Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2015.01.25.
Tusor Péter, a PPKE BTK egyetemi docense szerint nem véletlenül mozgatja meg a regényírók fantáziáját is a Vatikáni Titkos Levéltár.
Ő maga már két évtizede kutat az archívumban, ahol számos, nemzetünk számára értékes iratot is őriznek. Ki gondolta volna például, hogy ha nincs a pápai levéltár, sosem ismerhettük volna meg Julianus barátot sem? Még Mátyás király sem hallhatott róla. Az MTA-PPKE „Lendület”
Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetőjével egy urbánus legendának is utána járunk a SZEMbeszédben.
Bárány Krisztián riportja
– Páratlan lehetőségnek tűnik, hogy egy magyar kutatócsoport a Vatikáni Titkos Levéltárban kutathat. Ön ezt hogy véli?
–
Valóban így van, és itt a hangsúly elsődlegesen nem a kutatás
lehetőségére, hanem annak szervezett voltára esik. A Vatikán által
elismert tudományos intézmény ajánlásával és egyetemi végzettséggel
ugyanis bárki átlépheti a közvetlenül a San Pietro mögött található
Cortile del Belvederére néző, a pápai Államtitkársággal átellenben fekvő
Archivio Segreto Vaticano (ASV) küszöbét. Egyedüli kikötés a szakirányú
egyetemi diploma, de ettől is eltekinthetnek. Ajánlásomra az elmúlt
másfél évtizedben mintegy két tucat pázmányos hallgató dolgozhatott már
hosszabb-rövidebb ideig a patinás intézmény falai között. Az MTA
Lendület programja a magyar feltáró munka professzionalizálódását teszi
lehetővé az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport 2012
megalakulásával. A végső cél, hogy miként a XIX–XX. század fordulóján,
ismét legyen egy valóban működő magyar történeti intézet Rómában. Honlapunk virtuálisan már ezt képviseli.
– Nekünk, magyaroknak miért lehet fontos a vatikáni archívum?
–
Már Fejérpataky László megfogalmazta a XIX. század végén, hogy
„egyáltalában Magyarország történetét az olaszországi, és első sorban a
vatikáni levéltárak ismerete nélkül megírni nem lehet”. Köztudomású,
hogy alig akad olyan helytörténeti munka, ami ne azzal kezdődne, hogy „a
település első említése a pápai tizedszedők jegyzékeiben, a XIV.
századból való”, e jegyzékeket az ASV-ből tették közzé elődeink az
1880-as években.
Szintén a középkorból a pápai bulla- és bréveregiszterek kötetrengetegei, vagy a Szentszékhez benyújtott akár anyagi, akár lelki, erkölcsi, fegyelmi netán büntetőügyekben benyújtott kérvények (szupplikációk) több tízezer kötetében számos olyan, jórészt még feltárásra váró, többkötetnyi adatot, információt találatunk Magyarországra nézve, amelyek az itthoni forráspusztulás miatt egyszerűen elérhetetlenek. Ezek alkalmasak arra, hogy a közismert politikai események íve mögött közelebbről rálássunk a korabeli magyar társadalomra. Ki lehet mondani: a középkori magyar történelem forrásainak egyik legértékesebb része jórészt még feltáratlan, a hazai történettudomány még óriási kihívás előtt áll e téren, és izgalmasabbnál izgalmasabb kérdések megválaszolása vár még rá. Nyilván új uralkodót nem fogunk már felfedezni, de hát a történelem nemcsak királyokról és koronákról szól.
– A középkoron túl igaz ez a török korra is?
–
A másik fontos vetület a Hódoltság időszaka. A megszállt terülteken
Raguza, Bosznia felől megjelenő apostoli (azaz pápai) misszionáriusok
rendszeres jelentései, levelei hihetetlenül értékes források,
jelentőségük ha nem is haladja meg, de legalábbis egyenértékű a török
közigazgatás irataiéval. Ezek a dokumentumok nem a vatikáni levéltárban,
hanem az illetéke Hitterjesztési Kongregáció archívumában találhatóak.
Más szentszéki „minisztériumok”, például a Rítuskongregáció, vagy az
inkvizícióutód Hittani Kongregáció is külön őrzik történeti anyagukat,
ezek vizsgálata is a vatikáni kutatások szerves része. A legfontosabb
őrzőhely természetesen az ASV, ide kerülnek be idővel az
államtitkársági, nunciatúrai és egyéb diplomáciai anyagok is.
