2023.07.28.

Az i. e. 450-ben írt római törvények tiltották a városban történő temetkezést, illetve elhamvasztást. Ezért a temetők a városfalakon kívül, többnyire a forgalmasabb utak (pl. a Via Appia) mentén keletkeztek, hogy ily módon fennmaradjon a holtaknak az élők világával való kapcsolata. Itt családi sírboltok is épültek. A szegényeket és a gyermekeket téglákkal bélelt földsírokba temették, a tehetősebbek holttestét többnyire máglyán elhamvasztották. A hamvakat a hozzátartozók összegyűjtötték és urnákba vagy földsírokba helyezték. A félig földbe süllyesztett kolumbáriumokban falba mélyített fülkék sokasága szolgált az urnák tárolására.

Ritkább és költségesebb volt a szarkofágba való temetés. Ezeket a láda alakú kőkoporsókat vagy a földbe temették, vagy a felszínen helyezték el. (Az egyiptomiak még belső fakoporsót is alkalmaztak, amely a test alakját követte.) Az igényesebb szarkofágok márványból készültek, oldalukat domborművekkel díszítették. Közülük egyesek a kisplasztika remekei, és a régészek számára fontos forráskánt szolgálnak a korabeli ruházat, eszközök, fegyverzet megismeréséhez. A keresztényüldözések idején a hívők a katakombák falába, a sírásók (fossorok) által vájt üregekbe (loculusokba), koporsó nélkül temették halottaikat. A III. században, a kereszténység terjedésével egyre gyakoribbá vált a hamvasztás nélküli, földsírokba vagy szarkofágokba való temetkezés, és ez a Római Birodalom tartományaiban is elterjedt.

A szarkofágokon a pogány mitológiai jeleneteket fokozatosan felváltották a bibliai tárgyú ábrázolások. Ma a világon több mint 10 000 ókori szarkofág ismeretes.

Az 1931-ben, Portonaccióban (az egykori etruszk Veiiben) talált szarkofág magas rangú római katona és felesége számára készült a II. században (1. ábra). Oldalán csatajelenetet ábrázoló dombormű. A Római Nemzeti Múzeum egyik részlegében (Palazzo Massimo alle Terme) tekinthetjük meg.

A párizsi Louvre-ban őrzik azt a III. századbeli szarkofágot, amely 1806-ban Bordeaux közelében került elő (2. ábra). Domborműve Selene és Endymion történetét ábrázolja. A mítosz szerint Selene, a hold istennője szerette Endymiont, és minden éjjel meglátogatta. 50 gyermekük született. A New York-i Metropolitan Múzeum birtokában van az a III. századbeli római szarkofág, amelyet Dionysost és a négy évszakot ábrázoló dombormű díszít (3. ábra).

A III. századból való Ludovisi-szarkofágot Rómában, a Porta Tiburtina közelében, 1621-ben találták (4. ábra). Nevét Ludovico Ludovisi bíborosról kapta. Importált görög márványból készült. Oldalán a magasdombormű csatajelenetet ábrázol. A Római Nemzeti Múzeum egyik részlegében (Palazzo Altemps) látható.

A görög mitológia szerint Prométheusz titán agyagból alkotta meg az első embert. Ezt a történetet illusztrálja egy Pozzuoliból való, a Nápolyi Régészeti Múzeumban őrzött, IV. századbeli szarkofág (5. ábra).

Nagy Konstantin anyja, Szt. Ilona (†329) mauzóleumának romjai a római Via Casilina mellett állnak. Hatalmas porfir-szarkofágját IV. Anasztáz pápa (†1154) temetésére használták fel a Lateráni Bazilikában. Az ottani tűzvész után a Vatikáni Múzeumba vitték (6. ábra). Oldalaira lovas harcosokat faragott a művész, ezért feltételezik, hogy a szarkofág eredetileg a császár számára készült.

Konstantin lányát, Konstantinát (†354) a római Szt. Ágnes bazilika melletti Santa Costanza-körtemplomban temették el, porfir-szarkofágban. Ennek oldalait koszorúk és szüretelő puttók díszítik (7. ábra). Ez a szarkofág szintén a Vatikáni Múzeumba került, a templomban gipszmásolata áll. Egy azonos anyagú és díszítésű, 1903-ban felfedezett szarkofág-töredéket az isztambuli régészeti múzeumban őriznek. Ez feltehetően Konstantina húgáé, Ilonáé (†361) volt, és férje, F. C. Julianus császár szállíttatta azt a S. Costanzából Konstantinápolyba. (A császárok ottani mauzóleumát, a Szent Apostolok templomát a törökök 1462-ben lerombolták, a halottak maradványait a tengerbe szórták.)

Talán a legnevezetesebb római szarkofág Junius Bassusé, aki 359-ben Róma prefektusa volt és ebben az évben keresztény hitre tért. A márványkoporsót 1595-ben találták a vatikáni nekropoliszban és ma a Bazilika kincstárában őrzik (8. ábra). Oldalán Jézus életéből vett jelenetek domborművei.

A Bazilika alatti Grottákban egyes pápákat az építkezéseknél vagy ásatásoknál talált ókori szarkofágokban temettek el. Cervini II. Marcellus pápa (†1555), aki megválasztása után 22 nap múlva meghalt, egy IV. századbeli ókeresztény szarkofágban nyugszik (9. ábra). Az előlap két szélén látható annak a keresztény házaspárnak a domborművű alakja, akik számára a szarkofág eredetileg készült.

Egyes, kevésbé értékes szarkofágokat az Örök Városban csorgókút medencéjeként hasznosítottak.

Már az etruszkoknál is előfordult, hogy a szarkofág tetején megmintázták az elhunyt szoboralakját (10. ábra). A középkorban a szarkofágok ravatalszerűvé váltak (11. ábra). A reneszánsz és a barokk korban gyakori volt, hogy a holtat világi ruházatában, könyökölve, félig ülő helyzetben vagy – ha uralkodó volt – trónon ülve ábrázolták a szarkofágon (12. ábra).

A síremlékeken látható szarkofág esetenként csupán az emlékmű jellegére utal, mert a holttestet nem benne temették el (ilyen pl. II. Gyula pápa síremléke a S. Pietro in Vincoliban).

Forrás: Magyar Reumatológia, 2023, 64, 121–125.

--------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

Részletek a Ludovisi-szarkofágról  

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

Megjegyzés:

A Szent Konstantina/ Costanza mauzóleumban van a Vatikáni múzeumok eredeti porfír szarkofágjának a gipszmásolata.

A szarkofágon a szüretkori cupidók gazdag domborműves díszítése látható, ahol a szőlőhajtások összetett spirálokat alkotnak. A hosszú oldalak alsó részén különböző pogány és keresztény jelképű állatok, például pávák és birkák találhatók. A rövid oldalakon viszont három, a szőlő zúzására törekvő amor látható.

 A temetkezési művészetben a szőlőszüret szimbolikája egyrészt a feltörekvő kereszténységhez, másrészt a dionüszoszi kultuszokhoz kötődik, amelyek szerint a szőlő a haldokló emberhez hasonlóan a bornál is jobbat tudott alkotni.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=595716102561686&set=gm.10160467251268745&idorvanity=68820068744

------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------