4. Ezért az európai kancelláriumok meggyőződése szerint a NATO-t meg kell menteni azzal, hogy kevésbé amerikaivá kell tenni, és megerősíteni az Ókontinens szerepét a szövetség parancsnokságában. Így túllép a költségek és kapacitás növelésén, mint a szakértők esetében, hanem izom hozzáadásával egy testben, amely még mindig megbízhatatlan agyhoz támaszkodik. Ráadásul orosz agresszió esetén más stratégiát kellene alkalmazni, mint amit Amerika bevezetett. Valójában Európa nem tudna hatalmas erőt alkalmazni, hanem arra törekedne, hogy "dilemmákat" teremtsen és egy sernúg-védelmet állítson fel.
Ukrajna tapasztalata, amelyet globális tanulási környezetként határoznak meg, nem pazarolhat. Egy magas rangú NATO katonai tisztviselő elmagyarázza, hogy "a mi felelősségünk az, hogy tanuljunk ezekből a leckékből, mielőtt mi magunk kénytelen lenne megtanulni őket". Ebből a szempontból a Szövetség előrelépett, és létrehozott egy elemző központot Lengyelországban, hogy tanulmányozza a háborút és ötleteket adjon a jövőbeli konfliktusokhoz. Ráadásul a kelet-európai háború az elmúlt évben példátlan jelentőséget kapott, amelyet London így magyaráz: "egy erős Ukrajna sok szempontból Európa érdeke, beleértve az orosz erők nagy számának megfékezését is." Röviden: az Szövetség súlypontja egyre inkább kelet felé tolódik, egy olyan ország tapasztalatait nézve, amely arra törekszik, hogy része legyen. Az ötletek megvannak. A gyakorlatba való alkalmazásuk, Ankarán túl, a következő lépés.
Ez egy kiindulópont, amely már sikeres egy olyan szervezet számára, amelyet 2019-ben Macron francia elnök agyhalottnak minősített. És így nézve Trump fenyegetései egyre üresebbnek tűnnek.

https://www.ilgiornale.it/news/difesa/europeizzare-nato-ecco-l-alleanza-si-prepara-ad-mondo-post-2690489.html

Előzmény

Válasz

3. Az európai vitát még sürgetőbbé teszi, hogy a republikánus adminisztráció gyors és potenciálisan "hirtelen" amerikai csapatok kivonását akarja a kontinensről. "Veszélyes időszak van. készen kell állnunk" – mondta egy magas rangú brit tisztviselő a Financial Timesnak. Alexandra de Hoop Scheffer, a Német Marshall Alap elnöke azonban elmagyarázza, hogy a régiónak proaktívabb megközelítéssel kellene felkészülnie az Egyesült Államoktól történő felelősségátruházásra, ezért a történteket inkább lehetőségként kell látnia, nem pedig "sebezhetőségi ablakként", amelyben "az európaiak nem tudják, mit tegyenek (és) pánikba esnek".

Ahogy említettük, a kiadások növekedése tekintetében Európa csapást mért. Becslések szerint a NATO-tagok összességében, az Egyesült Államok kivételével, az elmúlt két évben 20%-kal növelték a védelmi költségvetéseket. Ez a szám, amely – Mark Rutte NATO főtitkár szerint (nehéz feladata, hogy hídként működjön a Fehér Ház és az atlanti partnerek között) – 195 ezer munkahelyet támogat az Egyesült Államokban.

Közben az események gyorsan követik egymást. "Grönland a NATO európaisasítását helyezte a napirend középpontjába" – mondta egy francia tisztviselő a Financial Timesnak. A Szövetség által tavaly jóváhagyott védelmi tervek azt feltételezték, hogy Washington továbbra is majdnem 40%-ot visel a háborús terhek mellett, de nagy valószínűséggel ez a rész most csökkenni fog. És kevesebb mint hat hónap múlva le kell zárni az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének felülvizsgálatát, amelyet a Pentagon vezetője, Pete Hegseth jelentett be.
https://www.ilgiornale.it/news/difesa/europeizzare-nato-ecco-l-alleanza-si-prepara-ad-mondo-post-2690489.html

