2015.01.09.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportjának meghívására érkezik Budapestre Sergio Pagano püspök.

Január 14-én, szerdán 17 órakor a Központi Papnevelő Intézet első emeleti dísztermében (1053 Budapest, Papnövelde u. 7.) mutatja be a Vatikáni Titkos Levéltár püspök-prefektusa a kutatócsoport által kiadott vatikáni–magyar történeti könyvsorozat, a tíz éve megjelenő Collectanea Vaticana Hungariae legújabb két kötetét. A Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536) című forrásgyűjtemény mintegy ezer oldalon tartalmaz a középkori Magyarországra vonatkozó, köztörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű, jórészt ismeretlen adatokat az Apostoli Kamara gyűjteményeiből.

Eddig még nem járt a Vatikáni Titkos Levéltárnak, a pápai és nemzetközi tudományosság e fontos intézményének vezetője Magyarországon. A MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport vatikáni levéltári kutatásainak komoly elismerése, hogy Sergio Pagano püspök elfogadta meghívásukat.

A könyvbemutatón, melyen szó lesz a Vatikáni Titkos Levéltár keretein belül folyó tudományos munkáról és távlatairól is, tolmácsolást biztosítanak-

-------------------------------------------------------------------------

http://magyarkurir.hu/hirek/a-vatikani-titkos-leveltar-prefektusa-konyvbemutatot-tart-budapesten

--------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------

Felbecsülhetetlen értékű forrásokat tárnak fel magyar kutatók

2015.01.14.

Az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport vatikáni levéltári kutatásainak legfrissebb eredményeit teszik közzé szerda délután. A kutatás súlyát jól példázza, hogy az eseményre Magyarországon elsőként ellátogat a Vatikáni Titkos Levéltár vezetője is.

Mint a kutatócsoport hivatalos honlapján olvasható, a magyar medievisztika és történelemtudomány régi adósságát törleszti a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat 9. és 10. volumenje, melyek a középkori magyar egyháztörténeti kutatások számára nélkülözhetetlen forráscsoportot adnak közre.

Az Apostoli Kamara középkori magyar vonatkozású iratanyagát a 20. század elején Fraknói Vilmos jobbkeze, Lukcsics József tárta fel a Vatikáni Titkos Levéltárban. Gyűjtése azonban a vatikáni magyar kutatások 20. századi strukturális problémái miatt végül nem került kiadásra. A kötetek ezen páratlanul értékes anyag napjaink tudományos igényének megfelelő sajtó alá rendezését tartalmazzák.

Hét hazai kutatóhely kilenc munkatársának összetett, többéves csapatmunkája révén immár a hazai és a nemzetközi kutatás számára is hozzáférhetővé válik e szinte kimeríthetetlenül gazdag matéria. A közel másfél ezer tételt tartalmazó forrásgyűjtemény lehetőséget kínál – többek között – a késő középkori magyar egyházi intézmények és javadalmak gazdasági potenciáljának összehasonlító vizsgálatára, a korszak magyar egyházi archontológiájának összeállítására, a magyar egyház és az itáliai bankházak kapcsolatának elemzésére. A kötetek használatát gazdag apparátus (jegyzetek, bibliográfia, közel száz oldalas, adatolt személy- és helynévmutató, valamint iratjegyzék), a terjedelmes annotált angol nyelvű összefoglaló tanulmány segíti.

Mint a kutatócsoport vezetője, Tusor Péter elmondta, a kötetek és az esemény az MTA Lendület programjának és a Lendület-kutatócsoport fontos eredménye. Ezt jól bizonyítja az is, hogy a rendezvényre elsőként érkezik hazánkba a Vatikáni Titkos Levéltár vezetője.

„Tudomásunk szerint Magyarországon még nem járt a Vatikáni Titkos Levéltárnak, a pápai és nemzetközi tudományosság e fontos intézményének vezetője. Nagy megtiszteltetés számunkra, és a MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport vatikáni levéltári kutatásainak komoly elismerése, hogy Mons. Pagano elfogadta meghívásunkat. Látogatása célja, hogy bemutassa a Kutatócsoportunk által kiadott vatikáni-magyar történeti könyvsorozat, a 10 éve megjelenő Collectanea Vaticana Hungariae legújabb két kötetét" – hangsúlyozta Tusor Péter történész.

