A múzeumokhoz a bejárat a Viale Vitacanóról van. A hatalmas és évszázadokon át épült palotaeggyüttesben a múzeumok és a kiállitások egész sorát láthatjuk, a Sixtusi kápolnával és Raffaelo stanzáival együtt.

Futólagos megtekintésük is több napot vesz igénybe, ezért tanácsos eldönteni, hogy mit akarunk megnézni.

Antik gyűjtemény

Etruszk gyűjtemény

Galléria degli Arazzi

Galléria delle Carte Geografhice

Gregorio Profáno

Museo Prio Cristiano

Museo Storico

Raffaleo stanzái

V. Miklós pápa kápolnája

Raffaelo loggiái

Borgia lakosztály

Museo Cristiáno

Vatikáni Könyvtár

Vatikáni Képtár

-------------------------------------------------------------------------------------

frissítve:

2013. naptár

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

a pirossal jelzett időpontban zárva van a múzeum,

a zölddel jelzettnél ingyenes délelőtt

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 http://mv.vatican.va/2_IT/pages/z-Info/MV_Info_Calendario2013.html

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://mv.vatican.va/2_IT/pages/z-Info/MV_Info_Orari.html

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://mv.vatican.va/3_EN/pages/MV_Home.html

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

vatikáni kertek:

http://mv.vatican.va/1_CommonFiles/pdf/Giardino_quadrato.pdf

http://mv.vatican.va/3_EN/pages/z-Info/MV_Info_Servizi_Visite.html#giardini

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Vatikáni Múzeumok története

2014.08.17.

A reneszánsz hadvezér-pápa, II. Gyula az első európai uralkodók között volt, akik a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tették saját műkincsgyűjteményüket. Így tekinthető az 1506-os év a Vatikáni Múzeumok születésének.

A reneszánsz korában feltámadt az érdeklődés az ókor emlékei iránt. Egyre-másra kerültek elő Rómában és környékén is a klasszikus szobrok, mozaikok, egyéb leletek. A világhírű márvány Laokoón-csoport is ekkor került elő a földből, és lett a pápai gyűjtemény egyik alapító kincsévé.

A múzeum története szorosan összefügg a gyűjteményeit befogadó vatikáni palotakomplexum bővülésével.

A XVI. század elején még csak a Sixtus-kápolna körül álló szárnyak léteztek, illetve attól északra, egy kisebb domb tetején a Belvedere-palota, amit az 1400-as évek végén VIII. Ince számára építettek nyári lak gyanánt.

Ennek a palotának a nyolcszögletű udvara képezi a múzeum eredeti magját.

II. Gyula pápa idején született meg az ötlet, hogy e palotácskát hosszú épületszárnyakkal összekössék magával az apostoli palotával. A közrefogott terület lett a „szép kilátás udvara”, a Cortile del Belvedere, amelyet aztán későbbi építkezésekkel három részre osztottak.

Így jött létre a könyvtár udvara, valamint a „toboz udvara”, a Cortile della Pigna. Ez utóbbi a nevét arról a hatalmas római kori fenyőtoboz-alakú bronzszoborról kapta, amely a középkorban a régi Szent Péter-bazilika átriumának közepén állt.

A Vatikáni Múzeumok mai formájában igazából XIV. Kelemen és VI. Piusz pápaságára nyúlik vissza. Õk hozták létre a világ legjelentősebb ókori római szobrokból álló gyűjteményét, a Piusz–Kelemen féle múzeumnak nevezettrészt (Museo Pio-Clementino) a XVIII–XIX. század fordulóján. VII. Piusz a Róma-környéki ásatásokból származó szobrokat és feliratokat gyűjtötte egybe a Museo Chiaramonti nevű részben és építette számukra az újnak nevezett klasszicista múzeumi szárnyat.

Az 1800-as évek első felében uralkodó XVI. Gergely az etruszk és a szintén jelentős egyiptomi gyűjteménnyel gazdagította az együttest.

A 32 évig uralkodó Boldog IX. Piusz hozta létre a keresztény múzeumot, amely az ókeresztény emlékek, főleg katakomba-feliratok gazdag tárháza.

XI. Piusz pápa hozta létre a misszionárius néprajzi múzeumot, ahol a misszionáriusok által távoli vidékeken gyűjtött vallástörténeti-néprajzi emlékek láthatók. A pápák régi hintói és autói külön épületrészben vannak elhelyezve csakúgy, mint az 1930-as években épült képtár.

A vatikáni történeti múzeum viszont, amely a régi pápai hadseregek és az udvartartás emlékeit őrzi, nem itt, hanem az 1980-as évek óta a lateráni pápai palotában található.

A legújabb részleg a 2007 szeptemberében megnyitott filatéliai és numizmatikai gyűjtemény, ami a Vatikán e messze földön keresett „termékeit” mutatja be.

A Vatikáni Múzeumok részét képezi még a térképek galériája, amelynek falait XVI. századi térkép-freskók díszítik; a faliszőnyegek galériája, ahol a VII. Kelemen pápa által rendelt gobelinek láthatók.

Ezek Raffaello rajzai alapján a híres brüsszeli műhelyekben készültek.

A régi pápai lakosztályok közül a múzeumhoz tartoznak a Borgia-lakosztály termei, ahol a VI. Pál által létrehozott modern gyűjtemény található, valamint a Raffaello Stanzái néven ismert szobák.

Ez utóbbiak II. Gyula és X. Leó pápa lakosztálya részét képezték és Raffaello Sanzio freskói díszítik.

A Vatikáni Apostoli Könyvtár történelmi olvasóterme és a mellette levő régi levéltári termek is látogathatók. Ezeket V. Szixtusz pápa építtette az 1500-as évek második felében.

Az elsődlegesen nem múzeumi célt szolgáló Sixtus-kápolna megtekintése is a látogatás részét képezi. A világ talán legfontosabb kápolnája, ahol az új pápát megválasztó konklávé ülésezik, IV. Szixtusz pápáról (1471–1484) kapta a nevét. Õ volt az, aki a régi vatikáni palotakápolnát 1477–1480 között kibővíttette. Az építészetileg viszonylag egyszerű kápolnában a hangsúly a freskódíszítésen van.

A múzeum a Vatikán északi falán keresztül közelíthető meg. Az eredeti bejáratot XI. Piusz idejében létesítették, majd 2000 februárjában új kaput és bejárati csarnokot avattak a régi mellett, a Nagy Jubileumi Szentév zarándokforgalma miatt megnövekedett forgalom kielégítése végett.

Nemrég egy földalatti bejárat építése is elkezdődött, hiszen a múzeumot tavaly több mint négymillió látogató kereste fel.

A világ számos más nagy múzeumával ellentétben a Vatikáni Múzeumok gyűjteményeit a pápák nem a gyarmatosított, vagy megszállt országokból hordták össze, hanem a már az ókor óta Rómában található, vagy ásatások nyomán előkerülő kincseket szedték össze, mentették meg és tették hozzáférhetővé.

-------------------------------------------------------------------------

http://magyarkurir.hu/hirek/vatikani-muzeumok-toertenete

-------------------------------------------------------------------------