Előzmény

Válasz

2.Miután hallotta, hogy az amerikai elnök arra biztatja Oroszországot, hogy támadja meg azokat a NATO-országokat, amelyek nem fizetnek, és fenyegeti Dániát, hogy megszerezze Grönland irányítását, a szövetségesek elvesztették a bizalmukat az amerikai lovasság érkezésében válság esetén Európában. Az iráni háború és a Fehér Ház bírálata azokkal az országokkal szemben, amelyek nem támogatták az Epic Fury hadműveletet, ismét nyilvánvalóvá tették a helyzetet. Ahogy a Washington Post által megkérdezett források rámutattak, Trump által a szövetség sarokköve, az 5. cikk szerinti kötelezettségekkel kapcsolatos kételyek azt mutatták, hogy az amerikai elnöknek már nem kell kivonnia Amerikát a NATO-ból, hogy legyengüljön.
Íme tehát a Szövetség országai, akik elképzelik és megteszik az első lépéseket egy olyan szervezet felé, amely a legrosszabb esetben kevés amerikai támogatással nézhet szembe az orosz agresszióval. Vagy akár egyedül. A Financial Times több mint tucatnyi diplomatájával, védelmi tisztviselővel és katonai tisztjével készített interjúk szerint egy megbízhatatlan és potenciálisan ellenséges Amerika arra kényszeríti az európai fővárosokat, hogy radikálisan újraértékeljék biztonságuk szervezését. A viták a politikai vezetéstől és parancsnoki struktúráktól kezdve a háborús doktrínáig és beszerzésekig.

A brit újság által konzultált bennbennsetek szerint az Ókontinensnek új európai háborús módot kell kidolgoznia, amelyet nagyobb regionális vezetés, olcsó fegyverek, hatékonyabb termelés és új stratégiák jellemeznek Moszkva elleni védelemre. Ez azért is van, mert ahogy az ukrajnai és iráni háborúk is mutatták, a hagyományos katonai értelemben elsöprő előny már nem feltétlenül garantálja a sikert a csatatéren.

https://www.ilgiornale.it/news/difesa/europeizzare-nato-ecco-l-alleanza-si-prepara-ad-mondo-post-2690489.html

Előzmény

Válasz

Európaisítás a NATO: így készül a szövetség a Trump utáni világra
Az ankarai csúcstalálkozó hátterében a NATO országok a szervezet jövőjén gondolkodnak
2026.07.08.
https://www.ilgiornale.it/news/difesa/europeizzare-nato-ecco-l-alleanza-si-prepara-ad-mondo-post-2690489.html

Donald Trump talán a legjobb dolog, ami valaha történt a NATO-val az 1949-es megalakulása óta. Egy feltétellel: hogy túlélje azt a stressztesztet, amelynek a Fehér Ház vezetője már első ciklusa óta kitéti, és amely Washingtonba való visszatérésével a fenntarthatóság határára jutott. A Szövetség ankarai csúcstalálkozójának résztvevői, amely ma kezdődik, és amelyen attól tartják, hogy az amerikai elnök rajtaütést indíthat azokon az országokban, amelyek még nem végeztek házifeladatukat a katonai védelmi kiadások növeléséről, jól tudják ezt. Feszültségek és félelmek nélkül van egy terv az Alliance megmentésére, amelynek többségi részvényese soha nem kiszámíthatatlanná vált. És hogy ezt lehetővé tegyék, talán anélkül, hogy észrevette volna, maga a nagyvállalkozó lett volna.
Nézzük meg, hogyan. Az amerikai vezető szúrói a NATO-val és azokokkal az országokkal szemben, amelyek szerinte évtizedek óta kihasználják az amerikai védelmet, olyan kérdést vetettek fel az asztalra, amelyet korábban soha nem tettek fel. Nemcsak egy demokrata vezetésű kormányzattal, hanem elképzelhető, hogy Mitt Romney vagy a néhai John McCain a 1600 Pennsylvania Avenue-n érkezett volna. A főparancsnok fenyegetése, hogy elhagyja az Alliance-t (egy olyan helyzet, amely majdnem Trump első ciklusa alatt valósult meg) megrázta a tagországokat, ösztönözte őket a kiadások növelésére, bár eltérő sebességgel, és megnyitva a NATO-funkciók egyes funkcióinak áthelyezését az Egyesült Államokból Európába.

Válasz

4. A mondanivalóm lényege, hogy

a drónok elterjedésével a kritikus infrastruktúra, illetve az ellenség részleges pusztításának képessége olyan szintet ért el, hogy ha egy ország ebből az olcsó technológiából elegendő mennyiséget képes felhalmozni, akkor azt már nem merik megtámadni.

