Október 6-án este a Római Magyar Akadémia Liszt-termében bemutatták a „Nunciusi jelentések” sorozat első köteteként a „Lorenzo Schioppa nuncius politikai jelentéseiből” című könyvet, illetve az „Ütközni vagy időt nyerni” című kötetet, melyek a Magyar Egyháztörténelmi Enciklopédia Munkaközösség, a METEM gondozásában jelentek meg. Valójában mindkét kötet kétnyelvű, olasz-magyar formában jelent meg, hiszen a könyvek második része az eredeti, többnyire olasz nyelvű dokumentumokat tartalmazza.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A könyvbemutató moderátora, Rita Tolomeo történész, a Római La Sapienza egyetem kelet-európai újkori történelmének professzora bevezető előadásában felvázolta azt a történelmi környezetet, melyben Magyarország a két vesztes világháború után elkezdte az újjáépítést.

 Fejérdy András történész, a PPKE egyháztörténelem szakának docense, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese előadásában a Magyarországon 1920-1925 között szolgálatot teljesítő Lorenzo Schioppa apostoli nuncius úttörő szerepéről szólt, hiszen személyében első alkalommal képviseltette magát a Szentszék közvetlenül magyar földön, Budapesten. Schioppa nuncius munkáját nagy körültekintéssel végezte, „empátiával és szimpátiával” a magyarok iránt. Somorjai Ádám atya, bencés történész, a „Nunciusi jelentések” sorozat szerkesztője és az „Ütközni vagy időt nyerni” könyv társszerkesztője az Apostoli Levéltárban folytatott hosszú és gyümölcsöző kutatómunkájának lehetőségeiről és a nunciusi jelentések bőségéről beszélt.

A kötetében szereplő 75 jelentés, melyet a nuncius hivatali kötelességként rendszeresen küldött a Vatikáni Államtitkárságra, mintegy 3500 egyéb jelentésből készült válogatás, mely keresztmetszetet ad egyrészt a nuncius szemléletmódjáról, melynek alapvető szempontja a lelkipásztori olvasat, illetve a Trianon utáni Magyarország egyházpolitikai helyzete. Johan Ickx történész, az Államtitkárság Történelmi levéltárának igazgatója felszólalásában a II. Világháborút követően a Szentszék és a szovjetek megszállta Magyarország közötti „modus vivendi” lehetőségét kereső magyar jezsuiták szerepét elemezte, akik XII. Piusz pápa támogatását élvezve az együttélés olyan lehetőségét keresték, mely biztosítani akarta az egyház alapvető működéséhez szükséges feltételeket.         

https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2021-10/szentszek-diplomacia-konyvbemutato-nuncius-schioppa-mindszenty.html

Kudar Gábor igazgató nyitotta meg  a könyvbemutatót.

Az est során a következő kötetek kerültek bemutatásra:

• Lorenzo Schioppa nuncius politikai jelentéseiből (1920-1925)/Dai Rapporti del primo nunzio apostolico in Ungheria, S.E. Mons. Lorenzo Schioppa (1920-1925), Somorjai Ádám  OSB, METEM, Budapest, 2020
• Ütközni vagy időt nyerni? Katolikus alternatívák 1945 után néhány vatikáni dokumentum fényében/Scontrarsi o negoziare? Alternative dei Cattolici nel dopoguerra in Ungheria alla luce di alcuni documenti Vaticani, Johan Ickx, Keresztes András, Somorjai Ádám OSB, METEM, Budapest, 2020

https://www.elte.hu/content/lorenzo-schioppa-nuncius-politikai-jelentesei.e.12929

https://www.magyarkurir.hu/hirek/hogyan-latta-vatikan-az-1920-as-evek-magyarorszagat-hianypotlo-kiadvanyt-mutattak-be-budapesten

Az első apostoli nuncius Lorenzo Schioppa jusztinianopoliszi c. érsek személyében 1920. augusztus 10-i dátummal kapta meg kinevezését. 

