4. A mondanivalóm lényege, hogy

a drónok elterjedésével a kritikus infrastruktúra, illetve az ellenség részleges pusztításának képessége olyan szintet ért el, hogy ha egy ország ebből az olcsó technológiából elegendő mennyiséget képes felhalmozni, akkor azt már nem merik megtámadni.

A drónok megjelenésével a nagyhatalmak és a közepes méretű országok közötti katonai képességkülönbségek jelentősen csökkennek. Nem minden területen, de a támadó felet képesek elrettenteni: nincs tökéletes védelem ellenük, elég olcsók, így a gazdasági méretkülönbségeket vagy a létszámfölényt részben eltüntetik, részben mérséklik (lásd az ukrán frontot).
Kétségem nincs afelől, hogy ahogy a dróntechnológia fejlődik, az ellendrón-technológia is hasonló ütemben halad előre. A harctéren a nyugatnak egyre jobbak azok az eszközei, amelyekkel a csapatokat meg tudja védeni. Az állításom nem az, hogy a drónok ellen ne lehetne védekezni. Az állítom, hogy mindent nem lehet tökéletesen megvédeni: sem a hátország kritikus infrastruktúráját, sem a háborúhoz szükséges ipart, kikötőket vagy ellátási útvonalakat. Márpedig a katonáknak fegyver és élelmiszer, a háborúhoz pedig működő gazdaság, azaz egyszerűen fogalmazva pénz kell.

Nem tartom irreálisnak, hogy egy ponton túl drónstop-egyezmények jelennek meg, mert ebből könnyen ugyanúgy számháború válhat, mint korábban az atomtöltetek esetében. Egy idő után mindegy lesz, hogy 10, 50 vagy 100 millió drónja van az egyik félnek, a különbség elveszíti a jelentőségét.

Az, hogy ez a teória részben vagy egészben helyes-e, éppen most dől el Ukrajnában, és bizonyos szempontból az USA és Irán konfliktusán keresztül is.

Az elkövetkező években a technológia tömeges elterjedésével a kölcsönös elpusztítás képessége „olcsóbbá” válik, és ennek következménye – az atomkorszakhoz hasonlóan – paradox módon akár a béke megerősödése is lehet.
https://www.portfolio.hu/global/20260505/filleres-eszkoz-hozhatja-el-a-tartos-beket-a-vilagba-ukrajna-mutatja-az-utat-a-rohamosan-fejlodo-technologiaban-834692#

Előzmény

Válasz

3. Ha az orosz–ukrán háború véget ér, amire jelentős esélyt látok az idei évben, akkor annak egyik fő oka az lesz, hogy az ukrán hosszú távú csapásmérő képesség exponenciálisan javult az elmúlt időszakban.

Az ukránok először az orosz finomítókat, majd a kikötőket és a hajókat kezdték módszeresen támadni. Ha ez a képesség ilyen ütemben fejlődik, az előbb-utóbb a harctéren és a hátországban is komoly fájdalmat okoz.

Így bár az oroszok az olajárak felfutásával nyertek némi időt a tárgyalásra, a harctéri helyzetük számottevő romlása várható, amelyet a gazdasági hátországra (finomítók, kikötők, hajók) gyakorolt csapások tovább rontanak. Oroszoroszág a gazdasági és katonai fájdalomküszöbének elérése előtt még egy ideig akár tárgyalhat is.
Összefoglalva, ha a világ egyik legerősebbnek gondolt katonai hatalma nem képes legyőzni Európa egyik legszegényebb, rommá lőtt országát, akkor

vélhetően a dróntechnológia elterjedésével értelmetlenné válik, hogy mondjuk két közepesen erős hatalom egymásnak essen.

Az orosz–ukrán háború üzenete lényegében ez. Ez egy lassú belátási folyamat, különösen egy hidegháborúban szocializálódott vezető esetében. A keleti szomszédunkban dúló háborút, ahogy Tunkli Dániel kollégám jól megfogalmazta, vélhetően egyik fél sem képes már katonai értelemben megnyerni, de idő kell a beismeréshez.