A drónok megjelenésével a nagyhatalmak és a közepes méretű országok közötti katonai képességkülönbségek jelentősen csökkennek. Nem minden területen, de a támadó felet képesek elrettenteni: nincs tökéletes védelem ellenük, elég olcsók, így a gazdasági méretkülönbségeket vagy a létszámfölényt részben eltüntetik, részben mérséklik (lásd az ukrán frontot).
Kétségem nincs afelől, hogy ahogy a dróntechnológia fejlődik, az ellendrón-technológia is hasonló ütemben halad előre. A harctéren a nyugatnak egyre jobbak azok az eszközei, amelyekkel a csapatokat meg tudja védeni. Az állításom nem az, hogy a drónok ellen ne lehetne védekezni. Az állítom, hogy mindent nem lehet tökéletesen megvédeni: sem a hátország kritikus infrastruktúráját, sem a háborúhoz szükséges ipart, kikötőket vagy ellátási útvonalakat. Márpedig a katonáknak fegyver és élelmiszer, a háborúhoz pedig működő gazdaság, azaz egyszerűen fogalmazva pénz kell.

Nem tartom irreálisnak, hogy egy ponton túl drónstop-egyezmények jelennek meg, mert ebből könnyen ugyanúgy számháború válhat, mint korábban az atomtöltetek esetében. Egy idő után mindegy lesz, hogy 10, 50 vagy 100 millió drónja van az egyik félnek, a különbség elveszíti a jelentőségét.

Az, hogy ez a teória részben vagy egészben helyes-e, éppen most dől el Ukrajnában, és bizonyos szempontból az USA és Irán konfliktusán keresztül is.

Az elkövetkező években a technológia tömeges elterjedésével a kölcsönös elpusztítás képessége „olcsóbbá” válik, és ennek következménye – az atomkorszakhoz hasonlóan – paradox módon akár a béke megerősödése is lehet.
https://www.portfolio.hu/global/20260505/filleres-eszkoz-hozhatja-el-a-tartos-beket-a-vilagba-ukrajna-mutatja-az-utat-a-rohamosan-fejlodo-technologiaban-834692#

Előzmény

Válasz

3. Ha az orosz–ukrán háború véget ér, amire jelentős esélyt látok az idei évben, akkor annak egyik fő oka az lesz, hogy az ukrán hosszú távú csapásmérő képesség exponenciálisan javult az elmúlt időszakban.

Az ukránok először az orosz finomítókat, majd a kikötőket és a hajókat kezdték módszeresen támadni. Ha ez a képesség ilyen ütemben fejlődik, az előbb-utóbb a harctéren és a hátországban is komoly fájdalmat okoz.

Így bár az oroszok az olajárak felfutásával nyertek némi időt a tárgyalásra, a harctéri helyzetük számottevő romlása várható, amelyet a gazdasági hátországra (finomítók, kikötők, hajók) gyakorolt csapások tovább rontanak. Oroszoroszág a gazdasági és katonai fájdalomküszöbének elérése előtt még egy ideig akár tárgyalhat is.
Összefoglalva, ha a világ egyik legerősebbnek gondolt katonai hatalma nem képes legyőzni Európa egyik legszegényebb, rommá lőtt országát, akkor

vélhetően a dróntechnológia elterjedésével értelmetlenné válik, hogy mondjuk két közepesen erős hatalom egymásnak essen.

Az orosz–ukrán háború üzenete lényegében ez. Ez egy lassú belátási folyamat, különösen egy hidegháborúban szocializálódott vezető esetében. A keleti szomszédunkban dúló háborút, ahogy Tunkli Dániel kollégám jól megfogalmazta, vélhetően egyik fél sem képes már katonai értelemben megnyerni, de idő kell a beismeréshez.

Korábban arról is írtunk, hogy hasonló helyzet elé néz az USA Irán esetében. Ennél a konfliktusnál azt kell látni, hogy a Hormuzi-szoros éppúgy megvédhetetlen, mint ahogy Oroszország sem képes, vagy egyre kevésbé képes megvédeni magát az ukrán csapásoktól.

Irán területe körülbelül Németország ötszöröse, és mintegy 90 millió ember lakja. Egy ekkora országban, ha képesek akár csak évi tíz drónt elrejteni vagy gyártani, már azzal is folyamatos nyomás alatt lehet tartani a Hormuzi-szorost. Azt is tudjuk, hogy Iránnak nem tíz darab drónja van, hanem ennél jóval több. Most már azt is látjuk, hogy az amerikai támaszpontok a korábban bevallottnál súlyosabban sérültek, hiába a világ legfejlettebb légvédelmi rendszereinek tömkelege. Az USA nem volt képes teljes mértékben megvédeni a saját katonáit, a szövetségeseit pedig még kevésbé. Ez ma a realitás.

