2017.05.28.

Krutsay Miklós dr.: Kirándulás a Caeliusra cikke megjelent az Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2016. VIII. évfolyam, 2. számában.

Róma hét dombjának egyike, a Caelius (olaszul: Celio) a Colosseumtól délre fekszik, csaknem egy négyzetkilométernyi területen, a Via San Gregorio, a Via dei Santi Quattro, a Via dell’Amba Aradam és a Viale delle Terme di Caracalla által határolva.

Ha utunkat a Circo Maximo metróállomásnál kezdjük, a közelben a Santi Andrea e Gregorio (Szt. András és Gergely) templomot találjuk, amelyet a kamalduli rend gondoz. A templomot palotaszerű kapuzaton és fali síremlékekkel díszített udvaron át érhetjük el. Balról az utolsó síremlék Imperiáé, a híres kurtizáné volt (†1512), amelyet később L. Guidiccioni kanonok síremlékévé alakítottak át.

A VI.

 sz.-ból eredő, háromhajós, barokkosított templom jobb oldalhajójának végébôl nyílik Nagy Szt. Gergely pápa (itt volt szerzetes) egykori cellája. Itt találjuk márványból faragott püspöki székét is (1. ábra). A bal oldalhajóból nyíló kápolnában nagy márványoltár (A. Bregno, 1469, 2. ábra). Balra, a templomkertben három, egybeépült kápolna áll. A Szt. Szilviának szentelt jobb oldalinak apsisboltozatán Guido Reninek zenélô angyalokat ábrázoló freskója (1608, 3. ábra). A bal oldali (Szt. Borbála) kápolna, közepén márványasztal, amelynél a legenda szerint Szt.Gergely vendégül látta a szegényeket (4. ábra).

A Via San Gregorióról jobbra a Clivo di Scauro ókori utcára befordulva balról láthatjuk a Santi Giovanni e Paolo (Szt. János és Pál templom) vakárkádokkal díszített, román kori apszisát (5. ábra).

Az épület oldalfalát megtámasztó hatalmas, közép- kori boltívek (6. ábra) alatt nyílik az egyik bejárat a templom
alatt feltárt I.–IV. sz.-beli, antik lakóházak freskókkal díszített helyiségeihez (7. ábra).

A IV. sz.-ból eredő, 44 m hosszú, többször átépített, barokkosított templom névadói a legenda
szerint a IV. sz.-ban élt testvérek, római tisztek voltak, kiket hitük miatt lefejeztek. A templomot a passzionista szerzetesek gondozzák.

A különálló, magas harangtorony Claudius templomának romjaira épült a XII. sz.-ban (8. ábra).

Az út (Via
di San Paolo della Croce) végén áll a Dolabella és Silanus consulok által i. e. 10-ben építtetett boltív, amely Nero vízvezetékét támasztotta alá (9. ábra). Ebben található Máthai Szt.Jánosnak (†1213), a trinitárius rend alapítójának egykori cellája. A Via della Navicellára kiérve jobbról, a trinitáriusok hajdani zarándokházának kapuja felett 1218-ban készült cosmata mozaikot láthatunk, amely a rend emblémáját (Jézus, két kiváltott rabszolgával) ábrázolja (9. ábra).

A Santa Maria in Domnica templom elôtti tér közepén antik gálya márványmodellje (A. Sansovino, 1518), amelyet 1931-ben kúttá alakítottak. A VIII. sz.-ból származó templomban IX. sz.-i mozaikok. Mellette a Villa Celimontana park bejárata. A parkban egyiptomi vörös gránit obeliszk II. Ramses idejébôl (i. e. XIII. sz.).
A Via della Navicellából balra, a Via di Santo Stefano Rotondóba befordulva, néhány lépésre, jobbról találjuk a Santo Stefano Rotondót (Szt. István körtemplomot), amely az egyik legrégebbi, a magyarok számára különösen nevezetes római templom (10. ábra).

II. sz.-beli Mithras-szentély romjaira
épült az V. sz.-ban. A mellette lévô, kis kolostorral együtt1454-tôl 1579-ig a magyar eredetű pálos rend gondozta, ma a jezsuiták által vezetett Német–Magyar Pápai Kollégiumé. Mindszenty bíboros címtemploma volt. Eredetileg 66,5 m átmérőjű belső terét két oszlopgyűrű osztotta egy kör alakú szentélyre és két, gyűrű alakú „hajóra”. A külső hajót a XII. sz.-ban lebontották, a külső oszlopgyűrűt befalazták. A 42 m
átmérőjű körfal belsejére „Il Pomarancio”, azaz Niccolò Circignani (XVI. sz.) készített freskókat, amelyek vértanúk változatos halálnemekkel történő kivégzését ábrázolják. A templom bejáratától balra találjuk Szt. Primus és Felicianus kápolnáját, VII. sz.-i mozaikokkal. Mellette a Szt. István királyról nevezett kápolna (1778). VI. Pius ezzel kívánta pótolni a magyarok vatikáni Szt. István templomát, amelyet a Szt. Péter
bazilika sekrestyéjének építésekor lebontottak. A templom közepén elhelyezkedô fôoltár nyolcszögû márványkorlátján freskók. Az egyiken Szt. István király anyjának, Saroltának álmában megjelenik Szt. István vértanú, és megjövendöli fia születését. A korlát mellett a padozaton Lászai János (†1523), gyulafehérvári kanonok, apostoli gyóntató sírlapja.

