2013.11.19.

Szép lett a Triton kút, esti fényben gyönyörködjünk benne!

-

http://roma.repubblica.it/cronaca/2013/11/19/foto/la_fontana_del_tritone_torna_all_antico_splendore-71406434/1/#9

Adorján Fanni Vivien írása: Fontana del Tritone

Az egyik legszebb római szökőkútként emlegetett Fontana del Tritone, Triton szökőkútja a Piazza Barberinin áll. A barokk szobrász, Gian Lorenzo Bernini 1642-43-ban készítette travertinből (üledékes mészkő). Patronálója, VIII. Orbán pápa bízta meg a szökőkút felállításával, amit a Palazzo Barberinihez közel helyeztek el. A Palazzo Barberinit Carlo Maderno építész tervei alapján építették. Amikor Maderno 1629-ben meghalt Bernini vette át az építkezés felügyeletét. Az épületben ma a Galleria Nazionale d’Arte Antica működik.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

https://romaiszokokutak.weebly.com/fontana-del-tritone.html
Triton-szökőkút
https://www.kozterkep.hu/9460/triton-szokokut

-------------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

A Fontana del Tritone tervezésekor, VIII. Orbánnak és Bernininek az az ötlete támadt, hogy készítsenek egy olyan szökőkutat, ami hasonlít a villák kertjeiben álló szökőkutakhoz. Ez azt jelentette, hogy egy olyan szökőkutat szerettek volna, ami egy hatalmas szoborból áll.
Bernini a pápa kérésére Tritont ábrázolta. Publius Ovidius Naso Átváltozások (Metamorphoses) című művének első könyvének Az özönvíz. Deucalion és Pyrrha részéből illusztrálta az istenség diadalmas cselekedetét. Felidézve így az isteni irányítást a vizek felett és megmagyarázva az özönvíz elvonulását. Ezt a történetet, és a teljes művet akkoriban minden művelt római jól ismerte.

„Tenger mérge se tart, tesz félre szigonyt a vizeknek
fő ura és lecsitítja az árt, s felidézi a mélyből
fölmeredő, s vállán-tapadott kagylók boritotta
kéktestű Tritont: fújjon csiga-kürtbe azonnal,
adja a harsona-jelt a vizeknek, az áradatoknak,
hadd térjen haza mind. Öblös kürtjét veszi Triton,
kürtjét, mely lentről csavarosmód fölfele tágul,
s mely ha a tengernek közepén befogadja fuvását,
napkeleten s nyugaton búgása betölti a partot.
Most is, az istennek harmatgyöngy lepte szakállas
ajkán, mint kellett, az özönt takarodni terelte,
s meghallotta a földi folyók s a nagy ár valamennyi
habja a jelt, s a habok, hallván ezt, mind lecsitultak.
Már a folyó lelapul, domb látszik fölmagasodni;
tengeri part van már, medrében gördül a vízár,
tűnik elő a talaj, fogy a víz, megnő a mezőség,
sok nap után tarlott tetejét már látni a fáknak,
s lomb közt hátrahagyott iszapot ringatnak az ágak.”
- Devecseri Gábor fordítása

A szökőkút központjában tehát egy életnagyságnál nagyobb, izmos Triton emelkedik. Triton, görög betűkkel Τρίτων egy félig ember, félig hal tengeri istenség. A görög mitológiában Amphitrité a tengerek királynője és Poszeidón tengeristen (vagy Prométheusz és Kelainó pleiasz) fia. Bentheszikümé és Rhodé testvére. Nagyon hasonlít félig hal, félig ember mivoltában a Bérósszosz által leírt Óannészhez, akinek alakja az akkád U’anadapa és a sumér U’an mítoszaiból származik. Parancsai hatására felcsaptak vagy lecsillapodtak a hullámok. Kagylókürtjébe fújva irányította a vizeket. (Lányai a sellők, legismertebb közülük Pallasz, aki Athénével nevelkedett együtt és Théra szigetét létrehozta, méghozzá úgy, hogy Euphémosznak egy rögöt ajándékozott, amit az argonauták kalandjának végén az Argóról a tengerbe dobott. Nemes cselekedetének számít, hogy segítette az argonautákat. Illetve azt is meg kell említeni, hogy ő pusztította el Miszénoszt, aki azt állította, hogy jobb kürtös az isteneknél.)

