2023.07.08.

Rómában az Angyalvárban „A mérleg és a kard. Történetek az igazságszolgáltatásról az Angyalvárban” címmel nyílt június 20-án kiállítás, mely október 1-ig látható.

A Hadrianus által emelt grandiózus építmény először a császár mauzóleuma, majd erődítmény, a pápák menedékhelye és rezidenciája, a tizennegyedik századtól börtön lett.

(megjegyzés: a Történelmi börtönök egy keskeny és sötét folyosón vannak, a cellák bejáratánál pedig direkt alacsonyak az ajtók.)

Félelmetes celláiban és tereiben összeesküvők, külföldiek, bérgyilkosok, hazafiak és legendássá vált karakterek, köztük a fiatal római nemes lány Beatrice Cenci, a filozófus Giordano Bruno, a művész Benvenuto Cellini, az ezoterikus Borri, a rejtélyes Cagliostro Conte éltek, szenvedtek vagy vesztették el életüket.

A kiállítási útvonal öt részben idézi fel az Angyalvár történetét, és az akkori hangulatot az ítélet és büntetés átélőinek történetein keresztül. Megismerhetjük a 16. század végén kivégzett Beatrice Cenci és családja, Cagliostro orvos és sarlatán gróf, a karbonáriak, a garibaldiak és a pápai állam rettegett hóhéra, Mastro Titta történetét. A kiállításon festmények, szobrok, rajzok és metszetek, híres perek fontos dokumentumai, néhány főszereplő emlékirata, tárgyak, eredeti szövegek, versek és egyéb érdekességek láthatók.

Térjünk vissza az Angyalvár történetére:

1503-ban itt halt meg a börtönben Giovanni Battista Orsini bíboros, és a 16. század első éveiben a Borgiák ellenfelei is itt haltak meg. 1527-ben Róma kifosztása idején viszont VII. Kelemen pápa itt menekült meg, amikor a Passetto di Borgo-n a várba tudott futni V. Károly csapatai elől. Ilyen körülmények között még Benvenuto Cellini, a híres ötvös és szobrász is a várban talált menedéket a város lakosságának egy részével együtt, és ezt emlékirataiban is elmesélte.

Firenze eleste után, 1531-ben Benedetto da Foiano domonkos prédikátor az Angyalvár börtönében halt meg. Ugyanez a sors jutott 1561-ben Carlo Carafa bíborosnak is, és minden bizonnyal Vittoria Accoramboni és kedvese, Paolo Giordano Orsini is ismerte ennek a kastélynak a celláit 1581 körül. 1538-ban Benvenuto Cellini is visszatért, ezúttal fogolyként, akit a pápa kincstárából való lopással vádolnak. Bezárták a tekintélyes embereknek fenntartott cellába, ahonnan a magas falról leereszkedve sikerült a lepedőkkel kötelet kötnie; ismét elfogták, és ezúttal attól tartott, hogy az egyik legfélelmetesebb börtöncellába, a leghírhedtebb, Sammalo-ba vetik. Az elítélt embert felülről engedték le, és a cella olyan szűk volt, hogy a fogoly sem állni, sem lefeküdni nem tudott.

(megjegyzés: Az ókorban a cella egyike volt annak a négy szellőzőnek, amely levegőt adott a Hadrianus-mauzóleum központi csarnokának, ahol a császári urnák voltak, és amely a lépcsősorra nézett.)

Cellinivel azonban kegyes volt a sors, mert nem börtönözték be, később megbocsátottak neki, és szabadon engedték.

A 16. század végén Giordano Bruno és Beatrice Cenci börtönbe került, és az Angyalvárban bíróság elé állították. Utóbbit, a kor egyik legsötétebb tragédiájának főszereplőjét, akit a család többi tagjával együtt apja, Francesco meggyilkolásáért okoltak, az Angyalvár előtt lefejezték. Amikor az Angyalvár előtti Piazza di Ponte-ban a hóhérbalta által levágott fiatal lány feje a fogadásra készen álló kosárba begurult, a tömeg összegyűlt, hogy megnézze a látványt, amelyet 1599. szeptember 11-én a hóhér felemelt. Ettől a pillanattól kezdve az „ártatlan szűznek” híre ment évszázadokon át, soha nem feledve, népszerű dalok, drámák, regények, festmények, reprodukciók, szobrok, metszetek szóltak róla. Egy római nemesi család gyönyörű, szenvedélyes és boldogtalan lányát gyászolták és felmagasztalták, ahogy ez ritkán történik meg a történelemben. Olyannyira, hogy olyan történészek, költők és írók foglalkoztak a történettel, mint: Ludovico Antonio Muratori (1749), Percy Bysshe Shelley (1819), Stendhal (1837) és Alexandre Dumas apja (1839); Giovanni Battista Niccolini (1844) Francesco Domenico Guerrazzi (1853); Corrado Ricci (1923), Antonin Artaud (1935) és Alberto Moravia (1955).

