2013.január

 

2013.01.18.

 

Tíz évig tartó restaurálás után újjászületett Rómában az itáliai művészettörténet egyik fellegvárának számító Bibliotheca Hertziana könyvtár, amelyet a kutatók február elsejétől látogathatnak.

 

 

Római travertínó, acél, 200 ezer kötet és közel egymillió fotó az olaszországi reneszánsz és barokk művészetről – így mutatta be a kapuit ismét megnyitó könyvtárat a szerdai olasz sajtó.

 

A német Max Planck kutatóintézet-hálózathoz tartozó Bibliotheca Hertziana restaurálása és kibővítése huszonhárom millió euróba került, ebből tizenhetet a német állam biztosított, a többit szponzorok állták.

 

Az 1913-ban, Henriette Hertz által alapított könyvtár helyreállítását a helyszűke tette szükségessé. Az átalakításra Juan Navarro Baldaweg spanyol építész kapott megbízást, aki a könyvtár székhelyét, a Zuccari-palotát teljesen újjávarázsolta. A 16. századi épület belseje többemeletes acél- és üvegszerkezettel bővült, helyet teremtve a gyűjtemény eddigi és további köteteinek.

 

 

A restaurálás során a Róma városközpontjában, a Spanyol-lépcső közelében levő palota alagsorában megtalálták Lucius Licinius Lucullus ókori epikureus Kr. e. 1. századi villájának kertjét is. A könyvtár átlátszó üvegpadlózatának és falainak köszönhetően a régészeti leletek is szerves részét képzik a komplexumnak. Az elsősorban kutatók által látogatott Bibliotheca Hertzianát a szakmán kívüliek is láthatják online foglalással.

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://roma.repubblica.it/cronaca/2013/01/16/news/riapre_la_biblioteca_hertziana_acciaio_travertino_e_duecentomila_volumi-50622893/

 

http://www.nyest.hu/hirek/ujra-latogathato-a-bibliotheca-hertziana

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2013/01/16/foto/la_nuova_biblioteca_hertziana-50605486/1/

 

http://www.exibart.com/notizia.asp?IDCategoria=204&IDNotizia=37421

 

http://www.ilgiornaledellarte.com/articoli/2013/1/115396.html

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

----------------------------------------------------------------------

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-

--------------------------------------------------------------------------------------------

 

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.metalocus.es/content/es/blog/nueva-biblioteca-hertziana-por-juan-navarro-baldeweg

 

 

http://www.skyscrapercity.com/showpost.php?s=33ca90aa1a61a81af150556b02fe6b88&p=13220895&postcount=7140

 

http://roma.repubblica.it/dettaglio/Trovato-il-ninfeo-di-Lucullo/1304125

 

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=17450

 

http://www.ilgiornaledellarte.com/articoli/2008/6/115398.html

 

http://www.archilovers.com/p65258/BIBLIOTECA-HERTZIANA

 

http://www.archinfo.it/nuova-biblioteca-hertziana-a-roma-juan-navarro-baldeweg/0,1254,53_ART_8419,00.html

 

http://europaconcorsi.com/projects/220609-Hertziana-Library-in-Rome?fb_action_ids=434828136590731&fb_action_types=og.recommends&fb_source=other_multiline&action_object_map={%22434828136590731%22%3A471758852860508}&action_type_map={%22434828136590731%22%3A%22og.recommends%22}&action_ref_map=[]

 

 

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

A restaurálás során 2007-ben tették a következő felfedezést:

 

Megtalálták Lucullus római kertjeit

 

2007.05.18.

 

A római Spanyol lépcsõ tetejéhez futó utcában álló Biblioteca Hertziana közelében végzett felújítások során a földfelszín alatt 9 méterrel mozaikokra bukkantak. Lucullus hatalmas teraszos kertjai eredetileg a római Spanyol lépcső helyén álltak. A most feltárt 1. századi leletek mesterséges forrással is ellátott nymphaeumot (nimfa szentély, emlékhely vagy templom) díszíthették: az egyik egy kövér, delfinen lovagló cupidót ábrázol, míg a másik egy zöld és arany farkasfejet. A könyvtár körüli ásatások egy márvány Vénusz-fejet is felszínre hoztak, amely a nymphaeumot díszítő szobrok egyikéhez tartozhatott.

 

 

Az ásatást vezető Stefania Trevisan szerint a munkálatokat tovább folytatják, mert reményeik szerint a kert további maradványaira is rábukkanhatnak. A római régészeti főfelügyelet munkatársa, Maria Antonietta Tomei szerint amikor "a munkások elkezdték elbontani az épület belsejét, hirtelen az ókori római kertek jelentek meg előttük. Olyan volt, mint egy álom".

A politikától meghasonlott Lucullus a Pompeius-szal vívott választási küzdelem után vonult vissza a közügyektől, miután Pompeius elvette tőle a Kelet meghódításának dicsőségét. A luxusnak és élvezeteknek áldozva villája körül hatalmas, perzsa és mezopotámiai mintára tervezett kerteket építtetett. Az egykori politikus Rómán kívül Tusculumban és a Nápolyi-öbölben is emeltetett luxusvillákat, pavilonokkal felszerelt kerteket és fürdőket. Egyesek szerint a cseresznyét és a barackot is ő honosította meg nyugaton.