Bernini férfisellőként, félig hal-, félig emberként ábrázolja, aki egy hatalmas kagylón térdel, amit négy delfin farokuszonya tart. Hátra van hajtva a feje és a kezeivel egy kagylóhéjból készült kürtöt tart ajkaihoz, amiből vízsugár szökik az ég felé. Régebben sokkal magasabbra emelkedett a vízsugár, mint ma.

A szökőkút alapját négy delfin alkotja, amik pikkelyes farkaikkal körülfogják VIII. Orbán pápa címerét a pápai fejdísszel, a keresztbe tett kulcsokkal és a három méhecskével. A delfineket a heraldikai hagyományok szerint ábrázolja Bernini, nem úgy, ahogy a valóságban kinéznek.

Ez volt Bernini első szabadon álló városi szökőkútja és egyben ez volt Bernini utolsó jelentősebb megbízása nagy pártfogójától, aki 1644-ben halt meg.

Az Aqua Felice vízvezeték látta el vízzel, amit Orbán pápa újíttatott fel egy hatalmas ünnepség keretében. Az Aqua Felice 1586-ban készült el V. Sixtus pápa megbízásából, akinek a születési neve Felice Peretti volt. V. Sixtus sohasem hagyta el teljesen ezt a nevét sem. Ez volt az első új vízvezeték a korai modern Rómában. A forrása Pantano Borghese forrásainál található.

24 km hosszú, a víz a forrásától először 13 km-t tesz meg a föld alatt az Aqua Alexandrina csatornájában, majd váltakozva halad az Aqua Claudia és az Aqua Marcia ívein 11 km-en keresztül a végéig, a Fontana dell’Acqua Felice-ig, ami a Quirinale dombon van, a Via del Quirinale egyik oldalán helyezkedik el és egy teret alakít ki.

A mérnök Giovanni Fontana tervezte, aki Sixtus építészének, Domenico Fontanának a testvére volt. Mivel a 6. században lerombolták a római vízvezetékeket, Róma víz nélkül maradt és ritkán lakottá vált. Ezért határozták el a Fontana testvérek Sixtus uralkodásának első napján, hogy újra vizet hoznak Rómába.

A forrástól, amit Sixtus vásárolt, csak nagyon kicsi volt az esés, ezért egyaránt szükség volt földalatti vezetékre és olyan vezetékre is, amit boltívek tartottak. 18 hónap alatt fejezték be a munkálatokat. 1589-től nem kevesebb, mint 27 közkutat látott el vízzel az Aqua Felice.

A Fontana del Tritone egy azon szökőkutak közül, amiről Ottorino Respighi Fontane di Roma című művében ír.
A legenda, ami a Trevi-kúthoz fűződött kiterjedt erre a szökőkútra is: aki háttal állva a szökőkútnak pénzérmét dob a vízbe, egészen biztosan vissza fog térni Rómába.

A Piazza Barberini elrendezése jelentősen megváltozott a 17. század óta. A metszeteken a korábbi időkből és a fényképeken a 19. századból látszik, hogy sokkal alacsonyabb épületek vették körül a teret, amitől a szökőkút sokkal drámaibbnak tűnt. Mindemellett, hűen tükrözi Bernini művészi tehetségét, még most is, hogy magas épületek veszik körbe és forgalom sújtotta a tér, a Fontana del Tritone még mindig őrzi nagyszerű megjelenését.

Különösen érdemes esti megvilágításban megcsodálni, akkor a sötétben csillogó víz hihetetlen koreográfiája lenyűgöző.

Két elkészült terrakotta bozzetto (vázlat), amit a Detroit Institute of Arts őriz (hozzáférési számuk: 52.218 és 52.219), és amit biztosan Bernininek tulajdonítanak, a szökőkút témájának, az összefonódott, felegyenesedett delfineknek és az izmos, pikkelyes farkú Tritonnak felderítését, és kidolgozását tükrözi vissza.

1932-ben,1990-ben és 2013-ban újították fel.

--------------------------------------------------------------------------------------------

https://romaiszokokutak.weebly.com/fontana-del-tritone.html

---------------------------------------------------------------------------------------------