mind kevésbé vallásháború már. Azaz a hadviselők legalább egyikénél sem meghatározó már a vallási motiváció, a cél immár mind kizárólagosabban az Európa felett hegemónia megszerzése (– és marad egészen a 2. világháborúig).

A követjárás történetével már sokan foglalkoztak. Mednyánszky Alajos 1830-ban kiadta fontosabb forrásait, ezeket Hanuy Ferenc a Pázmány-összkiadásban 1911-ben tovább bővítette. Fraknói Vilmos nagymonográfiája (Pázmány Péter és kora) III. kötetében 1872-ben máig legjobb elbeszélését adja a történéseknek. Szinte minden szóba jöhető forrást használ, de sokszor csak felületesen. El nem hallgatja, de szemmel láthatóan tompítani igyekszik a Magyarország prímása és az őt 1629-ben bíborosává kreáló VIII. Orbán pápa (1623–1644) között húzódó konfliktus élét. Az ellentétek kiváltó oka az volt, hogy Pázmány II. Ferdinánd (1619–1637) megbízásából hiába próbálta rávenni az egyházfőt, siessen érdemben a protestáns svéd II. Gusztáv Adolf támadásával végveszélybe jutott császár (és a német katolikusok) segítségére. A korábban párizsi nuncius pápa francia befolyásra ezt elutasította, az Egyházi Állam fejeként ugyanis kifejezetten a Habsburgok meggyengülése állt az érdekében, hiszen így évszázados itáliai befolyásuk is csökkent volna. Pázmány számára viszont a dinasztia esetleges bukása egyet jelentett a török elleni védekezés, és az általa irányított katolikus felekezetszervezés összeomlásával, hiszen a Királyság gyakorlatilag Erdély státuszába került volna ezáltal. Energikus fellépésére a pápa mégis kénytelen volt jelentősebb pénzsegélyt adni a császárnak, méghozzá a legtöbbet, amit Habsburg-követ egy összegben szerezni tudott Rómában a háború idején.
Ez a lényegi történés a nemzetközi szakirodalom számára is ismert volt, August Lemantól és Ludwig von Pastortól kezdve mostanáig minden, a korszakkal foglalkozó munka említi Pázmány követségét. Ennek tényét és feszült körülményeit azonban árnyékban hagyta a spanyol követ Gaspare Borgia bíboros pár héttel korábban, 1632. március 8-án a titkos konzisztóriumban tett ünnepélyes protestálása VIII. Orbán franciabarát politikája miatt.

Az egyházfő Borgia kardinálist a történtek után többé nem volt hajlandó fogadni, sőt 1634-ben végleg eltávolíttatta az Örök Városból.
A színfalak, a diplomáciai kulisszák mögé mélyen bepillantó új kutatás eredményei szerint valami nagyon hasonló történt Pázmánnyal is. Az ő fellépését is hasonlóan szemlélték a pápai udvarban, és később hiába szeretett volna, nem engedték meg neki, hogy császári követként vagy a Habsburg-országok bíboros protektoraként visszatérjen – akár esztergomi érseki székéről lemondva – Rómába. Az október 10-ei nyilvános egyetemi műhelyszemináriumon mindeme események háttere, új mozzanatai, a rendkívüli izgalmas Pázmány-követjárás kulisszatitkai váltak megismerhetővé a Vatikánban őrzött történeti dokumentumoknak és a feltárásukat elvégző nemzetközi kutatásnak köszönhetően. Az előadás hamarosan megtekinthető lesz a Fraknói Kutatócsoport Youtube-csatornáján.

A nemzetközi kutatásnak a Fraknói Kutatócsoport 4. egyetemi műhelyszemináriumán prezentált eredményeit, számos kiadatlan vatikáni forrás közlésével a következő kötet tartalmazza: “Negozio del Ss.r Card. Pasman”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632 (With Unpublished Vatican Documents) (Collectanea Vaticana Hungariae II/7), written and edited by Rotraud Becker, Péter Tusor, Budapest–Rome 2019. pp. 482. + 3 suppl. (2x2 pictures, 4 facsimilia) Digital supplements: http://institutumfraknoi.hu/en/repositorium/pazman_rome_1632 (A munka angol nyelvű, a Chapter I–II magyarul is olvasható, a források olaszul és latinul íródtak, használatukat angol és magyar tartalmi kivonatok segítik. Az angol részeket Gátas-Palotai Ágnes fordította, Rotraud Becker fejezetét pedig németből Forgó András magyarította.)

-----------------------------------------------------------------------

http://institutumfraknoi.hu/hirek/uj_vatikani_forrasok_pazmany_peter_1632_es_romai_kovetsegerol?fbclid=IwAR1wafoMPnjXkxTCFhd4xSt5uaMTqdOwWh2aVgqcvqtfWqEl4KvTOt8dF_g

http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/TP_P%C3%A1zm%C3%A1ny-1632-ok.pdf

https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2019-06/uj-kutatas-pazmany1632-evi-romai-kovetjarasarol.html

---------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------