A "Caravaggio tanúja Beatrice Cenci lefejezésének" című művet Venanzoni mester készítette és a kiállítás részeként mutatják be. De miért Caravaggio? A 72 éves Guido Venanzoni a római tartománybeli Ladispoliból az első művész, aki Caravaggio kalandos és izgalmas életének kiemelkedő állomásait bemutatja. A legnagyobb művészeti kritikusok különösen azért ismerik és tisztelik, mert 12 műalkotást készített vászonra minden idők egyik legnagyobb és legrejtélyesebb művésze, Caravaggio tiszteletére.

Egyébként a letartóztatott Giuseppe Francesco Borri alkimista és ezoterikus orvos, az úgynevezett varázsajtó keretére vésett szimbólumok állítólagos szerzője volt (Rómában a Piazza Vittorión látható rom), ennek a digitális kárpótlása a "rámpa" végén kerül bemutatásra. Eretnekségért ítélték el, hasonlóan, mint Giordano Brunót.

 A 18. század végén még Giuseppe Balsamót, a hírhedt Cagliostro grófot is itt tartották fogságban, miután a Szent Hivatal elítélte, ezután elküldték, hogy San Leo Romagna erődjében fejezze be napjait.

(megjegyzés: Voltak fontos foglyok számára szánt luxusbörtönök is, ebben tartották fogva 1789-ben a híres kalandort, Cagliostrot. Az úgynevezett Giretto di Pio IV-en alakították ki a zárkákat, III. Pál loggiája mellett, az eredetileg XVI. Gergely pápa családtagjai számára épített helyiségekből.)

A 17. századtól az Angyalvár fokozatosan elvesztette pápai rezidencia szerepét, és szinte kizárólag politikai börtönré vált. A világi uralom ellenzői, Carbonari és hazafiak legalább 1871 szeptemberéig fejezték be a börtönökben töltött napjaikat, amikor Rómát az Olasz Királyság fővárosává nyilvánították. Számos fogoly graffiti feliratokat hagyott cellái falán, amelyek ma az élet és a fájdalom nyers és kétségbeesett bizonyítékai. A kivégzéseket a Piazza delle Fucilazioni téren hajtották végre, az Elítéltek kápolnája előtt. A kiállítás tehát egy sor elbeszélést mutat be olyan szereplők életéről, akik szembe szálltak a római bíróságok és büntetések ijesztő valóságával, végig kísérjük Giordano Bruno életét és a neki szentelt emlékmű történetét a 19. század végén, a forradalmi Rómához kapcsolódó eseményeket, a szabadság álmáért életüket vesztett karbonáriakat és az 1867-ben fogságba esett garibaldiakat.

Hangot kap a pápai Róma par excellence hóhéra, Mastro Titta is, aki 1796 és 1864 között a pápai állam "igazságszolgáltatás mestere" volt. Mastro Titta bravúrjainak kivételes narrátora a híres római költő, Giuseppe Gioachino Belli volt, aki 1829 és 1849 között több mint kétezer szonettet komponált, és mindenekelőtt az akkori Róma, lakosainak, a korrupciónak, a kormányzat ábrázolásáért becsülték meg.

Az egyetlen kitalált történetnek szentelt fejezet, amely az Angyalvár börtöneivel és kivégzéseivel foglalkozik, nem hiányozhatott, a Puccini Toscája.

(megjegyzés: A 19. században az Elítéltek kápolnája előtti udvar területe vált a kivégzésének helyszínévé. Giacomo Puccini Tosca operája harmadik felvonásának helyszíne, amely elmeséli, hogy az itt raboskodó Cavaradossi festőt miként ítélték lőosztag általi halálra közvetlenül az udvaron.)

Itt játszódik az opera melodramatikus befejezése.

 ------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/100068736969966/videos/pcb.572350851732809/936992340898414Az űrlap alja

https://www.facebook.com/100068736969966/videos/pcb.572350851732809/790972705915045

Cavaradossi e Tosca

https://www.turismoroma.it/it/eventi/la-bilancia-e-la-spada-storie-di-giustizia-castel-sant%E2%80%99angelo

https://tg24.sky.it/lifestyle/2023/06/23/mostra-la-bilancia-e-la-spada-castel-santangelo?fbclid=IwAR104p9BMCSHHrLhSdFpVkM8mSgwjwPoDZwETDwtgWQeA1XqWwa7r0OkdT8

https://www.direzionemuseistataliroma.beniculturali.it/la-bilancia-e-la-spada/?fbclid=IwAR0dnoa5aPNfUQk715yt1evRgbVmFzBSG0N2Crq1vlYjp3s63LKUECw9Nj0

https://www.facebook.com/photo?fbid=560276662986191&set=pcb.560276876319503

https://www.galleriaartemodernaroma.it/it/mostra-evento/la-bilancia-e-la-spadastorie-di-giustizia-castel-santangelo

http://www.dipintivenanzoni.it/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=102

https://www.youtube.com/watch?v=yv-Mn609tiA

---------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------

 -------------------------------------------

 ---------------------------------

 --------------------------------------

 --------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------

 -------------------------------------------------

 ----------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------

 ----------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------

 ------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------