2021.01.27.
Róma, Caelius domb, 2021. január 17, vasárnap késő délután, a Nagy Szent Gergely bazilika széles lépcsősora előtt. Balra tőlem a Circus Maximus, jobbra a Nagy Konstantin diadalív, s mögötte a Colosseum. Mélyen Róma közepén, időben pedig a császárkor, a hatodik század és a jelen hármaspontján.
A szomszédos dombot nézem, a Palatinus égbeszökő rőt téglafalait, amint óriási pinea tányérfenyők magasodnak föléjük. Időről-időre madárhad száll rájuk, aztán egyetlen mozdulattal fölkerekedik a sok száz, tán ezer fős seregélycsapat. Róma legközepe, az Urbs quadrata, ahol egykor Romulus háza állott, később a császárpaloták sorával betelepítve, most le van zárva. Erről a seregélyek nem tudnak, de talán éppen ezért az egykor világot irányító palotasor most hatalmas madár-vár, castrum sturnorum (seregély erődítmény).
Csak a szemem sarkából látom, hogy előttem a sok eső miatt magasra nőtt fűben egy nővér álldogál. Fehér szárit visel, kék szegéllyel és futó pillantás jegyében úgy látom, ő is madárlesen van. Később észlelem, hogy tévedtem. Már amikor a nővér hűlt helyét találom, szökken fel bennem a kíváncsiság, mit is keresett ő ott.
A helyszínre érkezve látom, hogy másféle lesen állt. A szíve leselkedett az Anyára. Mother, Madre, Anya, ahogy maguk közt hívták és hívják. A fűben ugyanis rátalálok Kalkuttai Teréz anya bronz szobrára. Pici mészkő emelvényen szemléli a Caelius dombot, ráncos arcán lelkének ránctalan szépsége fénylik. Körbejárom és olvasom az oldalára írt angol nyelvű üzenetet: Az indiai kormány ajándéka Róma lakosainak szeretettel, mert Indiának ajándékozták Teréz anyát. Meleg lesz a szívem és olyan erősen tör fel bennem a hála, hogy csak erővel tudom partok közt tartani. Az írást már így sem látom, de felhős szemekkel mindig jobban olvas a szív… Hála a távoli Albániának, biztos a karsztos kemény anyaföld tette az Anya arcát olyan szerethetővé. Ezt a mélységi szépséget csodálta a nővér és imádkozott az Alapító Anyához.

Csöndes imádságomon azonban áttör egy izgatott kérdés: De hát miért éppen itt? Tényleg, az Anyának sok köze nem lehetett a császári palotákhoz, hiszen pontosan hátat fordít nekik! A szobor mögé állok és most próbálok az Anya szemével nézni. Nézhetne éppen jobbra is, a közeli Porta Capenára, ahonnét egykor „elindították” a Via Appiát a negyedik században, Krisztus előtt, hogy aztán négyszáz évvel később a hátán a Népek Apostolát hozza Rómába! Ám a Mother a lépcsők felé néz, sőt tekintete betér a templomba és még tovább lát. Azt is látja, ami már nem megtekinthető… Látja az Anicius patricius ház márványborította épületét, de sokan irigykedtek rájuk, hogy éppen itt, az Urbs egyik legelőkelőbb helyén áll a palotájuk! Nem véletlen, hiszen a gens Anicia, az Anicia nemzetség egyike Róma legősibb családjainak, tagjai a Krisztus előtti negyedik századtól kezdve majd ezer éven át adtak a klasszikus Rómának konzulokat, majd később az egyháznak három pápát is, III. Félix, I. Szent Agapitusz és I. Nagy Szent Gergely pápa személyében. A legnagyobb alakja mégsem konzul, vagy pápa, hanem az Európát alapító nursiai Szent Benedek. Ő is Anicius gyerek!
Teréz anya tekintete lesiklik az Anicius-palota márványburkolatáról és belép a palotába, otthonosan mozog benne, fehér szárija libben a szélben, az ajtóban alabárdos praetor húzza ki magát. Az Anya a tricliniumba lép. Így hívták régen az ebédlőket, a háromszögalakú heverőkről. A fiatal Anicius Gregorius, miután Krisztus rátalált, utat lelt a Nursiába szakadt Anicius rokon, Benedictus cassinói fiaihoz és magára öltötte a kámzsát. Ez régen történt, aztán Péter székébe ültették a benedekrendi szerzetest, de ő ragaszkodott a családi fészekhez. Nem tett hozzá semmit, inkább elvett. Ezért jött ide az Anya. Ebbe a tricliniumba, ahová bejártak Róma szegényei, hogy a pápa asztalánál, a pápával együtt ehessenek.
Az anya Rómában itt érezte ott-hon magát, Gergely pápa asztalánál. Amikor anyaházat kellett választani, akkor idebújt Gergelyhez. Egyszer elmondta barátjának, II. János Pálnak, aki azonnal megértette. Mennyire érezték ők ketten egymást! A Nagy Szent Gergely templom eredetileg Szent András tiszteletére épült, nem is nagy nagyon messze testvére vatikáni sírtemplomától. Az András templom ősi kövei még láthatók a bal oldali falak mentén. Itt kapott helyet az anya…! Körüljárom a nyitott kertet. Gondosan nyesett fák, alvó rózsabokrok és a sarokban a templom mellett egyszerű kapu, mintha csak egy raktárba vezetne: „Anyaház – Szeretet misszionáriusai”. Állok az ajtó előtt. Ha nyitva lenne, sem mernék belépni. Tiszteletből. Elég az ajtóhoz eljutni és ott megállni. A titok bent van. Él a titok. És ez nekem elég. Hiszen mit kaptam ezen a január vasárnapi alkonyon?!

A sétát a Santo Stefano Rotondo körtemplomától a Navicellás Mária templomig, aztán a Santi Giovanni e Paolo bazilikáig, melynek átriuma fölött a hosszú márvány keresztgerendán olyan gyönyörű latin írás fut végig, hogy díszes betűi külön-külön is beszélnek, még mielőtt szavakká összeállnának. Innét kell balra elindulni lefelé, a bazilika mentén a Gergely templomhoz, Teréz anyához...

Mire a „vendéglátó” pápa templomába belépnék, éppen besötétedik és a kertes átriumban a templomajtókat zárva találom. A gyéres fényben latin föliratokat olvasok, s éppen eltökélem, hogy márpedig ide vissza kell jönnöm, méghozzá kellő időben…, amikor kinyílik egy oldalajtó. Az a bejárat és a portás mosolyogva beenged, mert a kamerán keresztül látta, hogy mennyire lekötnek az ősi üzenetek, még így záróra után is. Teréz anya fogja a kezemet és vezet, jobbra elöl megmutatja a szűk cellát, ami még megmaradt az Anicius palotából. A cella előtti kápolna Nagy Szent Gergelyé, az oltár fölött olajkép, amint a Szentlélek Gergely fülébe súg. Ausculta! Hallja is, amit a Lélek mond, teszi is, amit megért. Honnét is kerültem én ide? Ja igen, a seregélyektől. Már elnyugodtak, csendben pihennek a nagy píneák oltalmában. A Circus Maximus mentén jutok ki a Tiberis-partra. Csendes a város és tiszta szívvel köszönöm neki, hogy szemérmesen megnyitotta nekem egyik rejtett titkát. Egyet a sok ezer közül! Most továbbadom nektek!

https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4040521565959433/4040415152636741

----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------