A 2022. május 16-án, hétfőn 18 órakor kezdődő beszélgetés témája Krúdy Gyula: A podolini kísértet című regénye volt.

A rendezvény a Collegium Hungaricum Facebook odalán követhető:

https://www.facebook.com/Accadung/videos/556255889460150

Az est vendégei:

• Aurelia Bianchi, a kötet fordítója és szerkesztője
• Mellace Katalin, kutató, műfordító

Nagyon köszönjük Várhelyi Klárának a rendezvényen készült hiteles fotóit.

A podolini kísértet Krúdy Gyula magyar író első sikeres regénye, amely 1906. január 4. és február 25. között jelent meg először részletekben az Az Ország című lapban.

Egészen pontosan Réz Pál ismertetésében: A podolini kísértet-et 1900-ban írta, de a regény csak 1906-ban jelent meg, folytatásokban, az Ország hasábjain, majd még ugyanabban az esztendőben könyv alakban. Amikor A podolini kísértet-et papírra vetette, még nem vonhatta ki magát a kor legnagyobb magyar prózaírójának, Mikszáthnak hatása alól. Wart Erzsébet különös története aligha született volna meg Jókai, de főként Mikszáth mesevilága és romantikát, realizmust egységbe olvasztani kívánó művészete nélkül. Wart Erzsébet, a hajdani óráslány, majd műlovarnő, később férfiruhába öltözött várúrnő, végül pedig eleveneket büntető-jutalmazó kísértet alakja Jókai és a fiatal Mikszáth romantikáját idézi, Kavaczky meg Riminszky nem is olyan távoli rokona Mikszáth különc várurainak és polgárainak, Don Quijote-figuráinak. Az újabb filológiai kutatások kimutatták, hogy Mikszáth Kísértet Lublón és Az aranykisasszony című elbeszélése, továbbá a Beszterce ostroma erősen hatott A podolini kísértet-re; kétségtelen, hogy a nizsderi várúr és a „jégkeblű hölgy” furcsa története nemcsak hangulatában emlékeztet Mikszáth némely írására, hanem részleteiben is. Bisztray Gyula utal rá, hogy a szepességi város leírása, a kísértet-asszony bosszúja, a valódi és hamis aranypénz motívuma, s néhol egy-két mondat már-már nem is hatásnak, hanem átvételnek minősíthető; az is kétségtelen, hogy a Beszterce ostroma hősei – Pongrácz, Estella, Apolka – és néhány mellékszereplő is felismerhető Krúdy figuráiban. De ha bizonyos tartalmi, sőt formai elemek kölcsönzésnek tekinthetők is, nem kétséges, hogy ebben a korai regényben megmutatkoznak már Krúdy sajátos jellemvonásai: a hangulat, mely ott uralkodik hősei körében, már Krúdy műveinek atmoszférája, az ábrázolási mód későbbi regényeinek és elbeszéléseinek igézetét jósolja meg. Aki az irodalomtörténész szemével olvassa A podolini kísértet-et, izgalmas pillanat tanúja: egy fiatal író – mint hajdan a festőműhelyek ifjú piktorai – mesterének ecsetkezelését követi még, olykor utánozza is, de képén már felismerhető a nagyrahivatott művész tehetsége és eredetisége. Ám ki olvas az irodalomtörténész szemével? ... Okosabb belefeledkezni a regény bűbájos világába, valószínűtlen meséjébe, valóságízű részleteibe, Podolin csodálatos, mégis mindnyájunkhoz oly közelálló varázslatába.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://mek.oszk.hu/00800/00884/00884.htm

https://culture.hu/hu/roma/esemenyek/irodalmi-kavehaz-%E2%80%93-kerekasztal-sorozat-xiii-resz-2

http://www.krudy.hu/Szakirod/RezPal/RezPApk_66u.html

-----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------