Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Róma Közösségi Oldala

Róma Közösségi Oldala hírei

Vatikáni múzeumok az ötmilliósok klubjában

12 éve | Huszákné Vigh Gabriella | 0 hozzászólás

network.hu

Tavaly félmillióval nőtt és első ízben meghaladta az ötmilliót a Vatikáni Múzeumok látogatóinak száma.

A múlt év folyamán 5 078 004 látogató kereste fel a pápai múzeumokat, és ezzel első ízben sikerült átlépni az ötmilliós álomhatárt - közölte Antonio Paolucci múzeumigazgató a L'Osservatore Romano vatikáni napilap szerdai számában.

Az igazgató elégedetten nyugtázta, hogy a pápák által öt évszázad alatt felhalmozott műkincseknek köszönhetően a vatikáni múzeumegyüttes egyre inkább bekerül a világ nagy múzeumainak legszűkebb körébe.

Bár a látogatottságot tekintve a Vatikáni Múzeumokat megelőzi a párizsi Louvre a tavalyi 8,5 millió látogatóval, a British Museum (2010-ben 5,8 millió látogató) és a New York-i Metropolitan Museum of Art (2010/11-ben: 5,6 millió), a gyűjtemények ismertségét, a környezet vonzó voltát, a látogatók fogadásának minőségét és a szolgáltatások színvonalát tekintve a Cultor College független nemzetközi kulturális egyesület a harmadik helyre sorolta a pápák múzeumegyüttesét a Louvre és a Metropolitan után.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://mult-kor.hu/20120112_vatikani_muzeumok_az_otmilliosok_klubjaban

http://net-guide.hu/hu/node/52

--------------------------------------------------------------------------------------------

A látogatók többsége, mikor a bejáratnál (nyitva: hétfőtől szombatig; március–október 8.45–15.20; november–február 8.45–12.20; vasárnap zárva, kivéve a hónap utolsó vasárnapján 8.45–12.20; tel.: 06 69883333) szembesül a különböző igények kielégítésének szándékával összeállított négy útvonallal, egy dolgot nyomban megért: csak azt tudhatja, hogy mikor lép be ebbe az óriási múzeumvárosba, de arról, hogy mikor hagyja el, fogalma sem lehet. Ám elég csupán a „kihagyhatatlan remekművek” címszó alatt szerkesztett utat bejárni ahhoz, hogy belássuk: a pápák nem fukarkodtak, amikor a művészetek pártolásáról volt szó.

Pinacoteca Vaticana

(Vatikáni Képtár). A pápai műkincsekkel való kapcsolat elmélyítését a festményekkel kezdjük. A többnyire vallásos tárgyú művekből álló képtárat VI. Pius nyitotta meg, miután egybegyűjtötte a különféle pápai palotákban leledző festményeket, amelyeket itt időrend és iskolák szerint csoportosítva tekinthetünk meg. A kezdetek mesterei (az ún. primitívek) közül nem hagyhatjuk ki a Nicolaus et Johannis szignóval jelzett Utolsó ítéletet (XI–XII. század) és Bernardo Daddi sorozatát Szent István mártíromságáról; Giottót és követőit a méltán híres Stefaneschi-poliptichon reprezentálja, amelyet a mester segítőivel együtt Rómában festett a Szent Péter-bazilika számára; a jó társaságot ugyanebben a teremben Pietro Lorenzetti, Simone Martini, Gentile da Fabriano és Sassetta munkái biztosítják. A toscanai Filippo Lippi, Benozzo Gozzoli és Beato Angelico művei után Melozzo da Forlì két remekműve következik (a Krisztus mennybemenetele freskó töredékei és az 1477-ben készült nagy freskó: IV. Sixtus kinevezi a Vatikáni Könyvtár prefektusát). Ercole de’ Roberti Ferreri Szent Vince csodáit festette meg, ugyanitt az idősebbik Lucas Cranach Pietàját, néhány szárnyas oltárt (figyelemre méltó Carlo Crivelli Pietàja) és XV. századi umbriai festők képeit láthatjuk. A sűrűsödő tömeg jelzi, hogy közeledünk Raffaello remekműveihez: a X. Leó által a Sixtus-kápolnába rendelt tíz gobelin* (1515–16); az 1517-ben általa megkezdett, de Giulio Romano és Giovanni Francesco Penni által befejezett Krisztus színeváltozása; az 1512–13-ban festett, gyönyörű Folignói Maonna*; s az urbinói géniusz első nagyobb kompozíciója, A Szűzanya megkoronázása (1503). Leonardo Szent Jeromosát (1480 körül) XVI. századi festmények követik, köztük Tiziano nagyszerű Frari Madonnája (1528) és Nicolò Marcello dózséról készült portréja, a Ludovico Carraccinak tulajdonított Izsák feláldozása és a Cavalier d’Arpino által jegyzett Angyali üdvözlet (1606). Caravaggio Levétel a keresztről* (1602–1604), Domenichino Szent Jeromos szentáldozása (1814) és Guido Reni Szent Péter keresztre feszítése című képei pedig a XVII. századba visznek, sőt, a két utóbbi már a barokk felé vezet, amely a XVIII. század jó részét is jellemzi, és ahol Giuseppe Maria Crespi XIV. Benedek és Francesco Mancini Egyiptomi pihenő című képei érdemelnek említést.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Museo Gregoriano Profano