Korábban arról is írtunk, hogy hasonló helyzet elé néz az USA Irán esetében. Ennél a konfliktusnál azt kell látni, hogy a Hormuzi-szoros éppúgy megvédhetetlen, mint ahogy Oroszország sem képes, vagy egyre kevésbé képes megvédeni magát az ukrán csapásoktól.

Irán területe körülbelül Németország ötszöröse, és mintegy 90 millió ember lakja. Egy ekkora országban, ha képesek akár csak évi tíz drónt elrejteni vagy gyártani, már azzal is folyamatos nyomás alatt lehet tartani a Hormuzi-szorost. Azt is tudjuk, hogy Iránnak nem tíz darab drónja van, hanem ennél jóval több. Most már azt is látjuk, hogy az amerikai támaszpontok a korábban bevallottnál súlyosabban sérültek, hiába a világ legfejlettebb légvédelmi rendszereinek tömkelege. Az USA nem volt képes teljes mértékben megvédeni a saját katonáit, a szövetségeseit pedig még kevésbé. Ez ma a realitás.

Előzmény

Válasz

2. Az orosz–ukrán háború egyik lényegi tanulsága, hogy hiába sokszor nagyobb Oroszország, mint Ukrajna, előbbi egyre nyilvánvalóbban vesztésre áll a kisebb nyugati szomszédjával szemben. A vesztés alatt azt értem, hogy egy háború célja a politikai akarat érvényesítése a másik félen, és e tekintetben az oroszok nyilvánvalóan kudarc felé haladnak. Ennek fordítottja, hogy az ukrán államiság megmaradása ukrán győzelem.
Az egy dolog, hogy 12 év alatt nem sikerült négy ukrán megyét elfoglalni, ebben nyilván a végtelenített orosz korrupció is nyakig benne van. Az utóbbi időben azonban már kijelenthető, hogy ha Ukrajna megnyeri ezt a háborút, akkor azt nem a német tankoknak vagy az amerikai vadászgépeknek köszönheti majd, hanem a saját maga által fejlesztett dróntechnológiának. Utóbbiból a legfrissebb becslések szerint a rommá lőtt Ukrajna – ahol napi szinten vannak áramszünetek – évi 4–8 millió darabot képes gyártani. Összehasonlításképp a fejlett nyugat dróngyártó kapacitása néhány százezer darabra tehető.

A dróntechnológia ellen nincs 100 százalékos védelem.

Oroszország a szovjet örökségből adódóan komoly légvédelmi képességekkel rendelkezett már a háború előtt is. Ennek oka, hogy a NATO katonai doktrínája légi fölénnyel számol minden fegyveres konfliktus esetén, amire a szovjet válasz a légvédelem erősítése volt. Az oroszok olyan mennyiségű légvédelmi rakétával rendelkeztek a konfliktus elején, hogy olykor szárazföldi célok ellen is bevetették őket.

Mindezek ellenére az olcsó drónok ma már képesek túlterhelni, sőt helyenként megsemmisíteni az orosz légvédelmet. Valójában azonban még ez sem a lényeg: teljeskörű védelem nincs. Oroszország éppúgy nem védhető meg teljesen a drónokkal szemben, mint a sokat emlegetett Hormuzi-szoros. Nem lehet ugyanis minden finomító, kritikus infrastruktúra, több ezer kilométernyi vezeték, több száz szivattyúállomás, trafó, erőmű és kikötő mellé légvédelmet telepíteni. Oroszország méretéből fakadóan ez különösen irreális.

