2023.11.09.

A Bíbor és fekete (eredeti címe The Scarlet and the Black), 1983-ban bemutatott angol–amerikai-olasz filmdráma Gregory Peck és Christopher Plummer főszereplésével. A film Róma német megszállása idején játszódik, megtörtént események alapján készült.

A megtörtént események alapján íródott történet két főhőse a bíbor színű palástot viselő katolikus főpap, Hugh O’Flaherty, illetve a nácik hírhedt fekete egyenruhájában pózoló Herbert Kappler ezredes. A sztori 1943-ban játszódik, amikor a németek megszállják Rómát és a városi rendőrség élére kinevezett Kappler azt kapja feladatul, hogy tartsa fenn a rendet az örök városban. A Vatikán azonban nem tartozik fennhatósága alá, így a háborúban semleges pápai állam határát vastag, fehér vonallal festik meg, amit egyetlen német katona sem léphet át. A Vatikánban, magas diplomáciai beosztásban szolgál, a Kánonjogi Intézetet vezeti az ír származású monsignore O’Flaherty, aki gyakorlatilag már a német megszállás másnapjától a legfontosabb feladatának tekinti a szövetséges hadifoglyok és a nácik által üldözöttek segítését. Kezdetben csak néhány tucat, a film végére viszont már négyezernél is több ember bújtatását, menekítését végzi egy alig néhány tagból álló, „földalatti" szervezet vezetőjeként. A háborúban felértékelődő emberi erényekből, hatalmas bátorságról, együttérzésről és segítőkészségről téve tanúbizonyságot.

Keppler sehogy sem tudja elfogni, tőrbe csalni a főpapot, aki úgy játszik a megszállókkal, mint éhes macska az egérrel. Álruhában közlekedik, postásnak, utcaseprőnek, apácának öltözve szervezi a menekültek ellátását. Egyszer pedig – fejét az oroszlán szájába dugva – német egyenruhát öltve jut be a városi börtönbe, hogy feladja az utolsó kenetet, elfogott és kegyetlenül megkínzott paptársának.

A film vége pedig a legfontosabb emberi erény, a megbocsátás diadala. Keppler O’Flaherty segítségét kéri, hogy a közeledő szövetséges csapatok elől juttassa ki Rómából a feleségét és két gyermekét. A monsignore első reakciója a döbbenet és az elutasítás, később azonban kiderül, hogy a német főtiszt családja biztonságban eljutott az ugyancsak semleges Svájcba…

A történet alapja és a két szereplő valós. O’Flaherty tényleg segítette a szökött hadifoglyokat és a németek által üldözötteket Keppler pedig valóban mindent megtett annak érdekében, hogy ezt megakadályozza.

A sztorit J. P. Gallagher A Vatikán vörös pimpernelje (The Scarlet Pimpernel of the Vatican) című, 1967-ben megjelent könyvében írta meg, ezt használta alapul a forgatókönyvhöz David Buttler. Érdekesség: filmet eredetileg nem moziba, hanem a televízióba szánták, szerencsére bemutatták a filmszínházakban is. (Később hasonló címmel készült egy minisorozat is a tévék számára, ebben Ewan McGregor és Rachel Weisz is játszott.) Dvd-n pedig csak az 1990-es években adták ki.

Az alaptörténet mellett a parádés szereposztás az, ami katartikus magasságokba repíti a filmet. Hugh O’Flaherty-t Gregory Peck játssza, nem kevésbé zseniális a Keppler ezredest alakító Christopher Plummer. A kegyetlen, könyörületet nem ismerő, a parancsot mindenáron végrehajtó, a történet végére mégis emberré váló náci ezredes karakterének megformálása utánozhatatlan.

A film 1983-ban készült, éppen húsz évvel Hugh O'Flaherty 1963. évben történt halála után.

Hugh O'Flaherty 1898. február 28 án született az írországi Lisrobinban. Teológiát tanult a Killarney szemináriumban, tanulmányait Rómában fejezte be 1922-ben, és pappá szentelték 1925-ben. Vatikáni nagykövet volt Egyiptomban, Haitin, Santo Domingon és Csehszlovákiában. Papi foglalkozásai mellett a golf, a kézilabda amatőrje és bokszbajnok is volt.

A náci megszállás alatt minden erejét megfeszítve mentett és bújtatott embereket Rómában, Kapplerrel nagy ellenfelek lettek. A nácik megfigyelték és lehallgatták O'Flahertyt, el is akarták rabolni, sikertelenül. 1945-ben a pap levelet kapott a börtönben ülő, tárgyalásra váró Kapplertől. O'Flaherty bement hozzá, majd rendszeres látogatójává vált. A náci bűnösnek két kívánsága volt: hogy fogadja őt be a katolikus egyház, és hogy O'Flaherty legyen ott a kivégzésénél. Az első teljesült, Flaherty keresztelte őt meg. A pap 1960-ban visszatért Írországba, 1963-ban meghalt.