Rendezésük, hozzáférhetővé tételük után a modern korra is számtalan
információ nyerhető majd, például a mi esetünkben akár a
Mindszenty-kérdésre, akár a Vatikáni „keleti politikájára”. Mindez azt
is jelenti, hogy nyomozni való mindig lesz a vatikáni falak között, az
alapanyag sosem fogy el, sőt gyarapodik az évtizedek során.
–
Mint a honlapjukon írják, felbecsülhetetlen értékű, jórészt ismeretlen
adatokat dolgoztak fel. Mit tart a kutatás eddigi legfontosabb
eredményének?
– A levéltár püspök-prefektusa, Mons.
Sergio Pagano által szerdán Budapesten bemutatott Cameralia Documenta
Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536) legfontosabb
szakmai eredménye, hogy megjelentetésével az ASV egyik hatalmas
középkori állagának magyar vonatkozási érdemben feltárásra kerültek.
A kutatói energia, figyelem ezután más, még hatalmasabb
iratgyűjteményekre irányulhat. A kamarai bejegyzések nem szolgálnak
bűnügyi szenzációkkal, ilyen-olyan skandalumok leírásával, mint például
az Apostoli Penitenciáriához (a pápák „lelki hatóságához”) benyújtott,
spirituális és jogi rendezést igénylő kérvények. Ilyen szupplikációk
egyébként a XV. század derekától 1526-ig csak Magyarországról mintegy
háromezres nagyságrendben maradtak ránk. A közel másfél ezer tételt
tartalmazó kamarai forrásgyűjtemény lehetőséget kínál többek között a
késő középkori magyar egyházi intézmények és javadalmak gazdasági
potenciáljának összehasonlító vizsgálatára, a korszak magyar egyházi
archontológiájának minden korábbinál gazdagabb összeállítására, valamint
a magyar egyház és az itáliai bankházak kapcsolatának elemzésére is.
Olyan figurák tömkelege jelenik meg bennük a magyar középkorból, akiknek
eddig jószerével még a létezésükről sem tudtunk. A helytörténet, a
gazdaságtörténet vagy a kultúrtörténet számára érdekes mozaikdarabokat
bocsátunk közkinccsé, amelyeket minden középkorkutató és rajtuk
keresztül majd a szélesebb olvasóközönség is fel tud használni.
– Egyes urbánus legendák szerint a Vatikánban az ősi magyarokról számos iratot őriznek. Ez legenda, vagy alá lehet támasztani, akár az önök kutatásával?
– Az állítás
nyilvánvalóan légből kapott. Az ASV az első évezredből érdemi
iratanyagot nem őriz. Viszont már a 13. századi dokumentumok,
kiváltképpen a hazai viszonyokhoz képest, meglehetősen bőségesek és
sokoldalúak. Ez magyarázza, hogy a domonkos szerzetes Julianus barát
első (1235–1236) útjáról felettesének, Richárd atyának Rómába küldött
beszámolója, illetve az 1237–1238-as második utazásról magának
Julianusnak a jelentése megmaradhatott. Ezek szolgálnak a Magna
Hungariába irányuló keleti expedíciók egyedül forrásának, nélkülük még
Julianus létezéséről sem tudnánk, nem hogy az őshazában maradt és a
XIII. században még megtalált magyarokról. Kodolányi János sem írhatta
volna meg szép regényét. A jelentéseket egyébként a vatikáni magyar
kutatások „ősatyja” Cseles Márton jezsuita találta meg 1695-ben. Őt a
magyar történelemben nem igazán kedvelt Kollonich Lipót bíboros küldte
az Örök Városba. Elképzelhető, hogy épp Julianus – akiről tehát még sem
Mátyás király, sem Pázmány nem tudhatott – esetére vezethető vissza a
kérdésben megfogalmazódó legenda. Az hogy a barát és keleti utazása
létezéséről kizárólag a vatikáni levéltárnak köszönhetően tudunk, nem
egyedüli ékes bizonyítéka Fejérpataky László mondásának. A Szent
Margitra, nyulak-szigeti éveire vonatkozó tanúvallomások szintén Rómában
maradtak fenn.