Előzmény

Válasz

Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő Zrt.: Filléres eszköz hozhatja el a tartós békét a világba?
2026.05.06.
https://www.portfolio.hu/global/20260505/filleres-eszkoz-hozhatja-el-a-tartos-beket-a-vilagba-ukrajna-mutatja-az-utat-a-rohamosan-fejlodo-technologiaban-834692#

Úgy fest, napjaink, bár talán a választási őrülethez képest kisebb mértékben, még mindig erősen háborús pszichózisban telnek. A szomszédunkban dúl Európa második világháború óta nem látott legvéresebb háborúja, miközben a Közel-Kelet újra lángol. Ennek ellenére én azt gondolom, hamarosan a tartós béke köszönt ránk újra. Ez egy meglehetősen markáns jóslat, és mint minden ilyen, tekintve, hogy nekem sincs varázsgömböm, rejt némi megvalósulási kockázatot. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a bekövetkezésének a valószínűsége jóval nagyobb annál, mint sokan gondolják.

Az állításom az, hogy

a drónok eljövetele a kisebb háborúkban elhozhatja azt a fajta egyensúlyt, amit az atomfegyverek jelentenek immár nyolcvan éve.

Az atomkorszak óta a kölcsönös elpusztítás miatti félelem miatt a nagyhatalmak nem háborúznak közvetlenül egymással.

Amit állítok, és nyilván ebben tévedhetek, hogy a drónok érkezésével hosszú távon a kisebb konfliktusok bekövetkezésének a valószínűsége is számottevően csökkenhet. A drónok az atomfegyverekhez hasonlóan a békét hozhatják el közepes méretű országok számára is. Az elmúlt évek háborúi ékes bizonyítékul szolgálhatnak erre.

Válasz

Csali drónok NATO-szimulátorokkal, Olaszország szerepe és segítsége az F16-nak és az F35-nek: mi történt valójában Lengyelországban
2025.09.11.
https://www.ilgiornale.it/news/guerra/ruolo-fondamentale-dellaeronautica-militare-durante-2534822.html?utm
_

19 orosz drón behatolása Lengyelországba nem hiba volt, hanem a NATO tesztelésére irányuló művelet: csali lengyel és litván Sims-szel, amelyet az F-16 és az F-35 lőtt le az olasz G-550-es repülőgépek támogatásával

Miután 24 órán át orosz drónok behatoltak Lengyelországba, új részletek derülnek ki, amelyek segítenek megérteni az események alakulását, és megerősíteni az akció okát.

Először is, a drónok Gerbera típusú "csalik" vagy UAV-k (pilóta nélküli légi járművek) voltak, amelyeket a légvédelem elterelésére, telítésére használtak, hogy a háborús töltettel rendelkező drónok áthaladhassanak rajtuk. Bár kezdetben 10 UAV-ról beszéltek, ma már tudjuk – a lelövések és a spontán földi leszállás után –, hogy 19 volt, ami egy olyan szám, amely megerősíti a hamarosan meglátandó egyéb részletekkel együtt, hogy szándékos cselekedet volt a tegnap már kifejtett okok miatt.

A RID arról számol be, hogy ez év júliusában Marek Budzisz lengyel újságíró arról számolt be, hogy néhány Ukrajnában lelőtt orosz drónon 2 modul volt felszerelve Sims-szel az irányításukra és az adatok továbbítására, a 2 Sim közül az egyik egyes esetekben lengyel, míg másokban litván származású. Ez arra utal, mutat rá a RID, hogy Oroszország valószínűleg már egy ideje tervezi a ma esti műveletet, és hogy a lengyel légterbe behatoló drónokat lengyel SIM-kártyákkal lehetne felszerelni, hogy biztosítsák működésüket Lengyelországban is.

A csali drónok használata, tehát nem képesek olyan károkat okozni, amelyek fegyveres reakciót váltottak volna ki, az akció során észlelt UAV-k száma (ezért nehéz harmadik felek hamisítási műveletéről beszélni), valamint az orosz drónokon júliusban talált lengyel és litván SIM-ek precedense tehát kellő bizonyossággal azt sugallja, hogy az akciót az orosz hadsereg tervezte és irányította, hogy tesztelje a NATO légvédelmi eszközét (különösen a lengyelét), értékelje annak eljárásait és reakcióidejét, valamint politikai szempontból bizonyítsa a Szövetség légterének átjárhatóságát az ilyen típusú fenyegetésekkel szemben.