Előzmény

Válasz

2. Az orosz–ukrán háború egyik lényegi tanulsága, hogy hiába sokszor nagyobb Oroszország, mint Ukrajna, előbbi egyre nyilvánvalóbban vesztésre áll a kisebb nyugati szomszédjával szemben. A vesztés alatt azt értem, hogy egy háború célja a politikai akarat érvényesítése a másik félen, és e tekintetben az oroszok nyilvánvalóan kudarc felé haladnak. Ennek fordítottja, hogy az ukrán államiság megmaradása ukrán győzelem.
Az egy dolog, hogy 12 év alatt nem sikerült négy ukrán megyét elfoglalni, ebben nyilván a végtelenített orosz korrupció is nyakig benne van. Az utóbbi időben azonban már kijelenthető, hogy ha Ukrajna megnyeri ezt a háborút, akkor azt nem a német tankoknak vagy az amerikai vadászgépeknek köszönheti majd, hanem a saját maga által fejlesztett dróntechnológiának. Utóbbiból a legfrissebb becslések szerint a rommá lőtt Ukrajna – ahol napi szinten vannak áramszünetek – évi 4–8 millió darabot képes gyártani. Összehasonlításképp a fejlett nyugat dróngyártó kapacitása néhány százezer darabra tehető.

A dróntechnológia ellen nincs 100 százalékos védelem.

Oroszország a szovjet örökségből adódóan komoly légvédelmi képességekkel rendelkezett már a háború előtt is. Ennek oka, hogy a NATO katonai doktrínája légi fölénnyel számol minden fegyveres konfliktus esetén, amire a szovjet válasz a légvédelem erősítése volt. Az oroszok olyan mennyiségű légvédelmi rakétával rendelkeztek a konfliktus elején, hogy olykor szárazföldi célok ellen is bevetették őket.

Mindezek ellenére az olcsó drónok ma már képesek túlterhelni, sőt helyenként megsemmisíteni az orosz légvédelmet. Valójában azonban még ez sem a lényeg: teljeskörű védelem nincs. Oroszország éppúgy nem védhető meg teljesen a drónokkal szemben, mint a sokat emlegetett Hormuzi-szoros. Nem lehet ugyanis minden finomító, kritikus infrastruktúra, több ezer kilométernyi vezeték, több száz szivattyúállomás, trafó, erőmű és kikötő mellé légvédelmet telepíteni. Oroszország méretéből fakadóan ez különösen irreális.

Előzmény

Válasz

Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő Zrt.: Filléres eszköz hozhatja el a tartós békét a világba?
2026.05.06.
https://www.portfolio.hu/global/20260505/filleres-eszkoz-hozhatja-el-a-tartos-beket-a-vilagba-ukrajna-mutatja-az-utat-a-rohamosan-fejlodo-technologiaban-834692#

Úgy fest, napjaink, bár talán a választási őrülethez képest kisebb mértékben, még mindig erősen háborús pszichózisban telnek. A szomszédunkban dúl Európa második világháború óta nem látott legvéresebb háborúja, miközben a Közel-Kelet újra lángol. Ennek ellenére én azt gondolom, hamarosan a tartós béke köszönt ránk újra. Ez egy meglehetősen markáns jóslat, és mint minden ilyen, tekintve, hogy nekem sincs varázsgömböm, rejt némi megvalósulási kockázatot. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a bekövetkezésének a valószínűsége jóval nagyobb annál, mint sokan gondolják.

Az állításom az, hogy

a drónok eljövetele a kisebb háborúkban elhozhatja azt a fajta egyensúlyt, amit az atomfegyverek jelentenek immár nyolcvan éve.

Az atomkorszak óta a kölcsönös elpusztítás miatti félelem miatt a nagyhatalmak nem háborúznak közvetlenül egymással.

Amit állítok, és nyilván ebben tévedhetek, hogy a drónok érkezésével hosszú távon a kisebb konfliktusok bekövetkezésének a valószínűsége is számottevően csökkenhet. A drónok az atomfegyverekhez hasonlóan a békét hozhatják el közepes méretű országok számára is. Az elmúlt évek háborúi ékes bizonyítékul szolgálhatnak erre.