– Munkájukkal az 1297 és 1536 közötti időszakot tárták fel. Nemzetünk szempontjából ez sorsdöntő időszak: kihal az Árpád-ház, magyar király Itáliába vezet hadjáratot, tartósan megvetik a lábukat Magyarországon a Habsburgok, ahogy a törökök is. A sort hosszasan lehetne folytatni. A levéltári anyagokból mi olvasható ki? A nemzetközi, így a római diplomáciában fontos szerep jutott a magyaroknak?
– A kamarai bejegyzések nem igazán híresek a diplomáciai vonatkozásokról. Viszont sorozatunk, a Collectanea Vaticana Hungariae első kötetében
számos nunciusi utasítást tettünk már közzé. Ezek a források azt
mutatják, hogy a reneszánsz kor pápasága a lehetőségeihez képest minden
támogatást megadott a Hunyadiaknak és a Jagellóknak a Magyar Királyságot
dél felől egyre jobban megközelítő veszedelem ellen. A pápák Itáliát és
magát Rómát is fenyegetve érezték, de a kor európai politikai és
katonai viszonyai nem tettek lehetővé egy olyan egységes fellépést, mint
amilyenek évszázadokkal korábban, a keresztes háborúk idején
bontakoztak ki. Ezek a dokumentumok természetesen latinul és olaszul
vannak. Mi elsősorban alapkutatást folytatunk, és időbe telik, amíg ezek
az információk beépülnek a szakkönyvekbe, szakcikkekbe, és onnan
eljutnak az érdeklődő szélesebb közönségnek szóló írásokba is.
– Bakócz Tamás megkerülhetetlen téma a korszakban. Általában, ha ismerik, azt tudják róla, hogy magyarként ő volt a legközelebb ahhoz, hogy pápává válasszák. Bakóczról, illetve az 1513-as pápaválasztás hátteréről is sikerült újat kideríteniük?
–
Nem, és lényegében nem is várható. A kérdés gyakorlatilag megoldottnak
és jól ismertnek tekinthető, már a népszerűsítő irodalom is a kurrens
kutatói, tudományos álláspontot képviseli. Mi
viszont olyan téren tudunk újat és érdekeset hozni akár Bakócczal
kapcsolatban is, mint például az 1518-as körmendi kolostorpernek a
jegyzőkönyve. A per a Kúriánál közte és az általa renitensnek és
kicsapongónak ítélt ágostonos szerzetesek között folyt, akiknek a
helyébe ferenceseket telepített. A perben megszólaló tanúk vallomásaiból
pillanatfelvételként tárulnak elénk a XVI. század eleji Körmend
mindennapjai. A sorozatunkban már 2006-ban publikált jegyzőkönyvet ezért érdemes lesz egyszer magyar fordításban is megjeleníteni. Monografikus feldolgozása már megtörtént.
– A múlt héten mutatták be a legfrissebb eredményeiket közlő köteteket. Mit jelent önnek és a kutatócsoportnak az, hogy a Vatikáni Titkos Levéltár vezetője is ellátogatott az eseményre? E gesztus mindenképpen elismerésnek tűnik a nemzetközi tudományos életben.
–
Tudomásunk szerint Magyarországon még nem járt a Vatikáni Titkos
Levéltárnak, a pápai és nemzetközi tudományosság e fontos intézményének
vezetője Magyarországon. Valóban, a lehető legmagasabb és
legautentikusabb szakmai elismerés, és óriási megtiszteltetés számunkra,
és a MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport vatikáni levéltári
kutatásainak komoly elismerése, hogy Mons. Pagano elfogadta
meghívásunkat. Számos elfoglaltsága miatt csupán 1 napra jött. Szerdán
délben érkezett és csütörtök hajnalban már vissza is indult a Vatikánba.
– A kutatócsoport vezetőjeként hogyan értékeli az eddigi munkát, és milyen célokat tűzött ki az idei esztendőre?