(Gergely Ókori Múzeuma). A pápák valóságos „kincsvadászatot” folytattak az egyházi állam területén, amikor az ásatások ókori romokat tártak fel. A múzeum öt szekciójában kiállított görög és római leletanyag jórészt ilyen ásatásokból származik (először XVI. Gergely létesített múzeumot az antik leletek számára a Lateráni Palotában), a rendkívül gazdag pogány feliratos anyag a XIX. században került a gyűjteménybe. Az eredeti görög szobrászatot az attikai Palestrita sztélé* (i. e. V. század közepe), a Parthenón szobrainak töredéke és egy itáliai görög stílusú Athéné-fej (i. e. V. század közepe) képviseli. A görög szobrokról készült római másolatok és feldolgozások közül talán a Chiaramonti Niobé a legfontosabb, amely valószínűleg Szkopasz vagy Praxitelész valamelyik szoborcsoportjáról származik. A Tarquinia, Vulci és Vetulonia etruszk városokat megszemélyesítő dombormű az I–II. századi római szobrászat dokumentuma a Vicomagistri-oltár (30–40 körül) domborművével és a Haterik sírjának 39 töredékével együtt.

Eredetileg a Lateráni Palotában kapott helyet a Museo Pio Cristiano (Pius Keresztény Múzeuma) is, ahová IX. Pius a katakombákból és az első római templomokból származó anyagokat (építészeti leleteket, szobrokat, mozaikokat) bezsúfolta.

----------------------------------------------------------------------------------------------

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Museo Gregoriano Egizio

(Gergely Egyiptomi Múzeuma; 9-14). Az 1989-es elrendezés új értelmet adott a gyűjteményeknek – melyeket XVI. Gergely 1839-ben alakított ténylegesen múzeummá –, amennyiben a leleteket összefüggéseikbe helyezi, epigráfiai anyagok, szobrok, szarkofágok, sírsztélék, a temetkezési szertartásokra vonatkozó dokumentumok és leletek, valamint az egyiptomi művészet hatását tükröző római munkák (jelentősek a Hadrianus tivoli villájából

származó anyagok) segítségével bemutatja az i. e. 2600 és az i. sz. VI. század között egymást követő uralkodói dinasztiákat.

__________________________________________________________--::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::.------------------------------------------------------------------------------------------------

Cortile della Pigna

(Toboz-udvar). A középkorban Róma egyik városnegyedét, később ezt a vatikáni udvart nevezték el arról a hatalmas, bronz fenyőtobozról , amelyet Bramante exedrájában a páros lépcső által közrefogott kis teraszra helyeztek. A római korban készült, sokáig az első, constantinusi bazilika átriumának rituális kútját díszítette.