Lucullus halála után római kertjeit Valerius Asiaticus konzul vette meg, majd azok később Messalinára, Claudius császár feleségére szálltak, aki a konzult öngyilkosság elkövetésére kényszerítette. Amikor azonban fordult a kocka, őt a szeretett kertekben végezték ki a férje elleni összesküvés miatt. A császárkor további részében Lucullus egykori kertjeit a mindenkori uralkodó kezelte.

 

 

Az ókor csodás kertjeinek mintaképét Szemirámisz függőkertje jelentette. Az ókori világ egyik csodájáról Homérosz is beszámolt, ám összességében a görög kertészetről viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. A rómaiak a hortus szó alatt kezdetben egyszerű konyhakertet értettek, amely néha a ház mellett, néha pedig a városon kívül vagy akár a villa körül terült el - tudhatjuk meg az Ókori Lexikonból. A név később egyre inkább a műkertet jelentette, amit külön kertészek gondoztak. Érdekesség, hogy a régi római házakban nem volt udvar és e helyett a ház mögött oszlopcsarnokokkal körülvett kert terült el, amelynek neve azonban (peristylium) görög eredetre vall. A kertészek nagy ügyességgel vonták be repkénynyel és örökzöldekkel a kert falait, a hatalmas fák törzseit és néha egész terrászokat. Néhol hatalmas szőllőlugasokat készítettek, és a fákat, cserjéket, bokrokat úgy kötözgették vagy nyesegették, hogy állati alakok (bestiarum effigies), hajók vagy betük jöttek létre.

A Róma északi részében fekvő Mons Pincius környékén óriási terjedelmű parkok húzódtak végig: itt volt többek között Lucullus híres kertje. Híres volt még Hortensus nagy kertje Laurentumban, melyben állítólag ötven holdnyi vadaskert is volt. A Quirinalis és Pincius közötti völgyben volt Sallustius római történetíró kertje, amely később ugyancsak a császári család birtokába jutott. Az Esquilinuson terült el Maecenas parkja, ahol a díszes Turris Maecenatiana palotából lehetett gyönyörködni a panorámában.

A műkertek berendezésének titkait Plinius örökítette meg, illetve Columella egy külön könyvet, a De cultu hortorumot szentelte a témának.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

 

------------------------------------------------------------------------

 

 

-----------------------------------------------------------

 

 

--------------------------------------------------------

 

 

------------------------------------------------

 

 

----------------------------------------------------------------------------------

 

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=17450

 

http://www.biblhertz.it/en/home/

 

http://www.mpg.de/6801484/Bibliotheca-Hertziana-new-building

 

http://www.biblhertz.it/en/news/event-calendar/exhibition-slub-dresden/

 

http://www.abitare.it/en/architecture/phenomenology-of-the-hertziana/

 

http://www.archiportale.com/news/2012/09/architettura/il-nuovo-volto-della-biblioteca-hertziana-di-roma_29265_3.html

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------------

2013.02.22.

 

http://inbiciperoma.blogspot.hu/2013/02/acciaio-travertino-e-duecentomila.html

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------

A Spanyol lépcső felé tartó turisták általában egyszerűen elsétálnak a Palazzo Zuccari mellett, mit sem tudva róla, hogy a pokol kapuja mellett haladnak el. A reneszánsz palota kapuja ugyanis egy hatalmasra tátott szájú arcot formál. A csodás épületet a XVI. század végén (1590-es évek elején) Federico Zuccari és testvére Taddeo Zuccero manierista festők és építészek tervezték saját maguknak.

A művészek barátai szívesen jártak ide vendégségbe, hiszen mindannyian lenyűgözőnek tartották, hogy a hatalmas szájon át egy gyönyörű virágos kertbe jutottak. Ki itt belépsz... a Palazzo Zuccari kapuja mégsem a pokolba, hanem a paradicsomba vezet!

 

Később többek között Reynolds angol festő 1752-53 között, Johann Wincklemann német történész 1755-68 között élt itt.

 

------------------------------------------------------------------------------------

http://www.life.hu/szorakozz/programok/20130716-szorakozas-program-szabadido-5-titkos-hely-romaban-ahol-nem.html

-------------------------------------------------------------------------------------

Ma a palota a Hertziana könyvtár otthona, de az épületben egy kutatóintézet is működik, amely a művészet és az építészet történetét vizsgálja.

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

---------------------------------------------------------------

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------

 

Csoportos látogatás

 

2013.03.14.

 

 http://www.biblhertz.it/it/attualita/avvisi-e-appuntamenti/

 

 

 

Szombat  2013 április 13 -án 10 h (németül)
Szombat,  2013 április 20-án 10 h (olaszul)
Szombat,  2013 május 11-én 10 h (olaszul)
Szombat,  2013 május 18-án 10 h (olaszul)
Szombat,  2013 június 8-án 10 h (olaszul)
Szombat,  2013 június 15-én 10 h (olaszul)
Szombat,  2013 július 6-án 10 h (németül)
Szombat,  2013 július 13 10 h (németül)


Tutti gli interessati sono pregati di indirizzare le loro richieste di prenotazione a pastore(at)biblhertz.it oppure di chiamare al numero di telefono 0669 993 226 (dal lunedì al venerdì tra le ore 9 e 15).

 

----------------------------------------------------------------------------

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------