Válasz

2.A műholdfelvételek azt mutatják, hogy a környező erdőt az idők során elvékonyították, "nagy részét pedig 2023 júliusára lelapították, és a kerületi falakat építik". "A CDAA-hoz (körkörösen elhelyezett antennatömbhöz) hasonló szerkezet telepítése ebben a régióban stratégiailag logikus" - magyarázzák Tochnyi elemzői, akik rámutatnak, hogy ez "lehetővé tenné Oroszország számára, hogy figyelemmel kísérje a NATO elektronikus kommunikációját Kelet-Európában és a balti térségben". Ezenkívül a mega műholdas antenna a Balti-tengeren vagy az Atlanti-óceán északi részén elmerült tengeralattjárókkal való kommunikációra is használható, támogatva "a passzív hírszerzés gyűjtését az elektronikus hadviselés tágabb orosz doktrínájával teljes összhangban".
"Bár még mindig építés alatt áll" – folytatják Tochnyi szakértői – "ez az új kalinyingrádi létesítmény valószínűleg Oroszország stratégiai hírszerzési és kommunikációs architektúrájának központi csomópontja lesz, és hidat képez a hidegháborús technológia és a modern katonai doktrína között, amely értékeli a tagadást, a megfigyelést és az információs dominanciát."
Bennfentesek rámutatnak, hogy a CDAA felfedezése néhány kilométerre a lengyel határtól még aggasztóbb, ha figyelembe vesszük, hogy Putyin Oroszországa egyre inkább részt vesz elektronikus hadviselési tevékenységekben, amelyek a balti térségben a GPS-jelek zavarására irányuló műveletek formájában valósulnak meg. Júniusban a litván pilóták "1022" zavarokról számoltak be GPS-kommunikációjukban, szemben az előző év azonos hónapjában regisztrált 46-tal. A bomlasztó tevékenységek eredete az orosz exklávéig vezethető vissza.
2025.08.25.
https://www.ilgiornale.it/news/politica-estera/sta-costruendo-super-antenna-piano-putin-intercettare-2526629.html

Előzmény

Válasz

"Szuper antennát épít." Putyin terve a NATO kommunikációjának lehallgatására
2025.08.25.
https://www.ilgiornale.it/news/politica-estera/sta-costruendo-super-antenna-piano-putin-intercettare-2526629.html

Moszkva a Balti-tengeren és az Atlanti-óceán északi részén is képes lenne kommunikálni a tengeralattjárókkal
Egy orosz megalehallgató állomás mindössze 25 kilométerre Lengyelországtól. Ez Vlagyimir Putyin legújabb projektje, amelyet Tochnyi.info elemzői fedeztek fel, akik szerint a kalinyingrádi régió Csernyakhovszkij kerületében (a Lengyelország és Litvánia között fekvő Moszkva exklávéja) található föderációs létesítmény 2023 márciusa óta épül, és most a befejezéshez közeledik. Az 1600 méter átmérőjű gigantikus műholdantenna, amely az orosz haditengerészet bázisától délre és a Balti-tenger partjától körülbelül 60 mérföldre található, legalább hat koncentrikus gyűrűből áll, és hírszerzési tevékenységek elvégzésére tervezték.
Tochnyi nyílt forráskódú kutatói először a műholdképek "rutinszerű elemzése" során vették észre a helyszínt, felkeltve az érdeklődést néhány jellemzőjével, mint például a "szokatlan geometria, figyelemre méltó méret, távoli elhelyezkedés és potenciális stratégiai jelentősége". A Newsweek ezekben az órákban beszámol arról, hogy Moszkva valójában felhasználhatja a NATO rádiókommunikációjának lehallgatására és pozícióik háromszögelésére.
Augusztus közepén a Szövetség lehallgató állomását határoló fal veszi körül, és ellenőrző ponttal ellátott hozzáférési ponttal látnák el.

