2023.06.08.

Rómában a Termini pályaudvartól nem túl messze, a Santa Maria Maggiore bazilika közelében van a nagyon régi, 4.századból származó Santa Pudenziana kis bazilika, aminek az apszis 5. századi mozaikja a legkorábbi és a legszebb a római apszismozaikok között.

Az épület az ókori Róma legelőkelőbb utcájában, a vicus Patriciuson épült, és egy patricius palotájának maradványain alakították ki keresztény templommá. A legenda szerint Péter apostol is lakott ott, mint a családostól keresztény hitre tért Pudens szenátor vendége. A család két lánya Praxedis és Pudentiana mártírhalált halt, mert gondoskodtak az első keresztényüldözések mártírjainak tisztes eltemetéséről.

A nagy mozaikkép tengelyében a talpig aranyszövetekbe öltözött, szakállas Krisztus ül drágaköves császári trónon. Alul jobbról-balról az őt éljenző apostolok mellképei látszanak. Jobb kezének beszélő mozdulata szerint éppen tanít, vagy törvényt hirdet. Baljával nyitott könyvet tart jól olvasható, latin szöveggel: „Az Úr megőrzője Pudentiana egyházának”.

Kétoldalt egy-egy nőalak látható. A bal oldali sötétes bíborviolába van öltözve, a jobb oldali derűsebb színeket visel. A későbbi kor a szent nővéreket, Praxedist és Pudentianát vélte látni bennük, holott a korai kereszténység két fő csoportját jelképezik: a zsidóságból megkeresztelkedő híveket (ecclesia circumcisione) és a pogány népek fiaiból toborzókat (ecclesia ex gentibus). Mind a ketten aranykoszorúkat nyújtanak Krisztus felé, ahogyan a Birodalom tartományainak kellett koszorúvá kidolgozott aranyat (aurum coronatum) eljuttatni a császári kincstárba.

Meglepő, hogy az alakok háttere városkép. Nem éppen Róma, hanem Jeruzsálem ábrázolása, nevezetesen Nagy Constantinus császár ottani létesítményei: a Megváltó kínszenvedésének emlékére szentelt bazilika (martürion), a Szent Sírhely, vagyis a feltámadás színhelye fölé boruló, kerekkúpolás építmény (anasztaszisz) és a kettő között a szabad ég alatt a Golgota dombjának nyers sziklája, rajta egy drágakövekkel ékesített, nagy aranykereszt. A város fölötti égbolt sűrű felhőiben a négy evangéliumot jelképező szárnyas oroszlán, emberalak, bika és sas lebeg.

Egyébként a szentélytől balra levő kápolna oltárába foglalt faasztalon a legenda szerint Szent Péter misézett.

Ezekután, ha még 5. századi mozaikok látványára vágyunk, átsétálhatunk a Santa Maria Maggiore bazilikába, ahol az apszis előtti diadalíven, és a főhajó oldalfalának két oldalán az oszlopsorok között láthatjuk a bibliai tárgyú ókeresztény mozaikművészet csúcsteljesítményét.

Csodálatos, hogy ennyi idő után is fennmaradtak.

Az apszis mozaikja is csodaszép, de annak készítése a középkor delére, a 13. századra esik, - nevével látta el a művész Torriti, amikor 1295-re befejezte.

 --------------------------------------------------------------------------------------

https://www.spottinghistory.com/view/6967/basilica-of-santa-pudenziana/

https://www.khanacademy.org/humanities/medieval-world/early-christian-art/early-christian-architecture/a/santa-pudenziana

https://www.saintsfeastfamily.com/copy-of-st-ivo-of-kermartin-may-19

https://en.wikipedia.org/wiki/Santa_Pudenziana

https://www.facebook.com/photo?fbid=441847090895623&set=pcb.441847990895533&locale=hi_IN

Medvigy Mihály: Róma c. könyv

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

...................................................-----------------------------------------------.

 -------------------------------------------------------------------------------------