2017.06.02.

 

Krutsay Miklós dr.: Kirándulás a Janiculusra cikke megjelent az OSTEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK 2017/1-2 számában.

 

Az olaszul Gianicolónak nevezett 88 m magas domb a Tevere jobb partján fekvő Trastevere városrészben húzódik, Észak-Dél irányban. (Nem tartozik a bal parton épült ókori Róma hét dombja közé.) Gerincén, a Passeggiata del Gianicolon a 870-es és a 115-ös autóbusz közlekedik. Az előbbi a Corso Vittorio Emanuele II nyugati végét keresztező Via Paoláról indul.

 

Képzeletbeli utazásunkban a II. Viktor Emánuel-hídon a Tevere felett átkelve és a Janiculuson felfelé haladva egy gyermekkórház mellett találjuk a XV. sz.-béli Sant’Onofrio (Szt. Onofriusz) templomot és kolostort (1. kép).

 

 

Az előkertben szökőkút hűsíti a levegőt. A templomot Szt. Jeromos remetéi (2. kép)

 

 

 

 

500 éven át gondozták a rend 1933-ban történt kihalásáig. 1945-től a Jeruzsálemi Szent Sír Rend székhelye. Bejáratától jobbra a falon B. Nicola da Forca Palena (†1449), a kolostort alapító prior sírköve (ő maga a főoltár alatt van eltemetve, 3. kép).

A jobb 1. kápolna után a falon P. Pintornak, VI. Sándor orvosának fehér sírköve (†1503). Az apsis freskóit Szűz Mária életéről B. Peruzzi készítette (1506, 4. kép).

A bal harmadik kápolnában a rendkívüli nyelvtehetségű G. Mezzofanti (†1849, 5. kép) bíboros síremléke áll, aki 38 nyelven beszélt folyékonyan, és további 30 nyelven meg tudta magát értetni. Magyarul verset is írt.

 

 

 

 

A bal első kápolna Torquato Tasso (†1595) költő sírhelye, akinek „A Felszabadított Jeruzsálem” c. eposza az olasz irodalom klasszikus művei közé tartozik. A költő elborult elmével a kolostorban halt meg, ahol egy kis múzeum is emlékeztet rá.
Az út jobbra ívelő, második hajtűkanyarjánál annak a villámsújtotta tölgyfának maradványait jelzi emlékmű, amelynek lombjai alatt egykor Tasso gyakran megpihent. Mellette az újkorban kis amfiteátrum épült.

 

A balról látható 20 m magas világítótorony, az Argentínában élő olaszok adománya volt. Az olasz nemzeti színeket (piros, fehér, zöld) sugározza.

 

Tovább haladva, jobbra, a ligetben találjuk Garibaldi első feleségének és harcostársának, a brazil Anita Garibaldinak (†1849) bronzszobrát és sírját (6. kép).

Az ágaskodó lovon ülő, harcias nő egyik kezében pisztolyát, a másikkal csecsemőjét tartja. (28 évesen, terhes állapotban, maláriában halt meg egy tanyán.)

 

A domb platóján balról, a fák között híres garibaldisták márvány-mellszobrai, közöttük a magyar Türr István tábornoké (†1908, 7. kép).

 

A keleti mellvédtől szép kilátás nyílik a városra. Ha dél körül innen lenézünk, láthatjuk, hogy alattunk, a domb oldalában lévő kazamatából néhány katona elővon egy kis gyalogsági ágyút (8. kép).

 

Ebből minden nap déli 12 órakor lövést adnak le. A jelenetnek mindig nagy nézőközönsége van. Az ágyúzást – kezdetben még az Angyalvárból – 1847-ben IX. Pius pápa rendelte el, a városi templomok déli harangozásának pontosítása érdekében. (Addig a sekrestyések különböző időben, ötletszerűen húzták meg a harangot.)

 

 

 A tér közepén Giuseppe Garibaldi, a IX. Pius által kiközösített nemzeti hős bronz lovas szobra (7. kép).

 

 

A buszról az aurelianusi falhoz tartozó Porta San Pancrazio nagy kapuépületénél leszállva, kelet-felé a Via Garibaldin rövidesen elérjük a Fontana dell’Acqua Paolát (10. kép).

