Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
3 éve | Huszákné Vigh Gabriella | 0 hozzászólás
2021.05.08.
A római S. Andrea delle Fratte (bozótbeli Szt. András) templomot Francesco Borromini (1.ábra) építette 1653 és 1667 között, a minimita szerzetesek számára, egy XII. századi templom helyére. (Neve arra utal, hogy ez a terület a középkorban a város szélén volt.)
A minimiták koldulórendjét (Ordo Minimorum, O. M.) Paolai Szt. Ferenc, kalábriai remete alapította 1435-ben. A szerzetesek örökös böjtöt fogadnak: csak halat és növényi ieredetû élelmiszereket fogyasztanak (tejtermékeket, tojást sem). Viseletük jellegzetessége a rövid skapuláré és a fekete kötél öv, lelógó végén négy csomóval (2.ábra). (Magyarországon 1720-tól 1786-ig a csallóközi Somorján tevékenykedtek, míg II. József – más szerzetesrendekkel együtt – be nem tiltotta működésüket. Ott épített barokk templomuk és kolostoruk ma is fennáll.)
A Szt. András-templom homlokzata – anyagiak hiányában– csak kétszáz év múlva, 1862-ben készült el, neoklasszikus stílusban (3.ábra). A mögöttes, vörös tégla épületrészek máig is vakolatlanok. Négyezeti kupolája nem emelkedik ki,mert a magas kupoladobba van süllyesztve (4.ábra). Metszetén a kör és a görög kereszt kombinációja ismerhető fel(5.ábra). A négyablakos, kerek dobhoz diagonális irányban négy, homorú oldalú támpillér csatlakozik. A pillérek sarkainál, valamint a dob szögletében egy-egy kompozit fejezetű oszlop áll.
A balról, hátul elhelyezkedő harangtorony változatos szintekből tevődik össze (6.ábra). Két alsó szintje vakolatlan téglából való, a felsőbbek fehér kőből épültek. Az első szint hasábalakú, a második a kupoladobot utánozza, vakablakokkal és négy diagonális oszloppal. A harmadik szint antik körtemplomot mintáz, négy oszloppárral, felül balusztráddal.
A negyedik szinten angyalokat ábrázoló hermák váltják fel az oszlopokat. Az ötödik szint fogaskerékszerű alapján henger áll, nyolc kőfáklyával körülvéve. E felett, hatodik szintként, díszváza, négy, ívelt fogóval. Ezek fémkoronát tartanak, amelybôl kereszt emelkedik ki (7.ábra).
Sajnos, a szűk utcában sem a kupola, sem a torony nem érvényesül kellően. A kupola jobban megszemlélhető a templom jobb oldalán lévő kolostorudvarból (kijárat a jobb 4.kápolna után.) Az oszlopokkal és árkádokkal határolt kerengőfalán XVII. századi freskók Paolai Szt. Ferenc életéről.
A kolostort 1870-ben államosították, később egy részét a rend visszakapta. 2013-ban a Szt. Cecilia állami konzervatórium egyik részlege költözött bele.
Az 52 m hosszú, egyhajós, álkereszthajós, barokk berendezésű templomnak négy-négy oldalkápolnája van.
Az apszis előtt két angyal fehér márványszobra áll. A jobb oldali a kereszt feliratát, a bal a töviskoszorút tartja (8.és 9.ábra). A szobrokat az Angyalhíd díszítéséhez G. L. Bernini 1667-ben sajátkezûleg készítette (a többi nyolcat munkatársai faragták).
IX. Kelemen pápa úgy gondolta, hogy ezt a kettőt kár lenne az időjárás viszontagságainak kitenni, és a művésznek ajándékozta őket. Bernini örökösei viszont 1729-ben a templomra hagyták a szobrokat. (A hídra másolataikat helyezték.)
Az apszis három faliképe Szt. András vértanúságát ábrázolja. Bal oldalán lejárat vezet az alatta lévő kriptába, ahol a Rómában egyedülálló, ún. putridarium található (10.ábra).
A kolostorban elhunyt szerzetesek holttestét kő karosszékekbe ültetve tartották itt, míg csak a csontok maradtak belőlük.(Az Escorial sírboltjában a spanyol királyok tetemét nyitott koporsóban hagyják így elporladni.) A bal kereszthajó oltára alatti márványszobor a haldokló Szt. Annát ábrázolja (G. B.Maini 1752). Ez G. L. Bernini „Ludovica Albertoni halála” c. alkotásának másolata, csak az arcot faragta öregesre a mûvész. (Bernini mûvét a S. Francesco a Ripa templomban láthatjuk.)
A bal oldali harmadik kápolna csodás esemény színhelye volt. A 27 éves, gazdag francia zsidó, Alphonse Ratisbonne 1842-ben, keletre való utazása közben eljutott Rómába. Január 20-án megtekintette a templomot, ahol a kápolnában nagy fényesség közepette megjelent előtte Szűz Mária. Ez után áttért a katolikus vallásra, jezsuita szerzetes lett,majd bátyjával együtt, aki szintén áttért katolikus volt, férfi és női szerzeteskongregációt (Notre Dame de Sion) alapított a zsidók megtérítésére. 1942-ben a templom „kisebb bazilika” rangot kapott.
--------------------------------------------------------------------------------------
Forrás: ImmunológiaiSzemle/ImmunologyQuarterly•2021.XIII.évfolyam,1.szám
---------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: Átadták a Szent Péter térre vezető zarándokút indítóállomását és az aluljárót 2024
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: Új szabályozások a Trevi kútnál 2024
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: Rómában a Milvius hídi csatára kulturális előadással emlékeztek 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) Trevi kút fórumtémában:
A Trevi kút a restaurálás után új látogatási módokkal nyílik...
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: A Szent Péter bazilika varázslatos mexikói betleheme Coahuilaból érkezett 2024
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: 13. Mikulás biciklizés Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella 3 napja új blogbejegyzést írt: Aktivisták fekete festékkel kenték be a Fendi szimbolikus karácsonyfát Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella 3 napja új blogbejegyzést írt: A Falconieri palota november- december havi koncertjei Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 3 napja a(z) Via Appia és parkok fórumtémában:
https://romaarcheologiaerestaur oarchitettura.wordpress....
Huszákné Vigh Gabriella írta 3 napja a(z) Via Appia és parkok fórumtémában:
Történelmi jelölők és háborús emlékművek - Róma, Lazio ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Krutsay Miklós dr.: Róma ókori fürdői
Krutsay Miklós dr.: Néhány szó a cosmatákról
Krutsay Miklós dr.: A római gettó
Csodálatos Borromini harangtorony Rómában 2022