A kötet a nuncius Magyarországi szolgálata alatt Rómába küldött, a hazai közélettel foglalkozó jelentéseit tartalmazza, belőlük új szempontból ismerhetők meg a hazai viszonyok: a magyarországi események részei a világ, nevezetesen a világegyház történéseinek. Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius köszöntőjét a szerkesztő Somorjai Ádám OSB bevezetője, majd Hamerli Petra tanulmánya követi. A nuncius távozásának körülményeivel foglalkozó írás Johan Ickx, a Vatikáni Államtitkárság történeti levéltára igazgatójának munkája. A kötet első, nagy része a jelentések magyar fordítását tartalmazza, ezt követik az eredeti jelentések olasz és más nyelvű dokumentumai.

Johan Ickx, a Vatikáni Államtitkárság történeti levéltára igazgatójának tanulmánya arról szól, miért kellett Schioppa nunciusnak nagy hirtelenséggel elhagynia állomáshelyét 1925-ben, hogy Hollandiában internunciusi kinevezést kapjon, és helyet cseréljen Cesare Orsenigo nunciussal, aki szintén öt esztendeig vitte a budapesti apostoli nuncius ügyeit. Schioppa távozására a román külpolitika intrikája kényszerítette a Vatikánt, ehhez az ürügyet az szolgáltatta, hogy Schioppa egy katolikus nagygyűlésen használta a „Nem, nem, soha!” kifejezést – akkor fog Magyarország feltámadni, ha bekövetkezik a vallási, erkölcsi és szociális újjáépítés –, és ezt román részről eltorzítva, tendenciózusan fordítva küldték meg a Vatikáni Államtitkárságnak, mintha a vatikáni diplomata a magyar irredentizmus álláspontjára helyezkedett volna. Ebből is kitűnik, mennyire síkos parketta a diplomatáé, és mennyire meg kell válogatnia szavait.

Somorjai Ádám által szerkesztett Ütközni vagy időt nyerni? című könyv

https://www.valaszonline.hu/2021/03/29/mindszenty-jozsef-evfordulo-kovacs-gergely-koronkai-zoltan-interju/

Az Ütközni vagy időt nyerni? könyvben feltárt dokumentumok fontosak, hiszen például azt, hogy a hercegprímás pontosan mit írt a jezsuitákról Rómába, eddig nem tudtuk. Azt sem ismertük, hogyan definiálta Jánosi József jezsuita a modus vivendit, és Nagy Töhötöm írásai is részben újak. A történeti kutatás és az egyházi hagiográfia alapja is az igazság, a valóság kell, hogy legyen. Az pedig sosem fekete-fehér. A „Mindszenty kontra jezsuiták” konfliktus alapja, hogy mást vártak a jövőtől, ez pedig különböző cselekvési modellekre sarkallta őket. A hercegprímás meg volt győződve, hogy a kommunista uralom nem lesz hosszú életű, közeleg a III. világháború, az amerikaiak bármikor megérkezhetnek ide, ezért egyedül a kommunistákkal szembeni harcias, bátor szembenállás elfogadható. Ezzel szemben néhány jezsuita úgy látta, hogy több évtizedes szovjet elnyomásra kell berendezkedni, ami más harcmodort igényel, mint a frontális támadás. Erre javasolták a „modus vivendit”. Elismerték, hogy a hercegprímás kemény kiállásának van értéke, de javasolták, hogy a katolikus oldalon belül legyen helye a másik útnak is. Ezt Mindszenty nem tudta elfogadni.

20. évfolyam (2020) 5–6. szám

Somorjai Ádám OSB

Mindszenty József panaszlevele a Vatikánba egyes magyar jezsuiták ellen

A KALOT 1946. júniusi ünnepe konfliktust váltott ki a szervezet jezsuita vezetői és Mindszenty József bíboros hercegprímás között. Nagy Töhötöm SJ igazoló (kioktató) levelére válaszul, amelyet a bíboros „förmedvény”-nek nevezett, utóbbi bepanaszolta a Vatikánban a jezsuitákat, akik nem fogadják el a „püspökök által elfogadott rendszert”. A panaszlevél szövege nem került elő a magyarországi közgyűjteményekből, csak 2020. március 2-a után a Vatikáni Levéltárakból, nevezetesen az Álltitkárság Államközi Kapcsolatokban illetékes Szekciójának levéltárából. Ezt a levelet ismertetjük, majd közöljük magyar és latin szövegét.

https://archivnet.hu/mindszenty-jozsef-panaszlevele-a-vatikanba-egyes-magyar-jezsuitak-ellen

------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------