„Ma Karácsony az üzletek ünnepévé vált, amelyek vakító ragyogása elrejti Isten alázatának misztériumát, amely egyszerűségre szólít bennünket” – mondta a Szentatya a Szent Péter bazilikában Karácsony éjszakáján, december 24-én este 10 órakor kezdődött ünnepélyes szentmisén.

A pápa az Úrhoz emelte imáját: segítsen bennünket, hogy tekintetünkkel áthatolhassunk korunk csillogó-villogó külsőségein és megtaláljuk mögöttük a betlehemi istállóban a Gyermeket, hogy felfedezzük az igazi örömet és az igazi világosságot. Kövessük Szent Ferenc lelki útját, amely elvezet a végsőkig letisztult külső és belső egyszerűséghez, amely képessé teszi a szívet arra, hogy lásson és találkozzon Istennel.


A Karácsony - epifánia - Isten és nagy fényének a megnyilatkozása egy gyermekben, aki értünk született. A betlehemi istállóban született, nem a királyok palotáiban. Amikor 1223-ban Assisi Szent Ferenc Greccio-ban ünnepelte Karácsonyt az élő jászollal, a karácsonyi misztériumnak új dimenziója vált láthatóvá. Assisi Ferenc Karácsonyt „az ünnepek ünnepének” nevezte. Nagy áhítattal csókolta meg a kis Jézus képét és a gyermekekhez hasonlóan kedves szavakat dadogott. Az ősegyház számára a legfőbb ünnep a Húsvét volt: a feltámadásban Krisztus ledöntötte a halál kapuit és ezáltal gyökeresen megváltoztatta a világot: teremtett egy helyet az embernek magában Istenben.

Szent Ferenc nem akarta megváltoztatni az ünnepek objektív hierarchiáját, a hit belső struktúráját, amelynek középpontja a húsvéti misztérium. Ferenc azonban egy teljesen új mélységben felfedezte Jézus emberségét. Isten Fia, mint gyermek, mint ember valódi fia - ez érintette meg mélyen Assisi szentjének szívét, hitét szeretetté alakította át. „Megjelent Isten jósága és emberszeretete”:

Szent Pálnak ez a mondata új mélységre tett szert. A betlehemi istállóban lévő gyermekben meg lehet érinteni Istent és meg lehet simogatni őt. Így a liturgikus évben helyet kapott egy második központi ünnep, amely mindenekelőtt a szív ünnepe.