 

A hatalmas, márvány kútházat V. Pál építtette 1613-ban G. Fontanával és F. Ponzióval, a helyreállított Traianus-féle vízvezeték végére. 1690-ben C. Fontana nagy medencével bővítette.
Tovább haladva, majd balra letérve a IX. sz.-ból eredő San Pietro in Montorio templomhoz jutunk, amelyet a spanyol ferencesek gondoznak. A XV. sz.-i, korai reneszánsz homlokzaton lévő rózsaablak még a gótika hagyatéka (11. lép).

A jobb első kápolnában Sebastiano del Piombo freskója: Jézus megostorozása (1518, 12. kép).

A jobb 4. (del Monte-) kápolnában temették el éjjel, titokban, sírfelirat nélkül Innocenzo Ciocchi del Montét (†1577), aki utcagyerekből lett Ciocchi del Monte bíboros
kedvenc majmának gondozója.

A később III. Gyula néven pápává választott bíboros annyira megkedvelte a fiút, hogy bátyjával örökbe fogadtatta és 17 éves korában bíborossá nevezte ki. Gazdag javadalmakkal halmozta el és bíboros államtitkárrá tette. A kettőjük közötti különös viszony sok gyanúsításra adott alkalmat. A bíborost gyilkosságok, nemi erőszak miatt bebörtönözték, többször száműzték, de mindig bocsánatot nyert és a pápaválasztó konklávékon is részt vehetett.

 

Itt nyugszik a családból Roberto de’Nobili is (†1559), akit 12 éves korában neveztek ki bíborosnak.

 

A főoltárt 1523-tól 1809-ig Raffaello: La Trasfigurazione (Az Úr színeváltozása) c. képe díszítette (13. kép). Ekkor a franciák a képet elrabolták. Napóleon bukása után, sajnos, nem az eredeti helyére, hanem a Vatikáni Múzeumba került vissza.

 

A főoltár előtt van jeltelen sírja a 22 éves Beatrice Cencinek, akit 1599. szeptember 11-én lefejeztek, mert a család több tagjával szövetkezve gonosz apját meggyilkoltatta. A sírt 1798-ban a franciák feltörték. A római nép a fiatal leányt nem felejtette el, és minden évben misét mondanak érte a San Tommaso ai Cencitemplomban. A bal 2. (Raimondi-) kápolnát G. L. Bernini tervezte (14. kép).

 

Oltárán a dombormű Assisi Szt. Ferenc mennybevitelét ábrázolja (F. Baratta, 1646). A szomszédos kolostor udvarán emelkedik D.
Bramantenak a művészettörténetből jól ismert Tempiettója (1502., 15. kép).

 

A kis reneszánsz körkápolna mindössze 5 m átmérőjű. A legenda szerint ezen a helyen feszítették keresztre Szt. Pétert. Hátulról megközelíthető altemplomában egy ráccsal fedett mélyedés jelzi a kereszt helyét (16. kép).

 

 

(Újabban azt tartják, hogy a kivégzés a Vatikán területén történt.) Ha a Via Garibaldin tovább haladunk lefelé, eljutunk a Via della Lungarán lévő Palazzo Corsinihez (No. 10, képtár) és a Villa Farnesinához (No. 230). Az utóbbi park kis reneszánsz palotájáról másutt már szóltunk [2].
Irodalom
1. Krutsay M.: Római templomok, pápák, szerzetesek. Timp
Kiadó. Budapest, 2009.
2. Krutsay M.: A Villa Farnesina. Immun. Szemle. 7/2 (2015),
41–42.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://diceche.blogspot.hu/2012/06/diceche-centra-torquato-tasso-coi.html
http://roma.repubblica.it/cronaca/2014/07/31/news/il_linguaggio_universale_della_musica_al_terracina_jazz_festival_l_avaro_di_molire_all_anfiteatro_della_quercia_del_tasso-92781049/
http://www.vediromainbici.it/Storico/Foto%20Iniziative/2009.12.20%20Gianicolo%20romantico.htm
http://www.060608.it/it/cultura-e-svago/luoghi-e-utilita-per-lo-spettacolo/spazi-aperti/anfiteatro-della-quercia-del-tasso.html
https://www.facebook.com/Anfiteatro-della-Quercia-del-Tasso-La-Plautina-1618123391785728/

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------