Válasz

Csali drónok NATO-szimulátorokkal, Olaszország szerepe és segítsége az F16-nak és az F35-nek: mi történt valójában Lengyelországban
2025.09.11.
https://www.ilgiornale.it/news/guerra/ruolo-fondamentale-dellaeronautica-militare-durante-2534822.html?utm
_

19 orosz drón behatolása Lengyelországba nem hiba volt, hanem a NATO tesztelésére irányuló művelet: csali lengyel és litván Sims-szel, amelyet az F-16 és az F-35 lőtt le az olasz G-550-es repülőgépek támogatásával

Miután 24 órán át orosz drónok behatoltak Lengyelországba, új részletek derülnek ki, amelyek segítenek megérteni az események alakulását, és megerősíteni az akció okát.

Először is, a drónok Gerbera típusú "csalik" vagy UAV-k (pilóta nélküli légi járművek) voltak, amelyeket a légvédelem elterelésére, telítésére használtak, hogy a háborús töltettel rendelkező drónok áthaladhassanak rajtuk. Bár kezdetben 10 UAV-ról beszéltek, ma már tudjuk – a lelövések és a spontán földi leszállás után –, hogy 19 volt, ami egy olyan szám, amely megerősíti a hamarosan meglátandó egyéb részletekkel együtt, hogy szándékos cselekedet volt a tegnap már kifejtett okok miatt.

A RID arról számol be, hogy ez év júliusában Marek Budzisz lengyel újságíró arról számolt be, hogy néhány Ukrajnában lelőtt orosz drónon 2 modul volt felszerelve Sims-szel az irányításukra és az adatok továbbítására, a 2 Sim közül az egyik egyes esetekben lengyel, míg másokban litván származású. Ez arra utal, mutat rá a RID, hogy Oroszország valószínűleg már egy ideje tervezi a ma esti műveletet, és hogy a lengyel légterbe behatoló drónokat lengyel SIM-kártyákkal lehetne felszerelni, hogy biztosítsák működésüket Lengyelországban is.

A csali drónok használata, tehát nem képesek olyan károkat okozni, amelyek fegyveres reakciót váltottak volna ki, az akció során észlelt UAV-k száma (ezért nehéz harmadik felek hamisítási műveletéről beszélni), valamint az orosz drónokon júliusban talált lengyel és litván SIM-ek precedense tehát kellő bizonyossággal azt sugallja, hogy az akciót az orosz hadsereg tervezte és irányította, hogy tesztelje a NATO légvédelmi eszközét (különösen a lengyelét), értékelje annak eljárásait és reakcióidejét, valamint politikai szempontból bizonyítsa a Szövetség légterének átjárhatóságát az ilyen típusú fenyegetésekkel szemben.

Válasz

2.A műholdfelvételek azt mutatják, hogy a környező erdőt az idők során elvékonyították, "nagy részét pedig 2023 júliusára lelapították, és a kerületi falakat építik". "A CDAA-hoz (körkörösen elhelyezett antennatömbhöz) hasonló szerkezet telepítése ebben a régióban stratégiailag logikus" - magyarázzák Tochnyi elemzői, akik rámutatnak, hogy ez "lehetővé tenné Oroszország számára, hogy figyelemmel kísérje a NATO elektronikus kommunikációját Kelet-Európában és a balti térségben". Ezenkívül a mega műholdas antenna a Balti-tengeren vagy az Atlanti-óceán északi részén elmerült tengeralattjárókkal való kommunikációra is használható, támogatva "a passzív hírszerzés gyűjtését az elektronikus hadviselés tágabb orosz doktrínájával teljes összhangban".
"Bár még mindig építés alatt áll" – folytatják Tochnyi szakértői – "ez az új kalinyingrádi létesítmény valószínűleg Oroszország stratégiai hírszerzési és kommunikációs architektúrájának központi csomópontja lesz, és hidat képez a hidegháborús technológia és a modern katonai doktrína között, amely értékeli a tagadást, a megfigyelést és az információs dominanciát."
Bennfentesek rámutatnak, hogy a CDAA felfedezése néhány kilométerre a lengyel határtól még aggasztóbb, ha figyelembe vesszük, hogy Putyin Oroszországa egyre inkább részt vesz elektronikus hadviselési tevékenységekben, amelyek a balti térségben a GPS-jelek zavarására irányuló műveletek formájában valósulnak meg. Júniusban a litván pilóták "1022" zavarokról számoltak be GPS-kommunikációjukban, szemben az előző év azonos hónapjában regisztrált 46-tal. A bomlasztó tevékenységek eredete az orosz exklávéig vezethető vissza.
2025.08.25.
https://www.ilgiornale.it/news/politica-estera/sta-costruendo-super-antenna-piano-putin-intercettare-2526629.html

Előzmény

Válasz