2021.07.24.
A római Borgo-városrész a Tevere jobb partján, a Vatikántól keletre terül el. Nevéről eszünkbe juthat „A Borgo égése” című Raffaello-freskó a Vatikáni Palota Stanza dell’Incendiójában (A tűzvész terme). Ezen a művész a 874-ben itt keletkezett és IV. Leó pápa imádságának hatására megszűnt tűzvészt örökítette meg. A Borgót egy kb. 700 m hosszú, kelet-nyugati irányú fal (Passetto [Corridoio] del Borgo, 1. ábra) osztja két részre. A fal, amelyet 1277-ben III. Miklós pápa építtetett, összeköti a Vatikáni Palotát az Angyalvár Szt. Márkról nevezett, északnyugati bástyájával. Alatta több boltíves átjáró van, a közlekedés biztosítására. Tetején fedett folyosó húzódik, amelyen át a pápák a várba menekülhettek. Ezt az utat VI. Sándor 1494-ben, VII. Kelemen 1527-ben vette igénybe, amikor VIII. Károly francia király, ill. V. Károly német–római császár hadai szállták meg a várost.

Régen a Borgo közepén a Passettóval párhuzamosan a Spinának (tüskének) nevezett keskeny háztömb húzódott. Az ezt határoló keskeny utcácskákból kilépve, váratlanul tárult fel a zarándokok előtt a hatalmas Szent Péter tér. Benito Mussolini kormányzása alatt a Spinát lebontották, és helyén széles utat nyitottak (Via della Conciliazione, A kibékülés útja), amelyet kandelábereket tartó obeliszkek határolnak. Ezen haladva a bazilika már messziről szembetűnik. A bontásnak áldozatul esett a San Giacomo dei Scossacavalli (a megbokrosodott lovakról nevezett Szent Jakab templom) is. A hagyomány szerint, amikor Szent Ilona Rómába hozta azt a követ, amelyen Ábrahám fel akarta áldozni fiát, Izsákot, a kocsit húzó lovak itt megcövekelték magukat, ezért e helyen templomot építettek, és a követ ebben helyezték el. (Most a SS.Michèle e Magno-templomban őrzik.) Az út északi oldalának közepén emelkedik a S. Maria in Traspontina, a sarus karmeliták nyolc oldalkápolnás, nagy barokk temploma (G. S. Peruzzi 1566, 2. ábra). Szobrokkal díszített főoltárát C. Fontana tervezte. Kupoláját alacsonyra építették, hogy az Angyalvár tüzéreinek kilátását és lövéseit ne akadályozza. A mellette balról nyíló kis utca (Vicolo del Campanile) középkori házában (2–3. szám) lakott a XIX. században Róma nevezetes hóhéra, G. B. Bugatti. A templomtól balra a második háztömböt (30. szám) a reneszánsz stílusú Giraud-Torlonia Palota alkotja. Ezt Adriano Castellesi da Corneto bíboros, VI. Sándor pápa párthíve építtette a XVI. században.

