2. Torlonia marbles exhibit opens. Seriously!
2020.11.21.
http://www.thehistoryblog.com/archives/59830

Room 1 is dedicated to the Museo Torlonia. It includes the famous 1884 catalogue of its 620 marbles which was the first catalogue of an ancient sculpture collection to use photographs of all the works instead of illustrations. Room 2 features works excavated from Torlonia properties in the 19th century. Section 3 covers three rooms and is dedicated to the many marbles acquired from the 18th century collections of the Albani family and sculptor Bartolomeo Cavaceppi. Section 4 (in four rooms) features works collected by Marchese Vincenzo Giustiniani in the 17th century. The final section spotlights pieces from 15th and 16th century collections of distinguished Roman families.
In a nod to the seminal catalogue that first documented the collection of the Museo Torlonia, a catalogue of the exhibition has been published that covers the artworks on display in exhaustive detail, from provenance to restorations to the latest research. Essays by specialists contextualize the pieces, delving into the history of antiquities collecting and museums themselves. The catalogue is available in English and can be bought online.
This entry was posted on Wednesday, October 14th, 2020 at 11:48 PM and is filed under Ancient, Modern(ish), Museums. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can skip to the end and leave a response. Pinging is currently not allowed.

Előzmény

Válasz

Torlonia marbles exhibit opens. Seriously!
2020.11.21.
http://www.thehistoryblog.com/archives/59830

our years after the agreement was signed to display a selection of ancient sculptures from the unparalleled collection of the princely Torlonia family, one year after the announcement that would finally go on display in March 2020, and seven months after that date came and went, the Torlonia marbles exhibit has actually opened. Ninety-six marbles of the 620 in the collection have gone on display at the Palazzo Caffarelli, a newly-renovated venue that is part of the Musei Capitolini system.
This is the first time the general public has been able to see any of the Torlonia masterpieces in person since the 1940s. The Museo Torlonia, the private museum in Trastevere where the ancient statues, reliefs, vases and busts the Torlonia amassed primarily by buying entire collections from impoverished Roman nobility, closed its doors in 1976. Not that they were ever wide open. Founded in 1875, the museum was very exclusive, with access granted to invited guests, dignitaries and scholars. So 101 years after the private museum opened, it was shut down on the pretext of roof repair. In fact, the Torlonia illegally converted the building into apartments and tossed the priceless collection into the basement to collect dust.
Since then, the state has tried to acquire the or at least arrange for its permanent display but for decades all dealmaking attempts and court cases failed. The 2016 agreement was a major breakthrough, but new problems cropped up when the pater familias Prince Alessandro Torlonia died in 2017. Those were sorted out just in time to hit the COVID wall. We’ll see if the Torlonia marbles manage to stay on display as planned this time. The exhibition is scheduled to run through June 29th, 2021.

The Torlonia Marbles: Collecting Masterpieces is arranged in five sections.

Előzmény

Válasz

A lateráni palota nem kézzel festett ikonjától a grúz ikonig
2020.11.11.
Rómában a lateráni palota kincsei között van egy különlegesség: az úgynevezett nem kézzel festett ikon, melyet a Szent Lépcső tetejénél található egykori pápai magánkápolnában, a Sancta Sanctorumban őriznek.
A legenda szerint Lukács evangélista kezdte meg a Krisztus-ikon festését, de angyalok fejezték be a művet.

Az akheiropoiétosz, vagyis nem kézzel festett ikon műfajához kötődik az Abgár királyról szóló legenda, mely a mandülion, vagyis az edesszai képmás születését beszéli el; a nyugati kereszténységben népszerű a Veronika kendőjével azonosított képtípus, valamint a nem kézzel festett képek közé tartozik a torinói lepel és a guadalupei Mária-ábrázolás is.

A lateráni palotában őrzött, az átfestések miatt rendkívül rossz állapotú kép feltehetően az 5-6. század táján készült, s az Isten dicsősége (Maiestas Domini) képtípusba tartozik. Az eredeti arc szinte teljesen elveszett, amikor a 12. században egy selyemre festett új réteget tapasztottak rá, kicsit később pedig rizával, ezüstlemezzel fedték.

Már a 7. századból vannak rá adatok, hogy ünnepekkor a képet körmenetben vitték, II. István pápa a saját vállán hordozta a lombard fenyegetés idején. A 9. századra a körmenet Mária mennybevétele ünnepéhez kapcsolódott.

Válasz

2020. november 9. A Lateráni-bazilika felszentelésének ünnepe
A Lateráni Szent János bazilika Róma püspökének a székesegyháza, benne püspöki katedrájával. Első a bazilikák között, nemcsak időben, hanem rangban is, ahogy a felirat hirdeti: „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”. A Konstantin császár által a Lateránban építtetett bazilika felszentelésének évfordulóját a XII. századtól e napon ünnepelték meg. Ez a megemlékezés eredetileg Róma városának ünnepe volt, majd később tiszteletét az egész római katolikus Egyházra kiterjesztették. A mai ünnep kifejezésre juttatja az egységet és a szeretetet Péter apostoli széke iránt, amely Antiochiai Szent Ignác tanúsága szerint „az egyetemes szeretetközösség élén áll”.