–
A Lendület-program kiírása szerint kutatásainkhoz OTKA-támogatást is
kellett szereznünk. Ez egy évvel előbb sikerült, mint maga a
Lendület-pályázatunk. Így a Kutatócsoport 2012-es hivatalos
megalakulásakor már egy éve intenzíven folyt a munka. (Jómagam pedig már
1996 óta végzek kutatásokat a vatikáni levéltárban.) Ennek köszönhetően
már azt első 2012–2013-as projektév elején megjelenhettünk komolyabbnak
nevezhető eredményekkel, melyek közül legjelentősebb a tervezett
vizsgálatokról előpublikációk formájában hírt adó vaskos
tanulmánykötetünk, a Magyarország és a római Szentszék. Források és távlatok című kiadvány. 2013 májusában, épp Bakócz konklávébeli szereplése 500. évfordulója apropóján láttuk vendégül
a vatikáni levéltárban kutató neves olasz, német, osztrák, spanyol,
francia és szlovén történészeket és tekintettük át, értékeltük újra
ebből az alkalomból a pápaság és a helyi egyházak összetett
kapcsolatrendszerét. A szimpózium tanulmányai a napokban látnak
napvilágot Viterbóban. A 2013–2014-es, második Lendület-projektév
kevésbé volt látványos. Az elmélyült és kiterjedt alapkutatásokról –
például az Apostoli Kamaráéról – szólt. Ez tervezetten történt,
igyekszünk megtalálni a helyes arányt a tudomány művelése és
reprezentálása között. De hogy a tervekről is szóljak. Már megjelent és
honlapunkról is letölthető a kutatócsoport külső munkatársa, Kruppa Tamás monográfiája
a XVI. század végi, a pápaság által szervezett törökellenes
összefogásról, amely tehát a Báthory-korszakba kalauzol bennünket. A
pápai diplomácia vizsgálata mindig központi területe volt és marad a
vatikáni kutatásoknak. 2015-ben ezé lesz a főszerep. Egyfelől a Mohács
előtti magyar vonatkozású pápai brévék Nemes Gábornak köszönhető
publikálásában. Másfelől Pázmány 1616. évi érseki kinevezése hallatlanul
izgalmas körülményeinek általam történő monografikus feldolgozásában.
Erre a közelgő 400. évforduló alkalmából, elsősorban a vatikáni Fondo
Borghese alapján kerül sor. Az 1920–1930-as évek újonnan megnyitott
vatikáni diplomáciai fondjainak beható ismertetése Tóth Krisztina
részéről pedig már a modern korba kalauzol bennünket.
-------------------------------------------------------------------------
http://mno.hu/szembeszed/julianus-kod-ismeretlen-titkok-nyomaban-a-magyar-kutatok-1268610
http://www.magyarkurir.hu/hirek/tusor-peter-es-lendulet-mikent-kutatnak-vatikanban
http://ujkor.hu/portre/tusor_peter
http://hu.radiovaticana.va/news/2014/07/12/p%C3%A1zm%C3%A1ny_p%C3%A9ter_esztergomi_%C3%A9rseki_kinevez%C3%A9se_-_interj%C3%BA_tusor_p%C3%A9ter/ung-812905
--------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella 8 órája új blogbejegyzést írt: Fraknói centenáriumot ünnepeltek a római Szentszéki Magyar Nagykövetségen 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 10 órája a(z) Laterán fórumtémában:
Ospedale del Salvatore Ospedale delle Donne ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 10 órája a(z) Laterán fórumtémában:
https://esploraromablog. com/2017/05/17/sotterranei-...
Huszákné Vigh Gabriella írta 10 órája a(z) Laterán fórumtémában:
Il patrimonio archeologico dell’Ospedale “San...
Huszákné Vigh Gabriella írta 10 órája a(z) Laterán fórumtémában:
Spedale di S. Giovanni in Laterano https://www....
Huszákné Vigh Gabriella írta 17 órája a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:
https://www.cinecittaworld. it/it/parco/attrazioni/presepe...
Huszákné Vigh Gabriella írta 17 órája a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:
Rómában minden készen áll: a világ legkülönlegesebb ...
Huszákné Vigh Gabriella 17 órája új blogbejegyzést írt: Kifényesedett Rómában a Sapienzia Egyetem szimbolikus Minerva szobra a restaurálás után 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 18 órája a(z) vatikán fórumtémában:
Idős asszony, akit kilakoltattak a Vatikánból: "Csak akkor ...
Huszákné Vigh Gabriella új linket töltött fel: Eventi culturali
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Új kutatás Pázmány Péter 1632. évi római követjárásáról
Könyvbemutatót tartottak Rómában a Pápai Gergely Egyetemen
Titkos vatikáni iratok kerültek nyilvánosságra
Ferenc pápa megnyitotta az Apostoli Könyvtár új kiállítótermét 2021