Ha a Szent Péter térre kiérve, a tér déli oldaláról kiinduló, Borgo Santo Spirito utcán haladunk vissza a Tevere felé, akkor ennek elején jobbról, egy boltív alatt nyíló sikátorban, meredek lépcsőt látunk (3. ábra). Ez felvezet a SS. Michèle e Magno (Szent Mihály és Magnus) templom szűk előudvarához. A Gianicolo-domb lejtőjén álló templomot az utca lakóházai elfedik, román stílusú haragtornya is csak távolból látható. A frízek temploma volt, a IX. században említik először. Többször újjáépítették, utoljára a XVIII. században. A dísztelen homlokzatú, 28 m hosszú, háromhajós, pilléres bazilika általában zárva van. Bal mellékhajójában R. Mengs festő sírja található. Az utca egyik lakóházának barokk kapuzata alól egy „Scala Santa” feliratú, másik lépcső is indul felfelé, amely a templom bal mellékhajójába vezet. Minden bizonnyal a lateráni Szent Lépcsőt kívánták utánozni, amelyen a hívők térdelve és imádkozva haladnak fel. A továbbiakban balról, az utcasorban feltűnik a XII. századbeli S. Lorenzo in Piscibus (in Borgo) templom apszisa. A Szent Lőrincről elnevezett, vakolatlan téglafalú, 2 x 5 oszlopos, háromhajós, kis bazilikának harangtornya is megmaradt (4. ábra). Bejárata a Via P. Pfeiffer felől érhető el. Jobb oldalon, a sarkon (a 4–5. szám alatt) a jezsuita rend központjának (Curia Generalizia) négyemeletes épületét láthatjuk. Szemben, a jobbról betorkolló Via dei Penitenzieri sarkán áll a Szentélek Kórház nagy temploma, a S. Spirito in Sassia (5.ábra). A szászok alapították a IX. században. A XII. és a XVI. században újjáépítették (ifj. A. da Sangallo). Egyhajós templom, kilenc oldalkápolnával, jobbról (hátul) román stílusú harangtoronnyal. Reneszánsz homlokzata Mascherinótól (Ottavio Nonni) való. Egyenesen tovább haladva, a templom mellett a Borgo S. Spirito 3. szám alatt áll a Szentlélek Kórház egykori igazgató-prelátusának (kommendátorának) XVI. századi, kétemeletes palotája. Lodzsás udvarában a bejárattal szemben, a magasban 1827-ben készült óra látható, amelyet a püspöki címer díszítményei vesznek körül (6.ábra). Számlapja 6 órára osztott, mutatója szalamandrát ábrázol. A földszinten balra patikamúzeum található. A következő épület a VIII. században alapított Szentlélek Kórház (Ospedale di Santo Spirito in Sassia) 123 m hosszan elnyúló szárnya, amelyet a XV. századi újjáépítésekor emeltek (7. ábra).

Két hatalmas kórtermet tartalmaz, közöttük nyolcszögletű, tornyos csarnokkal. Reneszánsz kapuzatától (Borgo S. Spirito 2. szám) balra kis téglaépítmény (8. ábra). Az ebben lévő, forgatható dobba (ruota) helyezték helyezték azokat az újszülötteket, akiket anyjuk állami gondozásba kívánt adni. Az egész háztömböt elfoglaló épületkomplexumban rendezték be a Nemzeti Egészségügyi Múzeumot. Megőrizték benne az egykori Szent Lélek-rendi, betegápoló szerzetesek és szerzetesnők kolostorának két kerengőjét is. Tevere felőli, modernizált szárnya ma is kórházként működik. Az utca végénél balról láthatjuk a házak közé beépített SS. Annunziata in Borgo (népiesen SS. Nunziatina) templom barokk homlokzatát (9. ábra). Az Angyali Üdvözletről elnevezett, egyhajós, kis templomot a XVIII. sz. középén P. Passalaqua építette. 1940-ben a Via della Conciliazione megnyitása miatt lebontották, majd jelenlegi helyén, régi anyagából, 1950-ben újból felépítették.
Ha a Tevere jobb partján észak felé haladva – immár a Prati-negyedben – elhagyjuk az Angyalvárat, a Hadirokkantak Székházát és a hatalmas Igazságügyi Palotát, a Lungotevere Prati 12. szám alatt a Jézus Szent Szívérôl (Sacro Cuore di Gesù) elnevezett, szép kis neogótikus templomhoz érünk (10.ábra), amelyet G. Gualandi tervezett (1917). Ennek homlokzata a milánói dóméra emlékeztet. A templomban található a Museo delle Anime del Purgatorio (a tisztítótűzben szenvedő lelkek múzeuma). A templom egykori papja, V. Jouet a XX. sz. elején összegyűjtött olyan tárgyakat, amelyeken a tisztítótűzben szenvedő lelkek tüzes kezük lenyomatait hagyták, hogy az élőknek üzenjenek (11. ábra).

IRODALOM
Krutsay M.: A római Szentlélek Kórház. Lege Artis Med. 17 (2017),
149–150.
Krutsay M.: Kórházak a régi Rómában. Lege Artis Med. 17 (2017),
195–197.
Krutsay M.: Betegápoló szerzetesrendek. Osteol. Közl. 26 (2018),
52–54.
KULTÚRKÖR / CULTURAL CORNER
91

Borgo.Immunol.Sz.2021 / KULTÚRKÖR / CULTURAL CORNER
91

---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------