Egy év alatt már a második kortárs múzeum nyílt meg Rómában néhány nappal ezelőtt. Ezt is egy évtizedig tartott befejezni, és ráadásul ezt is egy hölgy munkája: a francia Odile Decq-et és kollektíváját dicséri. Ráadásul a Zaha Hadid tervezte, utóbb Stirling-díjjal elismert és kormányzati pénzen épített MAXXI példájára a MACRO, azaz a Museum of Contemporary Art of Rome is visszaidéz valamit a kilencvenes évek bátor és naiv Európájából, ahol a fenntarthatóság még zavaros, távoli fogalom volt csupán, a múzeumi beruházásokat pedig mindenki megtérülőnek gondolta.

Ebből a szempontból mindkét múzeum, a Guardian által Hadid legjobb épületének minősített MAXXI, és az állhatatosan viselt gót-punk frizurájáról és sminkjéről ismert Decq jellegzetes alkotásaihoz sorolható MACRO is időkapszulaként működik. A tíz évvel ezelőtt érezhető igyekezettel összekuszált belső terek ma meglepően bájosnak tűnnek, legyen szó a MAXXI merésznek szánt, hektikusan tagolt fekete-fehér enteriőrjéről, vagy a MACRO feketére hangolt termeiről és pazarlóan nagyvonalú átriumáról, amelynek közepén drabális piros meteor trónol.

Eddig a tömb ellenkező oldaláról induló, két, párhuzamos épületszárny és a közéjük illesztett üvegtető adott otthont a múzeumnak, amely most Decq-nek köszönhetően foglalta el a tömb másik felét, új bejáratot képezve a Via Nizza és a Via Cagliari sarkán, a téglafalak közé illesztett üvegkockában. A üvegtetővel és fekete mennyezettel fedett átrium a közepén elhelyezett, piros „terem-tárggyal” az épület lelke; a keresztül-kasul vezetett utak, járdák, folyosók és passzázsok Róma kusza történelmi szövetét plántálják a tömbbelsőbe. A különféle funkciójú kisebb termeket sötétszürkére hangolták, de van olyan is, amelynek a padlója tükörfényesre polírozott vörös, a mennyezete pedig fekete. A nagyvonalú, osztás nélküli üvegfalak új nézőpontokat kínálnak a jól szituált környék átlagos lakóházaihoz, amelyek megcsodálhatóak akár a 2500 négyzetméternyi, bejárható tetőről is.

------------------------------------------------------------------------------------------

Válság miatt zárva!

2012.06.21.

Nem csak Magyarországon érintette a válság érzékenyen a közintézményeket: szerte a nyugati világban sorra vágják meg költségvetésüket, vagy kénytelenek befagyasztani a dédelgetett terveket. Olyan neves intézmények új épületei csúsznak éveket, mint a Guggenheim vagy a Louvre. Talán még rosszabb, ha egy elkészült épületről derül ki: nem fenntartható, és egyszerűbb, ha lakat kerül rá. Hiszen ebben az esetben nem egyszerűen évek munkája megy kárba, de az átadás egyszeri örömét teljesen felülírja a kudarc. Ennek ízét azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben szerte a világon megismerteti az építészekkel – még a legismertebbekkel is.

A római MAXXI esete sok szempontból tipikusnak mondható történet. Építését még 1998-ban jelentették be, terveit pedig nemzetközi pályázat eredményeként Zaha Hadid készíthette. Csak a megépítése tíz esztendőbe került, ez persze Olaszországban nem lenne meglepő, de itt alaposan közbeszólt a válság is. Az intézmény végül 2010-ben nyitott meg, és épülete elnyerte a Stirling-díjat, a brit építészeknek adható legmagasabb szakmai elismerést. Bár egyetlen év alatt a MAXXI 450 ezer látogatót vonzott, az olasz kormány nemrég bejelentette, hogy miután 800 ezer eurós lyukat fedeztek fel a múzeum 2011-es költségvetésében, a 2012-es büdzsébe csak kevesebb mint kétmillió euróval tudnak beszállni, szemben az előző évi 11 millióval. 

A múzeum vezetése vészharangot kongat; az építészeti kurátor, Pippo Ciorra kijelentette: ha egyszer már ráköltöttek 180 milliót az épületre, elég értelmetlen húzás lenne bezárni. A kormány egyelőre nem közölte pontos szándékait, de az valószínűnek tűnik, hogy az intézmény teljes vezetését lecserélik, de a válsággal birkózó Olaszországban az sincs kizárva, hogy ideiglenesen lakat kerül a MAXXI kapujára.

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://hg.hu/cikk/epiteszet/14613-valsag-miatt-zarva

-------------------------------------------------------------------------------------------

Eredményes évet zárt a római MAXXI múzeum

2014.01.28.

Mintegy negyven százalékkal megnövekedett a látogatók száma 2013-ban az előző évhez képest a 21. századi művészetnek szentelt római nemzeti múzeumban (MAXXI).

Az intézményt súlyos eladósodása miatt egy évvel korábban helyezték Giovanni Melandri volt kulturális miniszter felügyelete alá.

2013-ban háromszázezren voltak kíváncsiak a MAXXI 37 kiállítására és 272 rendezvényére. Naponta átlagosan 1500 látogató érkezett az intézménybe, melynek hat kiállítását külföldön is bemutatták.

Enrico Letta kormánya ötmillió eurót (1,5 milliárd forint) biztosított az iraki származású brit sztárépítész, Zaha Hadid által tervezett múzeum költségvetéséhez. A MAXXI azt szeretné elérni, hogy forrásai legalább felét magánadományok adják. A támogatók csoportjához tartozik már a Fendi neves római divatcég is, felügyelőtanácsának pedig tagja mások között Beatrice Trussardi, az azonos nevű milánói divatkonszern vezetője.

A MAXXI művészeti igazgatója néhány hónapja Hou Han-zsu (Hou Hanru) kínai kritikus és kurátor. Hou 2000-ben a Sanghaji Biennále, 2002-ben a dél-koreai Kvangzsui Biennále, 2007-ben pedig az Isztambuli Biennále vezetőjeként, legutóbb pedig a San Francisco Art Institute igazgatójaként dolgozott. Vezetésével nemzetközi hírnevének nagyobbításán dolgozik a római múzeum, hogy felkeltse minél több külföldi látogató érdeklődését.

A múzeum Utopia for sale? című kiállításával emlékezik meg az augusztusban elhunyt Allan Sekula lengyel származású amerikai művészről, a tárlat kurátora Hou. A MAXXI a pekingi Red Brick Art Museummal közös kiállítást szentel Huang Jung Pingnek, a gigantikus installációiról ismert francia-kínai alkotónak is.

A párizsi Musee dÍArt Moderne közreműködésével az év során az intézmény kiállítást tervez a modern Iránról, bemutatva az iráni vizuális művészeteket az 1960-as évektől napjainkig. A Bellissima: a Haute Couture Olaszországa 1945-1968 című kiállítás középpontjában pedig a divat áll majd.

A római kortárs művészeti múzeum 2010-ben nyitotta meg kapuit. A 21 ezer négyzetméteres épület tízezer négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkezik. Kiállítótermek, auditórium, könyvtár, fotó- és médiatéka sorakozik az üveg-acél-beton szerkezetű művészeti központban. Megépítésébe 150 millió eurót (csaknem 46 milliárd forintot) fektettek.

-

---------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.hirado.hu/2014/01/27/eredmenyes-evet-zart-a-romai-maxxi-muzeum/

----------------------------------------------------------------------------------------------