2013.11.03.

Tudjuk, hogy "minden út Rómába vezet"- egy érdekes zarándok utat találtam Rómába, ami San Galganón megy keresztül.

A teljes útvonalat Szerdahelyi Csongor írja le a következő linken:

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/regiek/Archivum/19991212/05/01.html

Érdemes elolvasni és tanulmányozni, mert rendkívül érdekes.

Ebből a cikkből csak egy Toszkán városkát, San Galganót emelem ki, egy meglepő kép miatt. A meglepő kép egy kőbe vágott kardot mutat, ami a grál lovagok mondáját idézi, mégis olasz szentről van szó.

-

Kardból kereszt - San Galganóban

-

A toszkán tengermellék és egész Itália egyik legnagyobb bencés apátsága működött az innen nem túl távoli San Galganóban, amelynek maradványai - mint a mi zsámbéki templomunkéi - immár évszázadok óta dacolnak az idővel. A jelenlegi formájában is tekintélyt parancsoló romos templom és a település névadója is helyi vonatkozású szent. Galgano Guidotti 1184-ben, kései gyermekként született, nemesi családban. Kalandorként, majd keresztes lovagként bejárta az akkor ismert világot. Később szülőföldje közelében imádságos remete életet kezdett. A remetesége helyszínéül választott domb sziklacsúcsába döfte hatalmas kardját, amely mint a vaj, úgy fogadta magába az acélt. Számára ez volt a kereszt, amely előtt hosszú imádságait, elmélkedéseit végezte. A kard, amelyet azóta sem tudott senki kihúzni a sziklából, ma is látható a Galgano által épített, kelta hagyományokat és motívumokat rejtő kis templom közepén.

Újabb kis hegyi település, és újabb legendák övezte helyi szent fogadja a zarándokot Montieriben. A festői városka - mert Itáliában a legkisebb település is városias - legmagasabb pontján álló, Szent Jakab apostolról nevezett templomhoz szép tűzzománc-képes keresztút vezet. E templom több méter vastagságú falában falában, egy ablaktalan, odúnyi kis helyiségben vezekelt a XIII. században három évtizeden át, egészen haláláig egy súlyos bűneitől szabadulni akaró helybeli férfi, Montieri Boldog Jakab. Tisztelete ma is eleven e tájon.

-

-

Grállovagok toszkán őse

-

Mario Moiraghi, olasz középkorász Artúr király és a kerekasztal lovagjai legendájának eredetére bukkant egy toszkán gótikus apátságban.

Mario Moiraghi a "San Galgano rejtélye" című új könyve szerint Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak kelta legendája Galgano 1181-es halála után keletkezett.

A sokáig egy újabb kori hamisítványnak hitt kardon két évvel ezelőtt végzett kormeghatározás egyértelművé tette, hogy az Galgano idejéből származik, noha az apátság alatti sziklában zajló vizsgálatokra még nem érkezett meg az engedély.

Moiraghi szerint Galgano anyja a kanonizáló eljárás során lezajlott meghallgatáskor tanuságtételében minden fontos elemét említi a grállovagok későbbi legendájának, így a mágikus kardot, Merlin varázslót, a kerek asztalt és a hős lovagokat is.

-

----------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=494

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

San Galgano – legendás kard a kőben

-

A kardot 2000-ben tudományosan is megvizsgálták, és a metallográfiás vizsgálatok azt mutatják, hogy valóban a 12. századból származik. A szent létéről és életéről elég nehéz biztosat tudni. Az azért látszik, a templom nagyságából és történetéből, hogy San Galgano kultusza virágzott a 13-14. században.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------

http://toszkana.info/San_Galgano.php

http://www.erdekesvilag.hu/san-galgano-legendas-kard-a-koben/

-----------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 -

 -

 -

 -

 -

-----------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------

-

-

m