A 130 éve született Szőnyi István akvarelljei Rómában láthatók 2025 február 28-ig a Falconieri palotában. Római éveiről nyílt kiállítás, kedvenc alkotói helye volt a Róma közeli tengerpart.

„Utoljára 1994-ben rendeztek kiállítást a Római Magyar Akadémián Szőnyi István műveiből, születésének 100. évfordulóján. Akkor Szőnyi Zsuzsa római otthonából kerültek a képek a Falconieri - palota falaira. A kiállításmegnyitó október 2-ára esett, így Szőnyi Zsuzsa 70. születésnapját is ott ünnepeltük. Akkor még Zsuzsa néni adott nekünk szállást római otthonában. Németh Zsuzsával együtt képviseltük a Szőnyi múzeumot. Szép utazás volt. Már ennek is 30 éve.” - írja Köpöczi Rózsa.

A 2025 február végéig látható kiállítást több családi fotó kíséri, amelyen Szőnyi mellett felesége, lánya és ismerőseik láthatók a festmények helyszínein. Több felvételen a festő egy kis széken ülve festi a tengert. Az egyik fotó a római festőiskola tagjainak tengerparti kirándulását örökítette meg.

Lantos Krisztina, a Római Magyar Akadémia igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a Szőnyi Istvánnak szentelt kiállítással nyitották meg azt a tárlatsorozatot, amellyel a római festőiskola alkotóit kívánják bemutatni az olasz főváros magyar kulturális intézetében.

Dankó Dalma kurátor az MTI-nek elmondta, hogy a csütörtök este megnyílt tárlatra a Kossuth-díjas Szőnyi utolsó római útján készült akvarelljeiből válogattak.

Szőnyi István először 1929-ben járt Rómában ösztöndíjasként, de akkor csak négy hónapig maradt, és „nem is nagyon szállta meg az ihlet”. Utána legközelebb 1957-ben tudott elutazni az olasz fővárosba, ahol nyolc évvel korábban disszidált lánya, Zsuzsa élt férjével, a szintén festő Triznya Mátyással.

1959-ben feleségével tért vissza Rómába úgy, hogy nem tudta, élete utolsó időszakáról van szó. „Akkor volt az a pillanat, amikor elkapta a hév, az alkotói kedv. Egy kis Fiattal végigkirándulta a Róma környéki kisvárosokat, Anagnit, Corit, Braccianót. Lenyűgözte őt a hegyekre épített városok szépsége, a táj, az ember és a táj egymásra hatása. Azt állította, hogy nagyobb műalkotásoknak tartja ezeket a kisvárosokat, akár egy ciprussort a hegygerincen, mint egy római Farnese-palotát. Másik nagyon nagy kedvence a tenger volt” – emelte ki Dankó Dalma, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója.

A Római Magyar Akadémia köszönetet mondott Ferenczy Ernőnek, Zebegény polgármesterének, Dankó Dalma kurátornak és Komáromi Péternek, Szőnyi unokájának a felbecsülhetetlen értékű támogatásért.

Nagyon köszönjük Várhelyi Klárának a kiállítás megnyitóról készült emlékezetes fotóit.

---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------