Válasz

A titkos fegyver, amely forradalmasítja a háborút Európában 2025

2025.07.28.
https://www.ilgiornale.it/news/guerra/l-esercito-britannico-punta-sulla-letalit-nuovo-sistema-2515336.html

Az ASGARD a digitális célzási web központi csomópontjaként fog működni, felgyorsítva a döntéshozatali és működési folyamatokat a mesterséges intelligencia és az innovatív kommunikációs hálózatok segítségével, órákról percekre csökkentve a válaszidőt a műveletekben."

A rendszert sikeresen megerősítették a NATO-gyakorlatokon, bizonyítva egy olyan megközelítés hatékonyságát, amely integrálja a katonai taktikai és technológiai készségeket a fejlett ipari képességekkel. Ez a kezdeményezés a britek számára nemcsak megduplázza a harcoló erők halálosságát, hanem a hadviselés digitális átalakításának modelljét is jelenti, megalapozva a mesterséges intelligencia és az automatizálás széles körű használatát a hadtest és a hadosztály szintjén, azzal a céllal, hogy fenntartsa a műveleti fölényt az euroatlanti hadszíntéren.
Az ASGARD fejlődése ezért folytatódik a fegyverrendszerek digitalizálásának és automatizálásának fokozása felé, a gépi tanulási képességek fejlesztésével a prediktív elemzéshez és a célpontok autonóm kezeléséhez. Szélesebb körű integrációt terveznek a több területre kiterjedő platformokkal, beleértve az elektronikus hadviselést és a kiberműveleteket is, amelyek most szükségesek a modern harcban az általános műveleti fölény biztosításához.
Ez az út egy globális tendenciát tükröz, amelyben a digitális technológiák újradefiniálják a nemzeti védelmi stratégiákat és a katonai műveletek végrehajtásának módjait, mélyen befolyásolva a nemzetközi geopolitikai egyensúlyt és a stratégiai szövetségek dinamikáját.

Válasz

Ezt a Wall Street Journal tárta fel, amely hosszú elemzésében különböző szakértőket és tisztviselőket idéz, akik meg vannak győződve arról, hogy amit a finn határtól rövid távolságra és azon túl megfigyeltek, az megfelel a NATO-val való teljes összecsapás előkészítésének. A bővítési munkálatokban részt vevő létesítmények Kamenka, Szentpétervár, Petrozavodszk és Szputnyik berendezései. Különösen az orosz Petrozavodszk város közelében, Finnországtól mintegy 160 kilométerre Moszkva bővíti katonai bázisait, hogy helyet adjon az új parancsnokságnak, amely katonák tízezreit felügyeli "az elkövetkező években". Nyugati katonai és hírszerzési források becslése szerint ezeknek az egységeknek, amelyek közül sok jelenleg Ukrajnában állomásozik, "az orosz hadsereg gerincét kell képezniük, amikor az a NATO-val való szembenézésre készül".
A bázisok megerősítése mellett Putyin a toborzás, a fegyvergyártás és a vasútépítés gázpedálját nyomja a határ menti területeken. A Kreml valójában elrendelte a katonák számának növelését a Kijev elleni agresszió előtti körülbelül egymillióról másfél millióra. Erőinek nyugatra koncentrálása érdekében a Föderáció új körzeteket hozott létre Moszkva és Szentpétervár, legnagyobb városai védelméhez kapcsolódóan, integrálva a hadsereg által használt közúti és vasúti hálózatokat az orosz főváros és Fehéroroszország között.