Az udvar, amelynek közepén 1990 óta Arnaldo Pomodoro Gömb gömbbel című szobra áll, a jóval tágasabb cortile del Belvedere része, amellyel Bramante VIII. Ince kerti palotáját és a Vatikáni Palotákat kapcsolta össze, ám amelyet 1587–88-ban a Domenico Fontana által épített Könyvtár egyik szárnya kettéosztott.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Museo Chiaramonti

(15-17) Tudjuk, hogy Antonio Canova azt szerette volna, hogy a régészeti ásatások során előkerült szobrokat és egyéb leleteket hagyják a Via Appia Antica mentén. Ez az álláspontja azonban nem akadályozta meg abban, hogy részt vegyen a múzeumok berendezésében, különösen annak a hatalmas és heterogén ókori szobrászati és feliratos anyagnak az elrendezésében, amelyet a VII. Pius akaratából létrehozott intézményben állítottak ki. Maga a szorosabban vett Museo Chiaramonti (15) körülbelül a felét foglalja el a Bramante által épített, mintegy 300 méter hosszú folyosónak, s az eredeti szobrokon kívül elsősorban görög alkotások római másolatainak ad otthont. A Galleria lapidaria (Kőtár; 17) a XIV. Kelemen, valamint VI. és VII. Pius által összegyűjtött, több mint 4000 pogány és keresztény feliratos emlék elhelyezését szolgálja. A legérdekesebb, többnyire görög eredetik alapján készült alkotások az Új Szárnyban (Braccio Nuovo; 16) kaptak helyet, amelynek padlózatába II. századi mozaikokat illesztettek be: Augustus Prima Porta-i szobra*, amelyet 1863-ban a „Gallinas Albas” villában találtak, egy bronz eredeti másolata; római másolat a Sebesült amazon; Ízisz és Szerapisz templomában állt eredetileg az I. században készült Nilus; az Athena Giustiniani márványszobor ugyancsak görög bronz eredetiről készült; a Pihenő szatír Praxitelész híres szobrának másolata; a lándzsavivő Dorüphorosz Polükleitosz bronz eredetijének római kori márvány másolata.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Museo Pio-Clementino

(Pius és Kelemen Múzeuma; 18-28). Görög és római szobrok egy kisebb csoportja már a XVI. századtól kezdve megtalálható volt a Vatikánban, ezt bővítette ki XIV. Kelemen és VI. Pius, amikor létrehozták az 1771-ben megnyitott intézményt. Lucius Cornelius Scipio Barbatus szarkofágja (i. e. III. század eleje) felkészít az előcsarnok után kiállított, híres Apoxüomenosz látványára (20): a római másolat Lüszipposz I. e. IV. századi görög eredetijéről készült. (A szobor elhelyezésére szolgáló fülke mögötti helyiségből megszemlélhetjük Bramante lépcsőjének spirális feljáróját.) A Nyolcszögletű udvarban a portikusz négy sarkán kialakított fülkék igazi különlegességekkel fogadnak. Balra az első fülkében a Belvederei Apolló császárkori másolata az i. e. IV. századi, Leokharésznek tulajdonított eredetinek. A következő fülkében a híres Laokoón-szoborcsoport egy hellenisztikus korabeli eredetiről az I. században, görög márványból faragott másolat; a Domus Aurea területén 1506-ban előkerült szobor rendkívüli hatást gyakorolt Michelangelóra és általában a XVI. századi művészetre. Görög eredetiből Hadrianus korában készült másolat a harmadik fülkében álló Hermész, a negyedikben látható Perszeusz viszont Antonio Canova műve. Az Állatok termében Meleagrosz szobra Szkopasz eredetijéről 150 körül készült római példány. A Szoborgalériában (24) a Praxitelész bronz eredetijéről készült Gyíkölő Apollón római másolatával folytatjuk az ókori szobrok szemléjét; gyönyörűek a Hadrianus-villából való Barberini-kandeláberek (II. század). A Büsztök termét római császárok és istenek portréi töltik meg; a Gabinetto delle Maschere színházi maszkokat ábrázoló, II. századi színes mozaikjairól kapta nevét, itt helyezték el Praxitelész híres Knidoszi Aphrodité-szobrának szép, császárkori másolatát*. Az athéni Apollóniosz szignóját viseli a múzeum másik remekműve, az ún. Belvederei torzó; a XV. század első éveiben előkerült szobor nagy hatást tett a reneszánsz művészeire és különösképpen Michelangelóra: a Sixtus-kápolna meztelen alakjaiban is felismerhetjük e szobor inspirációját. I. e. IV. századi görög eredeti I. századi másolata az Otricoli Jupiter; szépek Constantinus húgának, Constantinának és anyjának, Szent Helénának IV. századi vörös porfír szarkofágjai.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Museo Gregoriano Etrusco