2020.11.10.
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.3819872481357677/3819866658024926/

Előzmény

Válasz

A lateráni bazilika felszentelésének ünnepe
2020.11.10.
https://www.magyarkurir.hu/kultura/a-laterani-bazilika-felszentelesenek-unnepe

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház a Legszentebb Üdvözítő bazilikája, a pápa székesegyháza. A homlokzatán lévő felirat hirdeti: „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”.
A lateráni főszékesegyház a pápák legősibb bazilikája. A hozzáépült palota volt a katolikus egyházfők székhelye a 4–16. századig. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták, és császári birtok lett. Nagy Konstantin megtérése után Miltiadész pápának adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette, és 313-ban már itt tartott zsinatot. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte I. Szilveszter pápa. II. Sergius pápa az 9. században Keresztelő Szent Jánost, II. Lucius pápa a 12. században Szent János apostolt is a templom védőszentjévé nyilvánította, így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika.

A lateráni bazilika a római püspöknek mint pátriárkának a székhelye. A pápák megválasztásuk után ellátogatnak a lateráni bazilikába, és elfoglalják tanítói székét, katedráját.

A 14. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti cibóriumba [az építészetben szarkofágok, trónok vagy szobrok fölé épített mennyezet – a szerk.] helyezte el Szent Péter és Pál apostol koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az „apostololtár” maradványa. A templom hajójában dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az államalapító királyunknak küldött koronát.
A következő századok során tűzvész, földrengés és fosztogatás sújtotta templomot XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra a Megváltó és Keresztelő Szent János tiszteletére, és november 9-ére tette a szentelés évfordulójának megünneplését. Az Egyház iránti szeretet és a Péter egyházához való hűség jeleként ezt a napot az egész Egyház megüli. Aki ezen a napon meglátogatja egyházmegyéje székesegyházát, és ott elmondja a Miatyánkot és a Hiszekegyet, teljes búcsúban részesül.

Előzmény

Válasz

3. A Szentszék Avignonba költözése véget vetett a Resurrexit-rítusnak, a visszaköltözés után pedig a Szent Péter-bazilikába helyezték át a húsvéti szertartást.

Ezeknek a rítusoknak a Lukács-evangélium az alapja, amely leírja Péter döbbenetét az üres sír láttán, a tizenegy apostol tanúságtételét, hogy az Úr valóban föltámadt, és megjelent Simonnak (vö. Lk 24,12.34; Jn 20,3–10). Róma püspöke, Péter utóda ehhez hasonlatosan találkozik a feltámadt Úrral a Legszentebb Megváltó ikonja révén, s ő lesz az Úr feltámadásának „első” tanúja.

A Resurrexit-ikon előtti pápai tiszteletadás, hódolat a 2000. évi nagy jubileum alkalmából tért vissza a szertartások közé.

2020.11.10.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-laterani-palota-nem-kezzel-festett-ikonja

Lateráni4.jpg

Lateráni5.jpg

Előzmény

Válasz

2. Mostanra húsvét vasárnapi hagyománnyá vált, hogy a katolikus egyházfő megcsókolja a Ressurrexit elnevezésű képen Krisztus lábát – II. János Pál még a régi kép előtt hajolt meg, XVI. Benedek azonban újított: egy neves grúz ikonfestőt bízott meg, hogy fessen új képet. Amiran Goglidze alkotását egy vatikáni női kolostorban őrzik, onnan viszik ki húsvét hajnalán a Szent Péter térre. Az ikonfestő egy interjúban elmondta, nagy megtiszteltetésnek élte meg a feladatot, és meglepetést okozott számára, hogy kifejezetten arra kérték: a grúz hagyomány szerint fesse meg a képet.

A vatikáni honlapon Piero Marini akkori ceremóniamester, most a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke írta le a Megváltó-ikonhoz kötődő liturgikus változások 2000. évi bevezetése kapcsán a nem kézzel festett ikon történetét és szerepét a liturgiában; az ő írását ismertetjük alább.

A 12. században Róma püspöke régi tradíciót követve mindig megállt egy pillanatra imádkozni az akkor még Szent Lőrincről elnevezett, ma Szent Lépcső-kápolnánál, azután indult el a körmenettel a Lateráni Keresztelő Szent János-székesegyháztól a Santa Maria Maggiore-templomba, ahol a húsvét reggeli ünnepi szentmisét bemutatta. A Szent Lépcsőnél található kápolnát a legszentebb római helyek közé sorolták. Egyrészt a Szent Kereszt-relikvia miatt tisztelték, másrészt a Megváltó nem kézzel festett képmása miatt.

