2017.05.28.

Krutsay Miklós dr.: Magyar emlékek Rómában cikke megjelent az

Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2016. VIII. évfolyam, 4. számában.

Az Örök Város és Magyaroszág kapcsolatai Szent István király korára nyúlnak vissza.
XIX. János pápa a királynak adta gondozásba a vatikáni Szent Péter bazilika déli oldalán álló, Szt. István vértanúról nevezett templomot, amelyet ezután Santo Stefano [Minore] degli Ungarinak neveztek. (A közelben, a Vatikáni kertekben áll egy másik, hasonló nevû, nagyobb templom, a Santo Stefano Maggiore, amely az abesszinok nemzeti temploma.) A temp

Plébániatemplom rangjával bírt. 1776-ban VI. Pius elhatározta, hogy a bazilikához nagy sekrestyét építtet, és ennek érdekében az épületegyüttest lebontatta. A templom oszlopait a bazilikát és a sekrestyét összekötő folyosó falába építették be. 1929-ben a folyosó külső falán a hajdani templomra és zarándokházra vonatkozó emléktáblát helyeztek el.
(Később belülre is került egy tábla.)

Kárpótlásként a Santo Stefano Rotondóban alakítottak ki egy Szt. István kápolnát. 1977-ben VI. Pál a Szt. Péter bazilika altemplomában (Grotte Vaticane) egy kőtárnak használt helyiséget adott át Lékai László bíborosnak, magyar kápolna létesítésére. A Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) kápolnát 1980- ban szentelték fel. A hátfal fém domborműve, Szűz Mária és Szt. István bronzszobra, Varga Imre alkotása. A falakon magyar szenteket ábrázoló márvány domborművek. Az altemplomból rövid folyosók vezetnek a kupolapillérek alatti négy kis kápolnához, amelyeket négy szentnek a kupolatérben álló hatalmas szobráról neveztek el. A Veronika-kápolna folyosóján az egyik mennyezetfreskón – a felirat szerint – egy magyar király hódol a bazilikában őrzött „Veronika
kendője” ereklye előtt. Az 1627-ben készült képen feltehetően Nagy I. Lajos király látható, aki második nápolyi hadjáratából hazatérőben, az 1350-es szentév alkalmából kereste fel
Rómát. (A felirat tévesen említi IX. Bonifácot, mert ekkor Avignonban VI. Kelemen uralkodott.)

Zsigmond német-római császár és magyar király császárrá történt koronázásakor (1433) Rómában a Santi Quattro Coronati melletti kolostorban szállt meg. Koronázásának két jelenetét A. Averulino (Il Filarete) megörökítette a Szt. Péter bazilika bronz főkapuja bal szárnyának domborművén (1433–1445). Jobb oldalon a koronázás látható, baloldalt a pápa és a császár díszmenete halad az Angyalvár felé (2. ábra).

A bazilika főhajójának padozatán megjelölték a világ legnagyobb katolikus templomainak hosszúságát. Itt olvasható a 118 m hosszúságú esztergomi bazilika neve is (3. ábra).

A Lateráni Szent János bazilika főhajója jobb oldali második pillérének hátoldalán II. Szilveszter pápa (†1003) sienai sárga márvány síremlékét láthatjuk, amelyet 1909-ben, Fraknói Vilmos c. püspök megrendelésére Nalder Gyula tervei alapján Damkó József készített (4. ábra). Az alsó dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amelyben a pápa Asztrik apát által koronát küld Szent István királynak. A dombormű egyes alakjaiban Fraknói, Damkó, Scitovszky János hercegprímás és Ferenc József ismerhetők fel. Az alsó sírfeliratot még IV. Szergiusz pápa készíttette. A római nép azt tartja, hogy a kőlap verejtékezik és mögüle csontok zörgése hallatszik, amikor egy pápa halálán van.

Fraknói Vilmos hagyatékából vásárolta meg 1927-ben a magyar állam a Borromini által újjáépített Falconieri Palotát (Via Giulia, 1), amely a Pápai Magyar Egyházi Intézet és a Római Magyar Akadémia székhelye lett, otthont nyújtva egyházi és világi magyar ösztöndíjasoknak.

A magyar eredetű pálos rend már 1350-ben megjelent Rómában. 1404-tôl övék volt a San Salvatore in Onda (Via dei Pettinari, 57) templom. Innen költöztek 1445-ben a San Biagio dell’Anellóhoz, majd 1478-ban a Santo Stefano Rotondo mellé. A magyarok egyik temploma volt a Santo Stefano in Piscinula (Via dei Banchi Vecchi) is, amelyet 1864-ben lebontottak.

Az V. sz.-ból származó Santo Stefano Rotondo al Celio körtemplomot 1454-tôl, a mellette lévő Sant’Erasmo (Szt. Erazmus) kolostort 1478-tól birtokolták a pálosok. Minthogy a török hódoltság miatt szétzilált rend nem tudta az épületeket gondozni, 1579-ben a pápa átadta ezeket a jezsuiták által vezetett Collegium Hungaricumnak, amelyet azonban már 1580-ban egyesített a német kollégiummal. A templom ma is a Collegium Germanico–Hungaricumé.