(Gergely Etruszk Múzeuma; 29-39). Alig akad a világon hasonló intézmény, amely ennyire átfogó és teljes képet kínál a „rejtélyes nép” civilizációjáról, mint a XVI. Gergely által 1837-ben alapított múzeum, amelynek leletei főleg a XIX. század folyamán Lazio északi részén feltárt temetőkből származnak. A korai vaskortól (i. e. IX–VIII. század) a hellenizmus koráig tartó kulturális panorámát jelentős görög és itáliai vázagyűjtemény teszi teljessé. Különleges, egyedi darabok a Sorbo-nekropoliszban (Cervèteri) talált, keleties stílusú leletek; a Calabresi-urna, az i. e. VII. század második feléből; szép a Todiban talált híres Mars-szobor, egy helybéli, tehetős személy adománya (i. e. V. század vége); lenyűgöző a bronzokból, etruszk és görög agyagedényekből álló, teljes Guglielmi-gyűjtemény, amelynek mintegy 800 darabja a villanovai kultúrától a hellenizmusig tartó korszakot öleli fel; a fekete alakos amforák közül kiemelkedik Exekiasz alkotása a trójai háború szünetében a ma is népszerű morra (snóbli) játékot játszó Akhilleusz és Aiax megörökítésével; az Astarita-gyűjtemény része a késő korinthoszi, pálcikadíszes kratér (Odüsszeusz és Menelaosz Trójában visszakérik Helénát).

----------------------------------------------------------------------------------------------

Galleria degli Arazzi és Galleria delle Carte Geografiche

(Gobleinek-csarnoka és Térképek-csarnoka) A Raffaello stanzáihoz vezető két folyosó a benne kiállított tárgyakról kapta nevét. Az elsőben XVI. századi, Brüsszelben szőtt gobelineket csodálhatunk meg, a másodikban kis történelmi földrajzleckét kapunk az 1580–83-ban festett térképfreskók segítségével, amelyek látványosan dokumentálják a XVI. század végének ismeretanyagát és Rómának mint földrajzi és kulturális központnak a szerepét.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Raffaello stanzái

A Jan Matejko festményeivel díszített Sobieski terem és a Szeplőtelen fogantatás termének érintésével juthatunk el a stanzákhoz. A Vatikáni Múzeumok kihagyhatatlan látnivalói, az itáliai művészet leghíresebb és legjelentősebb dokumentumai közé tartoznak. Elkészítésüket II. Gyula 1508-ban rendelte meg az ifjú Raffaellótól, aki segítőivel együtt 1517 után fejezte be a munkát.

A Sala di Costantino (Constantinus terme;) díszítését illetően Raffaello rajzokat és részletes utasításokat hagyott hátra, amelyek alapján Giulio Romano és Giovanni Francesco Penni 1525-ig készítették el a művet: Romano festette meg a Constantinus győzelme Maxentius fölött és a Kereszt megjelenik Constantinusnak című, Penni pedig a Constantinus megkeresztelése és a Constantinus donációja című freskókat.

Innen érhetjük el a loggiákat, a Sala dei Palafrenierit (Lovászok terme;) és a Capella Niccolinát (V. Miklós kápolnája;), benne Beato Angelico István és Lőrinc mártírok életét megörökítő freskói (1448–50).