Az 1297 és1536 közötti időszakot feltáró munka mintegy 1000 oldalon tartalmaz a középkori Magyarországra vonatkozó, köztörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű, jórészt ismeretlen adatokat az Apostoli Kamara gyűjteményeiből.

---------------------------------------------------------------------

http://mno.hu/tudomany/felbecsulhetetlen-erteku-forrasokat-tarnak-fel-magyar-kutatok-1267580

------------------------------------------------------------------------

Egy darab magyar történelem –

a Vatikán rejtekén

2015.01.19.

Majd' két és fél évszázad köztörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű, jórészt eddig ismeretlen dokumentumait dolgozta fel és hozta nyilvánosságra az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport most megjelent új kiadványában.

– A közel másfél ezer tételt tartalmazó forrásgyűjtemény lehetőséget kínál többek között a késő középkori magyar egyházi intézmények és javadalmak gazdasági potenciáljának összehasonlító vizsgálatára, a korszak magyar egyházi méltóságok jegyzékének minden korábbinál gazdagabb összeállítására, valamint a magyar egyház és az itáliai bankházak kapcsolatának elemzésére is – mondta el a kötetet méltató Sergio Pagano, a Vatikáni Titkos Levéltár püspök prefektusa.

– A Pápaság a kor meghatározó hatalmaként ezer szállal kötődött az európai államokhoz, így a Magyar Királysághoz is. Ezért az Apostoli Kamarában (Camera Apostolica), vagyis a legjelentősebb gazdasági jellegű pápai hivatalban folytatott kutatásoknak köszönhetően a középkori Magyar Királyságról szóló ismereteink is bővülnek – mondta az mta.hu-nak Tusor Péter, az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetője. – Pontosabb kép alkotható például az egyházi közösségek életéről, személyi összetételéről, gazdasági erejéről, jövedelmi viszonyairól. Olyan, a helytörténet, a gazdaságtörténet vagy a kultúrtörténet számára érdekes mozaikdarabokat teszünk közkinccsé, amelyek minden középkorkutató számára hasznosak lehetnek – tette hozzá.

– A sorozat első kötetében sok dokumentumot publikáltunk arról, hogy a törökök elleni védelem szervezésében milyen diplomáciai lépések történtek – mondta Tusor Péter, hozzátéve, hogy a reneszánsz kor pápasága a lehetőségeihez képest minden támogatást megadott a Hunyadiaknak és a Jagellóknak a Magyar Királyságot dél felől egyre jobban megközelítő veszedelem ellen. A pápák Itáliát és magát Rómát is fenyegetve érezték, de a kor európai politikai és katonai viszonyai nem tettek lehetővé olyan egységes fellépést, mint amilyen évszázadokkal korábban, a keresztes háborúk idején bontakozott ki.

A történész úgy látja, hogy Magyarországon ma is rendkívül élénken él az 1456-os nándorfehérvári diadal emléke, hozzátette ugyanakkor, hogy a III. Callixtus pápa által elrendelt harangszóval kapcsolatban még mindig több tévhit tartja magát. Kiemelte, hogy már korábbi kutatások is meggyőzően tisztázták: a pápa nem a győzelmet akarta a harangozással megünnepeltetni, hiszen a török hadak három nappal az ő harangozásra való felhívása után kezdték meg a vár ostromát. Nem igaz az sem, hogy III. Callixtus déli harangszót rendelt el a török veszély miatt. Arra adott utasítást, hogy a harangok délután 3 és 6 között félórás időközökben szólaljanak meg. A déli harangszó csak évtizedekkel később vált általánossá, miután azt Jézus szenvedésének emlékére a konstanzi zsinaton elrendelték.

--------------------------------------------------------------------------

http://www.estihirlap.hu/technika/tudomany/2015/01/19/egy-darab-magyar-tortenelem---a-vatikan-rejteken

--------------------------------------------------------------------------