2021.05.08.

A városi fürdőkultúra régen is a civilizáció egyik mutatója volt, mert a fürdők, vízvezetékek és csatornák létesítése a geodézia és az építészet területén magas szintű ismereteket igényelt. A milliós lakosságú antik Rómában bőven állt rendelkezésre vezetékes víz a város környéki forrásokból, folyókból és tavakból, és ez lehetővé tette több mint 800 közfürdő létesítését. Ezeket többnyire magánvállalkozók működtették csekély belépődíj ellenében.

Később, hogy a népnek kedvezzenek, egyes előkelők és a császárok is építtettek nagyobb fürdőket, amelyek egyben művelődési, sport- és szabadidőközpontok is voltak, előadótermekkel, könyvtárral, pihenőkkel, öltözőkkel (vestuario), edzőtermekkel (palestra), játszóterekkel.

A fürdőket építtetőjükről nevezték el, a helyiségeket gazdagon díszítették márványburkolattal, mozaikokkal szobrokkal. A fürdők helyiségeinek beosztása, a méretektől eltekintve, ugyanazon mintát követte.

A szimmetrikus alaprajzú, központi, fedett épület főtengelyében meleg, langyos és hideg vizű részleg (caldarium [calidarium], tepidarium, frigidarium) sorakozott (1. és 2. ábra).

A caldariumot és a tepidariumot padlófűtéssel (hypocaustrum) látták el. A frigidarium másik oldalán volt a nagy, szabadtéri úszómedence (natatio, piscina).

Ezeket a fürdőket a nők és a férfiak külön napokon, ingyenesen használhatták. Hozzájuk, a víz tárolására, nagy ciszternák tartoztak.

Működésük akkor szűnt meg, amikor 537-ben a várost ostromló keleti gótok a vízvezetékeket elvágták. (Csaknem egy évezred telt el, míg a pápák megkezdték ezek újjáépítését.) Az épületek anyagát századok alatt többnyire széthordták és építkezésekhez használták fel. Ásatásoknál a fürdők helyén gyakran kerültek elő szobrok, oszlopok, faragott kádak, medencék. Az utóbbiak közül egyeseket közkúttá alakítottak.

A 11 nagyobb fürdő, építésük időrendi sorrendjében

Terme di Agrippa. Augustus császár veje, M. V. Agrippa építtette i. sz. 12-ben, a Pantheontól délre. Az Aqua Virgo látta el vízzel. Maradványai a Via dell’Arco della Ciambellában láthatók (3. ábra).

Terme di Nerone (Terme Alexandrine). 120x190 m alapterületű fürdő volt a Pantheontól nyugatra. 62-ben Nero császár építette. 227-ben Alexander Severus restauráltatta. Az Aqua Virgo és az Aqua Alexandrina táplálta. Két, szürke gránit, monolit oszlopa még látható a S. Eustachio templom oldalánál (4. ábra) és egy 5,3 m átmérőjű, 25 tonna súlyú vörös gránit-tálja, kúttá alakítva a Via degli Staderarin (5. ábra).

Terme di Tito. Titus császár kis fürdője 80-ban épült, a Colosseumtól északkeletre, a Colle Oppión, Traianus fürdőjének szomszédságában. Csaknem teljesen elpusztult.

Terme Surane. Kis fürdő volt az Aventinuson. L. L. Sura, Traianus barátja építtette az I. sz.-ban. A IV. században még használatban volt.

Terme di Traiano. 215x330 m alapterületű, nagy fürdő volt a Colle Oppión, Nero „Aranyházának” helyén. Traianus császár építtette, 109-ben nyitották meg. Romjai még láthatók (Via delle Terme di Traiano 5/B). Ezek között találjuk a „Le Sette Sale (A hét terem)”-nevű ciszternát, amelynek kétszintes, boltozott rekeszeiben 8000 m³ vizet tárolhattak (6. ábra).

Terme Commodiane. A Commodus császárról elnevezett kis fürdő 183-ban épült a hajdani Porta Capena, azaz a S. Cesareo környékén.

Terme di Caracalla. Caracalla császár fürdője 212-től 216-ig épült. Parkjának alapterületét (393x412 m) tekintve a legnagyobb közfürdő volt, központi épülete 116x228 m méretű (1. ábra). Egyszerre mintegy 1600 fürdőző használhatta. Az Aqua Marciának külön ága (az Aqua Antoniniana) látta el vízzel. Terjedelmes romjai ma is állnak (7. ábra). Itt szabadtéri színpadot szoktak felállítani, amelynek a romok szolgáltatnak hátteret. Két, egyforma, szürke gránitkádja szökő-kúttá alakítva a Piazza Farnesét díszíti (G. Rainaldi, 1626, 8. ábra).

Terme Deciane. A Decius császár által 242-ben építtetett, kb. 35x70 m alapterületű fürdő az Aventinuson állt, a mai Piazza Tempio di Diana környékén.

Terme di Diocletiano. Diocletianus császár fürdője 306-ban készült el, 365x380 m alapterületen. Parkkal körülvett központi épülete (180x250 m) a fürdők között a legnagyobb volt (2. ábra).

Egyszerre 3200 -an használhatták. A frigidarium monolit oszlopai egyiptomi vörös gránitból készültek. Vizét az Aqua Marcia vízvezetékből nyerte, amely naponta csak-nem 200 000 m3 vizet szállított a városba. Hatalmas ciszterna is tartozott hozzá. Michelangelo 1566-ban a frigidariumból templomot alakított ki (S. Maria degli Angeli, 9. ábra). Ennek homorú, dísztelen téglahomlokzatát a hajdani caldarium fala alkotja.

Terme di Constantino. Nagy Konstantin császár építtette a Quirinalen, 315-ben. A XVI. században még jelentős maradványai álltak, azóta nyom nélkül elpusztult.

Terme Eleniane. A kis fürdő a IV. sz. elején épült, a Porta Maggioretól délre, a mai Santa Croce in Gerusalemme bazilika környékén. Szt. Ilona császárné restauráltatta. Az Aqua Alexandrina táplálta. Sajnálatos, hogy a korabeli császárok, hadvezérek, politikusok részletes életrajzaival ellentétben az antik Róma hatalmas építményei tervezőinek, építészeinek még nevét sem ismerjük.

Forrás: Magyar Reumatológia, 2020, 61, 281–28

----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------