Ez után jutunk az első olyan helyiségbe, amelynek freskóit maga Raffaello készítette (1512–14): a Stanza di Eliodoro (Héliodórosz-stanza; 51) ez, amelynek az egyház dicsőítését célzó képi programját feltehetőleg II. Gyula sugalmazta, a következő (a Stanza della Segnaturával határos) falon Nagy Szent Leó találkozik Attilával; a jobb oldali falon A bolsenai mise* drámai feszültséggel teli jelenete; Giulio Romano és Giovanni da Udine közreműködésével készült a Héliodórosz kiűzetése a templomból*; az ablak fölött pedig újszerű fényhatásaival a Szent Péter kiszabadítása* kápráztat el.

A hivatalos pápai iratok aláírására szolgáló Stanza della Segnatura freskóit is Raffaello festette 1509–11 között, kivéve a boltozat néhány díszét, amelyek Sodoma és Bramantino munkái. A klasszikus hagyományokhoz kötődő humanista ideálokat és a perspektívaábrázolás XV. századi kutatásainak eredményeit összegző freskók az urbinói mester legfontosabb remekművei. A következő (a Borgo égését megörökítő) freskóknak stanzájával közös falon a Disputa az oltáriszentségről híres freskóját látjuk; az ablak két oldalán IX. Gergely jóváhagyja a Decretáliákat* és Justinianus átadja törvényeit Trebonianusnak; a Disputával szemben lévő falon a híres Athéni iskola, ahol a festő néhány szereplőt korabeli személyek külsejével ruházott fel (körzővel a kezében Bramantét látjuk, a fejét könyökére hajtó férfi Michelangelo arcvonásait viseli); a Belvedere-udvarra néző ablak fölött az 1511-ben befejezett Parnasszus.

A Stanza dell’Incendio ( már X. Leó pápasága alatt készült el, a freskók egy részét a társak és tanítványok Raffaello kartonjait és vázlatait felhasználva fejezték be. A sorozat az ablakkal szemközti falon a Borgo égésével* kezdődik, a jobb oldali falon III. Leó megkoronázza Nagy Károlyt; a bal oldalin IV. Leó legyőzi a szaracénokat; az ablak falán pedig III. Leó esküje látható. A boltozatot itt Perugino festményei díszítik. A szobából kis ajtó nyílik a Pietro da Cortona díszítette VIII. Orbán kápolnába .

---------------------------------------------------------------------------------------------

Appartamento Borgia

Borgia-lakosztály (55-60). A Borgia családból származó VI. Sándor pápa Pinturicchióra bízta lakosztálya díszítését. A 6 terem számtalan freskóját a mester néhány tanítványa segítségével festette meg.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Collezione di Arte Religiosa Moderna

A Borgia-termeket elhagyva a Collezione di Arte Religiosa Moderna, vagyis a modern vallásos művészet gyűjteménye következik (61). A gazdag festmény- és szoborgyűjteményt VI. Pál pápa alapította 1973-ban. Anyagát 55 teremben helyezték el. A legismertebbek Modigliani, Matisse, Le Corbusier, Chagall és Gauguin alkotásai.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Sala Regia

A pápai kihallgatások közül a legünnepélyesebbekre, a vatikáni Apostoli Palota Királyi Termében (Sala Regia; 62) kerül sor. A pompás XVI. századi freskókkal díszített hatalmas terembe a Szent Péter tér felől a híres Bronzkapun (Portone di Bronzo), illetve a Bernini tervezte Királyi Lépcsőn (Scala Regia) lehet feljutni. Innen nyílik a palota „szívének” számító Sixtus-kápolna (Cappella Sistina), valamint a nemrég restaurált, s a Szentatya által ugyancsak használatba vett Pál-kápolna (Cappella Paolina) is.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Címkék: képtár leírás teljes leírás vatikáni képtár vatikáni múzeumok vatikáni múzeumok restaurálás vatikáni múzeumok teljes leírása