A katonák számának növekedésének nagy része az Észtországgal, Lettországgal és Finnországgal határos leningrádi körzetben történik. Jelentős egyszeri kifizetéseket teljesítettek mind szövetségi, mind regionális szinten a toborzás ösztönzése érdekében. Washington becslése szerint havonta körülbelül 30 000 orosz jelentkezik - de 40 000-et elérhettek - szemben a tavaly nyári 25 000-rel. Az új felszerelések nagy részét az öreg kontinens határán lévő katonáknak kell szánni.
2025.04.29.
https://www.ilgiornale.it/news/politica-estera/non-abbiamo-tempo-cos-putin-si-prepara-guerra-nato-2472032.html

Válasz

Szemünk előtt omlik össze 80 év világrendje, mindaz, amit Nyugatnak hívtunk.” -kommentálta Nyáry Krisztián a Trump-Zelenszkij találkozót, de nemcsak ő, az FB falon a legtöbb hozzászólás szerint itt az Armageddon, vége a világnak, a civilizációnak, a morálnak. Robert Nemeth azt mondja: „Ez itt az influenszerpolitika a maga teljességében, két valódi, tőről metszett influenszerpolitikussal.” György Simó a kocsmák népének való politizálásról beszél, s arról, hogy „a kocsma közönsége tényleg és örökre le akar számolni a közel száz éves elitekkel”.
Ha lefejtünk az „infuenszerpolitizálás” számunkra taszító elemeit, a kocsmai stílust, Trump abszurd marhaságait, nem akarunk morált keresni ott, ahol érdek van, ha törökgáborelemez tanácsára végig nézzük az egész videót, rájövünk, hogy csupán a stílus változott..
Régen az lett volna, hogy mindketten mosolyognak a kamerák előtt, dicsérik egymást, az amerikaiak az ukránok a hősiességet magasztalják, az ukránok pedig kifejezik hálájukat az amerikai segítségért. Aztán a tárgyalóasztal mellett az amerikai elnök azt mondja:
„Nagyon sajnálom, de Amerikának már nem érdeke ez a háború, nem érdeke pénzt önteni bele. Ugyanis épp azt akarja elérni, hogy Európa elkezdje felfegyverezni magát, és ehhez bizony az USA-nak ki kell vonulnia Ukrajna támogatásból, mert egyébként soha nem szedik össze magukat. Az orosz-ukrán háború Európa ügye.” A másik érve pedig az, hogy az USA-nem érdeke egy megalázott, megvert, kifáradt Oroszország, ami Kínához megy kisírni a bánatát. Az USA-nak inkább szüksége van egy olyan Oroszországra, ami neki hálás azért, hogy megmentette a nagyhatalmi státusának legalább a látszatát. Amivel kereskedhet, felhasználhatja Kína és Európa ellensúlyaként. A harmadik érv pedig az, hogy jobban fizet a béke, akkor is, ha ezért a békért ukrán területekkel kell fizetni.
Úgy mondják, érdekmúlás.
Mennyivel őszintébb és elegánsabb az az európai, és demokrata magatartás, ami – szintén saját érdekei mentén – pénzt, és fegyvert adott az ukránoknak arra, hogy háborúzhassanak, de annyit nem, hogy győzzenek is? Mennyivel volt tisztességesebb az az álszent és hazug kommutáció, ami abban a hitben tartotta az ukránokat, hogy lehet annexiók nélküli békét kötniük, holott mindenki látta, hogy a győzelemre nincs esély? Mennyivel tisztességesebb az, aki NATO tagsággal szédíti őket, amikor már a NATO keleti határnak megvédése sem magától értetődő? És ki veszik komolyan az uniós tagság ígéretét?
Ezt a háborút Ukrajna nem tudja megnyerni, nincs hozzá elég támogatója. Nem jó hogy így van, de tény. S ha így van, akkor Ukrajnának is érdeke, sőt neki leginkább, hogy mielőbb befejeződjék, területi veszteségek árán is.
2025.03.01. https://www.facebook.com/torokgaborelemez

Válasz