2019.06.05.
„Soha nem látott szépségű tájon utaztam egész Erdélyen át”: Ferenc pápa a pápautazásról
„Időjárási okok miatt autóval kellett utaznom, két óra negyven percen át. Nagyon szép tájat láttam, amilyet még soha nem láttam. Egész Erdélyen keresztül utaztam: Micsoda szépség! Soha nem láttam ehhez foghatót!”.
Kettős érintés

Ferenc pápát két mozzanat érintette meg mélyen a csíksomlyói látogatása során. Elsőként a Szűzanya maga. Arany rózsaszállal köszöntése után a pápa megérezhette az Anya háláját, mely válasz volt a Péter utód köszöntésére. Szűz Mária, az Emlékezet Asszonya szívében őrzi az első Pétert, Fia választottját, akit az Anyaszentegyház élére rendelt, Őt magát pedig Anyjává tette. És Mária emlékszik minden gesztusra, minden fohászra és minden hálaadó szóra, amikor a Péter utódok a történelem során a segítségét kérték: Nándorfehérvár, Lepanto, a déli harangzúgás imára hívó szava, jele annak a törhetetlen hűségnek, mellyel Isten Népe egyszerűen, könnyedén és a szív mélyéről fakadóan utat talál pár keresetlen szóval Égi Patrónájához. Ebben Róma püspökei mindig élen jártak: XVI. Benedek, II. János Pál, XXIII. János…
Az erdélyi táj érintése

A másik pápai megindultság-mozzanat szintén máriás jellegű. Ő tud a „fogytán a bor” kánai menyegzők hiány-helyzeteiből olyan újat teremtetni, amire senki nem számít egyébként. Adódott pedig, hogy Ferenc pápa szombaton reggel „apostoli terv szerint” Bákóból érkezett volna helikopterrel a Somlyó közeli Csíkszeredába. Ám az égiek eltorlaszolták felhőkkel és sűrű ködpaplannal a jeles kilátásokat és amiatt a Szentatya Marosvásárhelyre repült, mely így mellékesen kiérdemelt egy nem sejtett pápalátogatást. Marosvásárhelyt pedig a Szentatya autóra váltott és ködben, esőben, majd köd és eső nélkül, de feltétlenül belebotlott Erdély szépségébe, melyet semmiféle pápai repülőgép- vagy helikopterutazás egyébként nem tud biztosítani. Ahhoz nyeregbe kell szállni, mintegy székely lófők módjára, hogy igazi élménnyel érkezzen a zarándok a somlyói két-nyeregbe. Ahogy egykor Márton püspök úr járta Székelyföldet. Mi magyarok ezt egyszerűen úgy mondjuk, hogy „a kertek alatt járunk”. A többit már hadd mesélje el ő maga, Ferenc pápa, ahogy azt Nagyszebenből hazatérőben a repülőgép fedélzetén, soron kívül, az utolsó szó jogán tette:

„Időjárási okok miatt autóval kellett utaznom, két óra negyven percen át. Nagyon szép tájat láttam, amilyet még soha nem láttam. Egész Erdélyen keresztül utaztam: Micsoda szépség! Soha nem láttam ehhez foghatót!”. Mi tudjuk, valóban gyönyörű a Csíksomlyói Szűzanya székely bölcsője!

-------------------------------------------------------------------------

P. Vértesaljai László jegyzete
https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2019-06/ferenc-papa-romania-latogatas-erdely-szepseg.html

-----------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------

A Csíksomlyói Szűzanya aranyrózsája

2019.06.05.

Ferenc pápa a számunkra különlegesen szép szentmise végén aranyrózsát helyezett a csíksomlyói kegyszobor lábához, ezzel is kifejezve Mária és a vidék hívő népe iránti tiszteletét.

A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, szára 24 karátos arany bevonatú. Körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm.

A Kárpát-medencében jelenleg ez az egyetlen pápai aranyrózsa.
Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak; aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa.

Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért.

A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát.

Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-csiksomlyoi-szuzanya-aranyrozsaja#lightbox['g97483']/1/

--------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------