Az eredeti ikont feltehetően Bizáncból hozták Rómába, és már a Liber Pontificalis is említi III. István pápa (752–757) kapcsán. A trónon ülő Megváltó teljes alakos, fatáblára készült ábrázolása mintegy 152 × 70 centiméteres. Sokszor restaurálták, legutóbb 1995–96-ban; jelenleg csupán az Úr selyemre festett arca látható, a többi részét befedik az ezüstlemezek.

A Legszentebb Megváltó nem kézzel festett ikonjának tisztelete különleges módon szerepet kapott a római liturgia hivatalos szertartásaiban. Ezt láthatjuk már az 1143–44-ben írt Liber Politicus (Ordo Romanus XI) szertartáskönyvben is, valamint a Liber Censuum Romanae Ecclesiae (Ordo Romanus XII) című, 1192-ben összeállított műből, amely Cencius Camerarius, a későbbi III. Honorius pápa munkája. Ezekből tudjuk, hogy az akheiropoiétoszt nemcsak a mennybevétel ünnepén vitték körmenetben, hanem a nagyhéten is hódolatukat fejezték ki előtte.
Húsvét reggelén a pápa belépett a Sancta Sanctorumba, kitárta a kis ezüstajtókat, melyek az ikon lábát fedték, és háromszor megcsókolta a Megváltó lábát. Ezután elénekelte: „Surrexit Dominus de sepulchro, alleluia!”, s a jelenlévők azt felelték: „Qui pro nobis pependit in ligno, alleluia!” A keresztet, melyet nagypénteken levettek, ekkor tették vissza az oltárra, és a pápa hódolt előtte. Az egyházfő után a kíséret tagjai is ugyanígy cselekedtek, majd békecsókra a pápához járultak, aki ezekkel a szavakkal köszöntötte őket: „Surrexit Dominus vere” – amire a válaszuk ez volt: „Et apparuit Simoni.

2020.11.10.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-laterani-palota-nem-kezzel-festett-ikonja

Előzmény

Válasz

A lateráni palota nem kézzel festett ikonjától a grúz ikonig
2020.11.10.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-laterani-palota-nem-kezzel-festett-ikonja

A lateráni bazilika felszentelésének ünnepén érdemes felidézni az épületegyüttes egy másik tagját, a palotát is, illetve annak kincsei közül egy különlegességet: az úgynevezett nem kézzel festett ikont, melyet a Szent Lépcső tetejénél található egykori pápai magánkápolnában, a Sancta Sanctorumban őriznek.

A legenda szerint Lukács evangélista kezdte meg a Krisztus-ikon festését, de angyalok fejezték be a művet.

Az akheiropoiétosz, vagyis nem kézzel festett ikon műfajához kötődik az Abgár királyról szóló legenda, mely a mandülion, vagyis az edesszai képmás születését beszéli el; a nyugati kereszténységben népszerű a Veronika kendőjével azonosított képtípus, valamint a nem kézzel festett képek közé tartozik a torinói lepel és a guadalupei Mária-ábrázolás is.

A lateráni palotában őrzött, az átfestések miatt rendkívül rossz állapotú kép feltehetően az 5-6. század táján készült, s az Isten dicsősége (Maiestas Domini) képtípusba tartozik. Az eredeti arc szinte teljesen elveszett, amikor a 12. században egy selyemre festett új réteget tapasztottak rá, kicsit később pedig rizával, ezüstlemezzel fedték.

Már a 7. századból vannak rá adatok, hogy ünnepekkor a képet körmenetben vitték, II. István pápa a saját vállán hordozta a lombard fenyegetés idején. A 9. századra a körmenet Mária mennybevétele ünnepéhez kapcsolódott.

Lateráni1.jpg

Lateráni2.jpg

Lateráni3.jpg

Válasz

Mi hiányzik a Pantheonból?

Előzmény

Válasz

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1829168347326545.1073742109.1671029016473813&type=3
2020.11.02.
Domus Romane ipogee basilica di Santa Susanna
L'attuale basilica dedicata a Santa Susanna, fu ricostruita su una preesistente chiesa paleocristiana, a sua volta eretta sui resti di tre ville romane sovrapposte. Secondo la tradizione si tratterebbe proprio della casa della giovane Susanna, luogo nel quale la Santa subì il martirio nel 295 d.C. Nel IV secolo la chiesa era indicata con la denominazione di Chiesa di Santa Susanna ad "duas domos" (presso le due ville).
2at0t1iu6th.m nSmatpooonrveenmbesfsor r2el4.dsg

http://www.romasotterranea.it/sotterranei-della-chiesa-di-santa-susanna.html

Előzmény

Válasz