Az utcán tovább haladva balra (Ny-ra) befordulunk a Via dei Santi Quattróba. Az utca bal oldalán emelkedő Santi Quattro Coronati (A négy Koronás Szent) templom egy apácakolostor középkori, várszerű épülettömbjébe van belefoglalva. Ennek kapuja felett Róma legrégibb harangtornya (11. ábra).

A második előudvarban jobbról a Szt. Szilveszter kápolna cosmata padozattal és Nagy Constantinus életéről szóló, XIII.sz.-i freskókkal (12. ábra).

A felette lévő, gótikus terem freskóit a közelmúltban restaurálták (csak előzetes bejelentéssel tekinthető meg). Az udvarból nyílik a 34 m hosszú bazilika.
Ennek az V. sz.-ban épült elődjét a normannok 1084-ben felgyújtották. A XII. sz.-ban, kisebb méretben újjáépült oly módon, hogy a 16 m széles, régi főhajó elejéből udvart alakítottak ki (ennek jobb oldalán még láthatók a hajó befalazottoszlopai), további részét pedig három hajóra osztották. A templomban a bal oldali pilléren reneszánsz tabernákulum. A templom mellett balról XIII. sz.-i kolostorudvar, közepén kút.
A kerengô DK-i sarkán a IX. sz.-beli Szt. Borbála kápolna bejárata.

------------------------------------------------------------------------------------------

A Róma Szenvedély oldalról

A Celio

2020.05.18.

A Basilica di SS Giovanni e Paolo bal oldalán a Clivo di Scauro vezet e meredeken a Via di S Gragoriohoz. A templom oldalát itt 7 nagy árkád támasztja meg,amelyek a 13-14sz-ban épültek, kivéve a legnagyobbat, mert az még az 5sz-ban készült. Innen látszik jól a szentély, amelynek felső részén kis oszlopokból álló loggiasor van, az egyetlen ilyen megoldás a városban

Case Romane del Celio. Ez a hivatalos neve a basilica padlószintje alatti területnek, az ipogeumnak. Csak innen kívülről lehet bemenni, a templom belsejéből nem. A feltárási munkálatok 1887-ben kezdődtek és több szakaszban évtizedekig tartottak. Többes számot használnak, mert az előkerült maradványok egy része egy eredetileg több emeletes házhoz (insulához), másrészt egy domushoz, egy gazdag, tágas magánházhoz tartoztak. A 3sz-ban egyesítették az épületeket, valószínűleg egy tulajdonoshoz tartoztak. Mivel Giovanni és Paolo 362-ben haltak meg, ez akkor még nem az ő házuk volt.

20 helyiséget sikerült feltárni, amelyek több szinten helyezkednek el. Az egyes helyiségeket általában a falfestményekről nevezték el, Vannak növényi és állatábrázolások is, illetve mutatnak személyeket is, akik talán a szentek követői voltak. Egy kisebb oratoriumban középkori freskómaradványok láthatók, egy antiquariumnak nevezett helyiségben pedig az ásatások során előkerült leleteket állítják ki. Emlékeim szerint a bejáratnál adnak egy jó alaprajzot.

A Clivo di Scauron továbbhaladva balra egy 4-6sz épület maradványai, aula apszissal, biblioteca di Agapito néven ismert.

S Gregorio Magno. Hivatalos neve SS Andrea e Gregorio al Celio.

Annak a háznak a helyén ahol Nagy Szt Gergely pápa (590-604) 575-ben Szt Andrásnak szentelt kolostort emelt. A templm külsejét 1630 körül, belsejét 100 évvel később teljesen átalakították. A homlokzat a Via di s Gregoriora néz és a San Lugi dei Francesi homlokzatához hasonlít, ugyanúgy travertin kőből készült. A bejárathoz lépcsősor vezet, amelynek tetejéről jó rálátás nyílik a Palatinusra. A templom belsőt 16 antik oszlop osztja 3 hajóra. A belső díszítés többnyire a 18sz közepéről származik. Ami nem: cosmata padlózat de a 18sz-ban felújították, a jobb oldalhajó végén szép 15sz végi reliefek. A jobbra nyíló Stanza di San Gregorioban ie1sz márvány trónus. A bal hajóból nyíló Cappella Salviati falán a a Madonnát ábrázoló freskó nagyon régi, de a 14.sz-ban felújították. A legenda szerint ez a kép beszélt a Gergely pápához. Én kétszer próbálkoztam bejutni ebbe a templomba, de nem sikerült.

A bejárathoz vezető lépcsőtől balra festői terecske, eredtileg a kolostorhoz tartozó temető volt itt. Most 3 kis épület, 3 oratórium található itt. Kettő a S Andrea és a S Barbara a Gergely pápa által létesített kolosotor épületegyütteséhez tatozott. A 17sz elején mindkettőt teljesen felújították és ekkor épült a harmadik, a Szt Szilvia oratórium.

Oratorio di S Andrea, ez a középső, előtte 4 antik oszlopból álló portikusz. Bent a 17.sz elejének legjelentősebb művészeinek művei, az oltáron Pomarancio, a falakon Domenichino, Guido Rni és Giovanni Lanfranco alkotásai.

Balra az oratorio di S Barbara, amely egy insula maradványaira épült.Középen a márványasztal 3sz-i..

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=154831333&t=9056467

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=154810090&t=9056467

-------------------------------------------------------------------------------------------