A háború után O'Flaherty számos kitüntetésben részesült, köztük a Brit Birodalom Rendjét és az Ezüst Pálmával ellátott amerikai szabadságérmet.

Később, 1977-ben Kappler volt az a főnáci, akit bőröndben szöktettek haza meghalni.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie: ez volt a német Herbert Kappler, egykori római Gestapo-főnök szobája. Azé az emberé, aki a náci megszállás idején elrendelte az ardeatine-i mészárlásként elhíresült kegyetlenséget: 335, római börtönből elhurcolt férfit gyilkoltak meg hidegvérrel, hogy így álljanak tízszeres bosszút a római partizánok egy nappal azelőtti merényletén, amelyben 33 náci halt meg.

A háború után életfogytiglanra ítélt 70 éves Kappler 1977 nyarán már csak árnyéka volt önmagának: a Nápoly melletti börtönből előző évben átszállították a hadikórházba, egykor mindig frissen borotvált arca szakállas volt, ő pedig 47 kilósra fogyott. De ez most kivételesen jól jött: az őt gyakran látogató felesége, Anneliese Kappler kötelek segítségével leengedte őt a harmadik emeleti ablakból, aztán betette egy bőröndbe, és simán ki tudta csempészni őt éjjel egykor a kórházból, majd az országból is a kocsi csomagtartójában. Meg sem álltak Nyugat-Németországig.

Németország előtte sokáig próbálta hivatalos úton elérni, hogy a halálos beteg Kapplert átadják nekik az olaszok, de hiába. Az életfogytiglani ítélete az olaszoknál a fasizmus feletti győzelem szimbólumává vált, tömegtüntetések is voltak a szabadon bocsátási kérelme ellen. Azzal az indokkal utasították egyébként el az olaszok, hogy háborús bűnös, így nem vonatkoznak rá az egyszerű elítéltek szabályai.

Nem csoda, hogy a szökés után a német sajtó elégedetten vette tudomásul a történteket. Kappler felesége két héttel a szökés után Bonnból üzente meg, hogy a hírekkel ellentétben nem segített neki egyetlen német hatóság sem a tervezésben és végrehajtásban, viszont kapott pénzügyi segítséget egykori SS-tagoktól.

Az sem csoda, hogy Olaszországban óriási elégedetlenségi hullám indult, mondván, totálisan hülyét csináltak az országból és az igazságszolgáltatásból. Az újságok "nemzeti megaláztatás" címekkel jelentek meg, a védelmi minisztert lemondásra szólították fel. Kappler szökése olaj volt az amúgy is létező tűzre, a lapok azon élcelődtek, hogy az olasz börtönökből megszökni olyan könnyű, mint egy hotelból kicsekkolni. Abban az évben már 200 körül járt a szökött fegyencek száma. Kappler szökése miatt egyébként két rendőrt tartóztattak le, négyet pedig áthelyeztek.

Az ügy diplomáciai feszültséget is okozott a két ország között: Olaszország követelte vissza Kapplert, Németország viszont azzal vágott vissza, hogy a német alkotmány szerint német állampolgárok kiadása nem lehetséges, illetve elítéltként csupán gyakorolta a szökéshez való jogát. Sőt, még erre is sikerült rátenni egy lapáttal: őröket állítottak a Kappler-lakás elé, mondván, meg kell védeni őt a meggyilkolástól vagy az Olaszországba való "visszarablástól", miközben hagyták, hogy náci szimpatizánsok virággal és táviratokkal árasszák el a házat, fasiszta és zsidóellenes zászlók alatt masírozzanak az utcán.

Bár a német ügyészség elkezdte vizsgálni, hogy háborús bűnökért bíróság elé lehet-e állítani, Kappler 1978. február 9-én végül szabad emberként halt meg Soltauban, Alsó-Szászországban.

A film magyarul:
https://www.youtube.com/watch?v=HQxIvaOi8xE

Bíbor és fekete film magyarul:

https://videa.hu/videok/film-animacio/bibor-es-fekete-1983.avi-7ZQq7Uy2miHAAehk

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------…

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%ADbor_%C3%A9s_fekete
https://videa.hu/videok/film-animacio/bibor-es-fekete-1983.avi-7ZQq7Uy2miHAAehkhttps://honvedelem.hu/hatter/kultura/retro-mozi-bibor-es-fekete.htmlhttps://www.youtube.com/watch?v=1pitdqUuK2I
https://hu.frwiki.wiki/wiki/Hugh_O%27Flaherty
https://index.hu/tudomany/til/2017/08/15/herbert_kappler_naci_szokes_borond_roma/

https://www.holocausteducationireland.org/monsignor-hugh-oflaherty

-----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------