A bejárattól balra az első kápolnában temették el Kelemen pálos perjelt, aki 1473-tól 1495-ig a Szt. Péter bazilika apostoli gyóntatója volt.

A második kápolnát Szt. István király és Remete Szt. Pál tiszteletére szentelték. A középen elhelyezkedő főoltár körüli korlát egyik freskója azt ábrázolja, hogy István király anyjának, Saroltának álmában megjelenik Szt. István vértanú, és megjövendöli fia születését. A korlát mellett a padozaton Lászai János gyulafehérvári főesperes, apostoli penitenciárius sírlapja, aki 1523-ban, 75 éves korában, pestisben halt meg (5. ábra).

A latin sírfelirat szerint: Vándor, ne csodálkozz, hogy aki a fagyos Dunánál született, most római sírban nyugszik: Róma mindnyájunk hazája.

Mindszenty József hercegprímás – 1946-tól 1975-ig a templom tituláris bíborosa – szerette volna visszaszerezni a kis kolostort magyar zarándokház számára, de óhaja nem teljesült (az épület most egy apácarendé).

Helyette a külföldre szakadt, és ott gazdag örökséghez jutott Fáy Erzsébet pénzadományából, Zágon József és Mester István római magyar prelátusok szervezőmunkájával épült meg a Szent István Zarándokház (Via del Casaletto, 481, 6. ábra).

Szintén a pálosok temploma volt a San Paolo Primo Eremita (Remete Szt. Pál) templom (Via A. De Pretis, 95). A mellette lévô zarándokházzal együtt 1668-ben épült. A XVIII. sz. végén C. Orlandi újjáépítette (7. ábra). Amikor Magyarországon II. József császár betiltotta a rend működését, Lengyelországot pedig felosztották, a rend nem tudta többé a templomot fenntartani. Az olasz állam 1873-ban világi célokra kisajátította. Egyhajós barokk templom volt, három oltárral. Homlokzatát a pálosok címere díszítette (két oroszlán között pálmafán ülő holló. Ezt, az oroszlánokat megtartva, a savoyai-piemonti királyi ház címerévé faragták át. A pillérfőkön látható oroszlánfej és holló szintén a pálosok címerére emlékeztet.

A Santa Croce e San Bonaventura (Via dei Lucchesi, 3) mellett álló apácarendház kápolnáját a XII. sz.-i San Nicola in Porcis maradványából alakították ki. Ennek kriptájában található Corvin Mátyás király Erzsébet nevű dajkájának kicsiny sírköve. Mátyást hatéves koráig ő nevelte.
A Santa Maria Maggiore bazilika bal oldali – templom nagyságú – Borghese-kápolnájában jobbról VIII. Kelemen, balról V. Pál pápa síremléke. Az ezeket díszítő domborművek közül az előbbin a jobb alsó, az utóbbin a bal alsó a magyarországi törökellenes harc jeleneteit ábrázolja.
A Caracalla fürdői mögött épült Santa Balbina templomban (Viale G. Bacelli–Via Santa Balbina) temették el Váncsa Istvánt, a 24. esztergomi érseket, az első magyar bíborost (†1270), aki később Palestrina suburbicarius püspöke lett, és a viterbói konklávéban halt meg. A S. Balbina jelenleg Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek címtemploma.

A Gianicolo-dombon, Garibaldi szobrának közelében, a garibaldisták szoborparkjában találjuk a kalandos életű Türr István tábornok (1825–1906) mellszobrát (8. ábra).
Róma számos magyar papnak, szerzetesnek adott menedéket, akiket a Rákosi-rendszer üldözött el hazájukból. Többen évek alatt az egyházi ranglétra magas fokára emelkedtek.
Tóth K. János művészettörténészt lateráni kanonokká és a Sancta Sanctorum-kápolna őrévé nevezték ki. Neve a Mindszenty- perben is szerepelt. A római templomokról írt könyve
a „Római virágszedés”. Csertő Sándor a Szent Hivatal Kongregációjának levéltárosa, majd főügyésze és a Szt. Péter bazilika kanonoka, Zágon József a Pápai Magyar Egyházi Intézet
vezetője és a S. Maria Maggiore bazilika kanonoka lett. Mester István pápai kamarás a Papi Kongregációban viselt magas tisztséget és igazgatója volt a Szent István Zarándokháznak.
Prokop Péter pap és festőművész számára a Zarándokház biztosított évekig szállást és műtermet. Rákos Rajmond minorita szerzetes, a Szt. Péter bazilika magyar gyóntatója több
könyvet írt a XVII. sz.-ban élt rendtársáról, Kelemen Didákról, akinek boldoggá avatását haláláig szorgalmazta. Tomek Vince elnyerte a piarista rend generálisának tisztségét. Ruppert
József két évtizedig a piarista rend generális asszisztense és a Zarándokház igazgatója volt. Kovách T. Angelus kapucinus atya 1973–1999-ig az olaszországi magyarok főlelkészeként
működött. Nevezettek és még sokan mások mindig segítettek a Rómába látogató vagy a város iránt érdeklődő távoli magyaroknak.

----------------------------------------------------------------------------------------------