Róma: P. Vértesaljai László: Sodrásban a Tiberis!

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1333 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3374 db
  • Fórumtémák - 183 db
  • Linkek - 1249 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1333 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3374 db
  • Fórumtémák - 183 db
  • Linkek - 1249 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1333 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3374 db
  • Fórumtémák - 183 db
  • Linkek - 1249 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1333 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3374 db
  • Fórumtémák - 183 db
  • Linkek - 1249 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

network.hu

network.hu

2018.03.09.

 

Az utóbbi hetekben szinte állandóan esett az eső Olaszország szerte – hó még Rómában is! –, a Tevere pedig nem is túl nagy fáziskéséssel pontosan közli a lehullott csapadék mennyiségét. Magas rakpartjai miatt ma már nem okoz nagy gondot a gyorsan levonuló árhullám, de az erővel hömpölygő víz látványa éppúgy lebilincseli a tősgyökeres rómaiakat, mint a turistákat. Az áradat önkéntelenül is az ősi Róma erejére utal, amikor – jelképesen szólva – minden folyó a Tiberisbe ömlött. A fényképeket március 8-án csütörtökön este készítettem a Vatikáni Rádió közelében, az Angyalvár és az Angyalhíd környékén.

 

A folyót magát a régi rómaiak istenségnek tartották és a Pater Tiberinus alakjában testesítették meg. Ennek egyik óriási változata máig látható a Campidoglio Városháza, az ősi Capitolium épülete előtt. Évi ünnepe a Tiberinalia december 8-ára esett, egyúttal a római Tiberis-szigeten emelt Tiberis folyamisten templom alapítási évfordulós ünnepe volt, megtisztulás és engesztelés szertartásával.
A Tiberis – olaszul Tevere, latinul Tiberis – Közép-Olaszország legjelentősebb folyója, egyben Olaszország harmadik leghosszabb folyóvize a Pó és az Adige után. Az Appenninekben ered, Toszkánában, majd 406 kilométeren keresztül kanyarog Umbrián és Lazión át, végül a Tirrén-tengerbe torkollik Ostiánál. A mi Tiszánk 965, míg a Dunánk 2860 kilométeren át csordogál forrástól a torkolatig.
A Tiberis Firenzétől észak-keletre, a Fumaiolo-hegy 1275 méter magas pontján ered lábszárvastagságnyi kiömléssel. A jellegzetes színe alapján szőkének nevezett Albula Tevere déli irányban folyik, és nagy mennyiségű hordalékot visz magával, amit a torkolatánál rak le. Az ókori idők óta mintegy 3 kilométerrel tolódott ki a partvonala.

 

Régen a császárkorban rendszeresen kotorták a medrét és így hajózható volt, kereskedelmi és hadászati szempontból is. Nagy kikötője az Aventinus domb alatt az Emporium volt, ennek néhány eleme még látható, majd az Angyalvár körül közelében épült a középkorban a Ripa és a Ripetta, a nagy és a kis rakparti kikötő.

 

830-ban szaracén kalózok hajóztak fel a Tiberisen és rémisztették halálra az Urbs lakosságát. 846-ben azonban már valóságos flottával támadtak a muzulmán hajósok a Városra. Az ősi auréliánusi várfalat nem tudták bevenni, de a falakon kívüli Szent Péter és Szent Pál bazilikákat teljesen kifosztották és megszentségtelenítették. A Várost akkor frank, longobárd, angolszász és fríz harcosok, a korabeli Európa katonái védték meg. A szaracénok még a városon túl is hajóztak és Szent Benedek egykori subiacói remeteségét és a farfai bencés nagymonostort is feldúlták.


A nagy szaracén rablás miatt IV. Leó pápa rendeletére épült 848 és 852 között a Szent Péter bazilika védelmére a Mura Leonine, mely önálló városként Città Leonina saját közigazgatással működött egészen a XVI. századig és ami nagy részben máig a Vatikán Városállam falaival esik egybe. A falak lakói változnak ugyan, de a falak maradnak és emlékeznek…
A szerkesztőségünk ablakából éppen rálátok az Angyalhídra. Az ősi Pons Aelius Hadrianus császár rendeletére épült 134-ben, hogy a Város felől közvetlenül az ő családi mauzóleumához lehessen eljutni. A középkorban azonban Pons Sancti Petri, Szent Péter hídja lett a neve. Teljes szélessége 11 méter. Eredetileg három középső nagy íven és két-két kisebben, azaz összesen hét íven nyugodott.


A híd a Szent Péter sírjához érkező zarándokokat fogadta
és vezette arra a pergolára, fedett oszlopcsarnoksorra, amit még Nagy Szent Gergely pápa építtette 600 körül.

1535-ben a Medici VII. Kelemen pápa állíttatta fel rajta Szent Péter és Szent Pál szobrait, majd 1669–71 között IX. Kelemen a híres angyalszobrokat, amelyeket, mint a Piazza Navona Négy Folyó szökőkútját, Bernini mester tervezet és kettőt ő maga is faragott. A hídon balról és jobbról tizenkét angyal a Krisztus-passió tárgyait emeli fel, hogy a zarándokokat lelkileg felkészítse a Péter mártíriummal való találkozásra.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

 

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1865261243485487&id=524505510894407
https://www.facebook.com/524505510894407/photos/pcb.1865261243485487/1865256310152647/?type=3&theater

 

---------------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

Címkék: vatikáni rádió vértesaljai vértesaljai lászló

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 órája a(z) Ferenc pápa fórumtémában:

A kis Jézus megáldása Gaudete vasárnapon 2018.12....

Huszákné Vigh Gabriella írta 3 órája a(z) mártírok, szentek fórumtémában:

3. Kétszáz éve 1818. december 12-én találtak rá Szent Ferenc ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 3 órája a(z) mártírok, szentek fórumtémában:

2. Kétszáz éve 1818. december 12-én találtak rá Szent Ferenc ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 3 órája a(z) mártírok, szentek fórumtémában:

Kétszáz éve 1818. december 12- én találtak rá Szent Ferenc...

Huszákné Vigh Gabriella írta 4 órája a(z) December fórumtémában:

http://www.rainews. ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:

Luca napi gyertyafényes, svéd énekes ünneplés Rómában ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) Kár érte fórumtémában:

Rome dioxin alarm after fire at trash facility 2018.12.17. ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 16 órája a(z) December fórumtémában:

Rómában Michelangelo Mózes szobrának szakálla ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu