Róma: érdekes blogok Rómáról (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1341 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3411 db
  • Fórumtémák - 184 db
  • Linkek - 1251 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1341 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3411 db
  • Fórumtémák - 184 db
  • Linkek - 1251 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1341 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3411 db
  • Fórumtémák - 184 db
  • Linkek - 1251 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1341 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3411 db
  • Fórumtémák - 184 db
  • Linkek - 1251 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

érdekes blogok Rómáról

Ezt a témát Huszákné Vigh Gabriella indította 1 éve

a legérdekesebbek...

Hozzászólások eddig: 128

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 napja

3. Orosz ikonok római zarándokútja – P. Vértesaljai László jegyzete
2019.01.18.
Bevezetőül és ízelítőül csak az első kettő szembenálló képsorra tekintsünk. Balról az első ikon a novgorodi Deészisz, vagyis az isteni dicsőség trónusán ülő Krisztus, akit balról az Istenanya, jobbról Keresztelő Szent János keretez, az imádás, a hódolat és a rámutatás gesztusával. Vele szemben Gyionyiszij Keresztrefeszítés ikonja. Azonnal feltűnik, hogy a Keresztrefeszített ikonja teljesen eltér a nyugati sémától és a Deészisz valamint a Megfeszítés nemhogy egymásnak ellentettje lenne, hanem éppen megfelelnek egymásnak. Gyionyiszij az vologdai Obnorai Szent Pál székesegyház ikonosztázát 1500 körül festette meg, s ennek darabja a Keresztrefeszített. Gyönyörő, elefántcsont-fehér levkasz háttérből emelkedik ki Krisztus alakja: Itt is, mint a Deészisz-Imádáson, balról éppúgy az Istenanya, jobbról pedig Keresztelő Szent János állnak, mint az Újszövetség kapui a Szövetség szerzője felé fordulva. Andrej Rubljov és Gyionyiszij közös, mára már elveszett bizánci őstípust használtak, innét a sok rokonság, az eltérések ellenére is a Megfeszített ikonjaikon. Itt minden lebeg, sőt hullámzik: folyik, árad a kegyelem! Krisztus teste Édesanyja felé sodródik, fejét is őreá fordítja és tekintetük egybefonódik: a szenvedés pillanatában nagyobb a kapcsolat anya és fia között, mint a megdicsőülésben. Ritka ikontéma a szövetségek megjelenítése: Jobbról, az Anya felől angyal kíséretében jelenik meg az Újszövetség megszemélyesítése, hiszen ez az Új Testamentum a Theotokosz igenjének a gyümölcse, aki méhének gyümölcsén keresztül most éppen a fán hozza meg a termést. Gyümölcshozó (fructiferous) ez a fa, Megváltást terem, ezért a várakozás és előkészület ideje lejárt. Erre utal a fejét lehajtó, saruszíjoldó, kisebbedő János fölötti jelenet: angyal kíséri, valójában tessékeli el az ugyancsak glóriát viselő (tehát nem rossz, hanem szavatosságát vesztett) Ótestamentum alakot. A kereszt vízszintes szára fölött angyalok imádják az Üdvözítőt. A megfeszítés azonnal Üdvözítés, a keresztfa királyi trónus, ahogy a Deészisz Krisztusa is fatrónuson ül, lábai alatt pedig zsámolyként a keresztfa alsó ferde szára. A 6. század során Nyugaton Venantius Fortunatus még így énekelt: Vexilla regis prodeunt, fulget crucis mysterium, s Gyionyiszij ikonján angyalszárnyak zászlai közt „fölfénylik Krisztus misztériuma”. Majd ezer évvel később ez a fény még lobog a levkaszba merülő Krisztus testből. Aki erre az ikonra rátekint: él. Aki erre az ikonra háborúban, nagy csapás idején, egyéni sorstragédiában hittel rátekint, él. Ez Kelet öröksége. Ez Kelet máig élő és éltető öröksége! Ez az „éltető erő” a kiállítás vezérfonala. Nemde így látták ezt Fatimából is…?

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 napja

2. Orosz ikonok római zarándokútja – P. Vértesaljai László jegyzete
2019.01.18.
Meg kellett hosszabbítani a „Roma Aeterna, Örök Róma” című kiállítást Moszkvában

A moszkvai fogadtatás méltó volt a kínálathoz. A jegyek előre elkeltek és minthogy december-január volt a két teljes kiállítási hónap, gyakorta hóesésben és heteken át mínusz 10-20 fok hidegben álltak sort az érdeklődők, és nemcsak moszkvaiak. Január 9-én Putyin elnök is megtekintette a tárlatot. A végig magas szintű érdeklődés ellenére sem tudtak sokan bejutni a világhírű Tretyjakov képtár „Roma Aeterna, Örök Róma” című kiállítására, ezért vatikáni engedéllyel március 1-ig meghosszabbították a vatikáni kiállítást. A felröppenő hírre két óra alatt elkelt az összes jegy on line foglalásban. És most Rómában, az Örök Rómában…?
A Vatikánban sok az orosz látogató

Itt nincs belépőjegy, se hideg, se fagy, csak 54 orosz remekmű. Olyan ikonok, melyekért Nyugat Európa ikonkedvelő népe el-elzarándokol Szentpétervárra és Moszkvába. Nincsenek sokan, de egyre többen jönnek, mert elviszik a hírt azok, akik egyszer meglátják az orosz művészet erejét. Megható volt számomra, amint nagyon sok orosz családot láttam, de inkább hallottam beszélgetni a kiállításon. Olyan büszkén néztek a sajátjukra, mint ahogy az olaszok nézik a párizsi Louvre-ban Leonardo Mona Lisáját. Naná, naná!
Az ikonok értelmező tükör-párja a 19. század orosz realizmusa és a századforduló avantgárdja

A kiállítási szárny hetven méter hosszú, enyhén emelkedik a hét méter széles folyosó és a jobbra-balra nyíló ablakkiszögellések kiváló teret kínálnak önálló tematikának. Az orosz rendezés zseniális! Nem időrendi, hanem tematikus keret fogja egybe a kiállítást, párhuzamos megfelelések jegyében. Az ikonok világának pendantja, kiegészítő és értelmező tükör-párja a 19. század orosz realizmusa és a századforduló avantgárdja. Ami Glinka, Muszorgszkij, Borogyin, Balakirev, Rimszkij-Korszakov és Csajkovszkij a zenében, ami Puskin, Dosztojevszkij, Tolsztoj és Csehov az irodalomban, azt most itt a 19-20. századi orosz realizmus nagyjai képviselik: Ivanov, Perov, Nyikolaj Ge, Kramszkoj, Repin, Vasznecov, Szurikov, Jarosenko, Neszterov, Levitan, Goncsarova, Petrov-Vodkin, Filonov, és a századfordulón túl a későbbiek: Kandinszkij, Kusztodiev, Malevics, Dejneka.
A megdicsőült és megfeszített Krisztus együttállása

https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2019-01/orosz-ikonok-zarandokut-vatikan-kiallitas-realizmus-parhuzam.html

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 napja

Orosz ikonok római zarándokútja – P. Vértesaljai László jegyzete
2019.01.18.
A hely: Braccio di Carlo Magno, a vatikáni Szent Péter tér baloldali, Nagy Károly szárnya. Bernini mester építette VII. Sándor pápa kérésére, hogy a zarándokok terét anyai kar ölelésével összekapcsolja a Péter sírja fölé emelt bazilikával. Jobboldali párja a Nagy Konstantin szárny, felső végén a Királyi lépcsővel, mely a Vatikáni Apostoli Palotába vezette fel egykor Európa uralkodóit és főpapjait. A baloldali szárnyban múlt év novemberében kiállítást nyitottak, amit Ferenc pápa is hamarosan megtekintett. Most ezen a szárnyon felfelé lehet elindulni, az Isten felé, Sursum corda!

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Az „Orosz művészet zarándokútja, Gyionyiszijtól Malevicsig” címmel megnyílt kiállítás 2018. november 20-tól 2019. február 16-ig várja az érdeklődőket, hétfőtől péntekig reggel fél tíztől fél hatig, szombaton tíztől ötig. Vasárnap zárva. A kiállítás – olaszul „mostra” (a magyar mustra szó innét ered) – sűrűjében járunk, kicsit túl félúton…

Háromszor zarándokoltam el a kiállításra. Nem láttam kígyózó sorokat, hacsak nem a bazilikába igyekvőkét. Pedig enyhe idő járja itt Rómában, többnyire napfényes, úgy 10 -15 fokkal. Múlt héten szerdán a Vatikáni Múzeumokban jártam (immár nagyon sokadszor), s szédelegve az újra friss élménytől botorkáltam haza, szinte utolsóként hagyva el a Szépség Nagy Szentélyét. A Szent Péter téren átvágva megálltam az orosz kiállítás bejáratánál.
Két éve a Vatikáni Képtár (Pinacoteca) 42 rangos képe a moszkvai Tretyjakov képtárban

Bezárult már a súlyos kapu, de becsukott szemmel is felidéztem a már látottakat: Pajszij szerzetes Trojkáját, azaz Szentháromság ikonját, Gyionyiszij Keresztrefeszítését, a szimonovi monostor Vlagyimiri Istenanyja ikon-másolatát, a novgorodi Kenethozó asszonyok ikonját, és látom Dosztojevszkij töprengő arcképét Perovtól, egészen Malevics Fekete négyzetéig…

A Vatikáni Múzeumok Képtárában most jól megnéztem azokat a képeket, melyek két éve orosz zarándokútra indultak Moszkvába, egyenesen a Tretyjakov képtárba. Caravaggio Sírbatétele, Beato Angelico Szent Miklós csodája, Bellini Krisztus siratása és a többi nagy olasz mester a 14-16. századból: Carlo Crivelli, Melozzo da Forlì, Pietro Lorenzetti, Bellini, Raffaello, Perugino, Pietro da Cortona, Veronese, Guido Reni, Guercino és még az itáliai festővé lett francia Poussin is. A Vatikáni Képtár (Pinacoteca) 42 rangos képe! Soha nem adtak kölcsön kiállításra ilyen nagy számban mesterműveket.
Meg kellett hosszabbítani a „Roma Aeterna, Örök Róma” című kiállítást Moszkvában

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 hete

https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.2274278319250442/2274277605917180/?type=3&theater
képek Vértesaljai László: Az ókeresztény kor karácsonyi Szent Család ábrázolásai-hoz
2019.01.01.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 hete

5. A két jelenetet, vagyis a jászlat a bölcsekkel a coemeteriális, azaz temetkezési ikonográfia hamar összekapcsolta. Ragyogó példája ennek, igényes művészi megfogalmazásban, az arlesi Régészeti Múzeum híres, vagy 15 éve meglelt Nativitás szarkofágja, melyen a születés és a bölcsek imádása jelenet egymás alatti regiszterben látható. A csillag itt Mária feje fölött áll, a jászol másik végén egy pásztor éppen rámutat, míg alul a három bölcs, heves gesztikulációja éppen a csillagra-lelés pillanatát mutatja, hatalmas kezeikkel kifejező módon jelzik az egyház hitét: a megváltói halálra utaló szarkofág bölcsőben a világ Üdvözítője, akire égi jel nyomán találnak rá a népek.
2018.01.01.
https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2018-12/karacsony-szentcsalad-okereszteny-muveszet-szuletes.html

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 hete

4.
Mégsem ez a szükséges és elégséges elemeket hordozó forma terjedt el, hanem a legtöbb ikonográfia a gyermeket, joggal és méltán, az Anyával együtt ábrázolja, mégpedig egy hozzákapcsolódó másik bibliai jelenettel, mégpedig a bölcsek látogatásával. Ez a téma önállóan is megjelenik, mint a Priscilla katakomba Velatio kápolnájának egyik boltívén: A perzsa asztronómusok, a mágusok – akik tehát nem csillagjósok, hanem tudós csillagászok – tipikus frígiai, hátracsapott sapkát viselnek és lendülettel vonulnak a Gyermeket ölében tartó Anya felé. Ez a mozgás nemcsak a napkeleti bölcsek Máté evangélium említette vonulására utal, hanem az egyház liturgikus processziójára, mely a negyedik század első felében immár elismert vallásként, ráadásul a császári segítséggel megépített bazilikáiban végzi a maga ünnepi processzióját, körmenetszerű liturgikus haladását. Ennek a processziónak architektonikus kifejeződés éppen a hosszcsarnokos bazilika, amit például a ravennai San Apollinare Nuovo templomban lehet máig jól látni, a gádorfalak párhuzamos mozaikdíszeivel, mely valójában az alant folyó liturgia ikonográfiai leképezése.
2019.01.01.
https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2018-12/karacsony-szentcsalad-okereszteny-muveszet-szuletes.html

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 hete

3. A karácsonyi liturgikus ünnep születése

A keresztény ikonográfia azonnal reagált az ünnep megjelenésére, jeles módon éppen Rómában. A legtöbb ókeresztény ikongráfiai emlék a temetkezési liturgiához kapcsolódik, főként a szarkofágok domborműveihez. Kimutatható, hogy a nativitás, a karácsonyi Jézus-születése jelenete a negyedik század közepén jelenik meg, tehát az ünnep 336-as rögzítése után. Hamarosan kialakul az a tipológia, mely egyszerűen és közérthetően közvetíti a misztériumot. Ehhez elegendő volt a főszereplő, a jászolba helyezett és pólyába csavart Gyermek megjelenítése, legtöbbször az Anyjával együtt. Érdekes módon a korakeresztény Nativitas ábrázolás elengedhetetlen kelléke az ökör és a szamár. A Gyermek, az ökör és szamár már kész Karácsony! Így találjuk ezt a jelenetet az ugyancsak császárváros Milánó Szent Ambrus bazilikája híres Sztilichon szószék-szarkofágján. Egy timpanon csúcsán középütt nyugszik a leplekbe burkolt Kisded, fejtámlás kőszarkofágra fektetve: lábánál az ökör, fejénél a szamár. Pontosan Jézus feje fölött a betlehemi Csillag. A három alak és a csillag tehát az ókeresztény Nativitas minimális kelléktára. A két állat jelenléte nem más, mint a már említett Izajás jövendölés krisztológiai értelmezése, mégpedig Órigenész egyházatyának a Lukács evangélium gyermekségtörténetéhez írt kommentárja révén. Ezt a gondolatot viszi tovább a harmadik századból eredő Pszeudo-Máté evangélium, mely így ír: „Három nappal a mi Urunk, Jézus Krisztus születése után a boldogságos Mária kiment a barlangból és belépett egy istállóba, ahol elhelyezte a gyermeket egy jászolba, akit egy ökör és egy szamár imádott. Beteljesedett, amit Izajás próféta megjövendölt: «Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászlát» (Iz 1,3). Ugyanezen állatok, az istálló közepén, mindegyre imádták az urukat. Betejesedett Habakuk próféta jövendölése: «Megismerteted magad a két állat között» (Hab 3,2, a LXX-es fordítás alapján). Az egyházatyák gyakran beszélnek a két állatról és az ökörben, mint tiszta áldozati állatban a választott népet ismerik fel, míg a teherhordó tisztátalan szamárban a pogány népeket látják. A negyedik század közepén ennek az üdvösségtörténeti konstellációnak óriási jelentősége volt, hiszen még érezhető szálakkal létezett a zsidókereszténység, de mind nagyobb számban állt össze az ecclesia, az egyház a kívülállókból, az úgymond születésileg „tisztátalanokból”.
Az a Anya a Gyermekkel, a bölcsekkel és a csillaggal

2019.01.01.
https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2018-12/karacsony-szentcsalad-okereszteny-muveszet-szuletes.html

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 hete

2. ....Karácsony megült liturgikus ünnepét számunkra ismert módon először a római úgynevezett Cronografus Filicalus, vagyis a Filokalus-naptár említi. Ez egy pompásan díszített almanach, melyet egy gazdag római keresztény számára készítettek. A polgári életre vonatkozó egyéb adatok mellett két olyan felsorolást is találunk, mely az egyházi élet évfordulóit tartalmazza.

Az első lista felsorolja Róma nem vértanú püspökeit, a második pedig a római vértanúk nevét, liturgikus emléknapjuk idejét és helyét közli. A keresztény közösség hitét jelzi a megfogalmazás, hiszen a dies natalis, a mennyei születésnap a vértanúságuk napját jelöli. A vértanúk sorát azonban Krisztus születésével, méghozzá földi születésével vezeti be: „Január kalendájának oktávján született Krisztus a júdeai Betlehemben”. Mai szavakkal: nyolc nappal január elseje előtt, ez pedig december 25-e. A 354-ben keletkezett Filokalus-naptár világosan bizonyítja, hogy 336-ban Rómában már megülték Karácsony ünnepét december 25-én. Ezt a napot egyébként már 204-ben említi római Szent Szent Hippolitusz püspök, de megjegyzése csak dátumra és nem pedig liturgikus ünnepre utal.
A pogány születés-ünnep megkeresztelése

Csak valószínűsíthető, hogy Karácsony ünnepét a római liturgiába a Sol invictus, a pogány győzhetetlen Napisten és annak kifejeződéseként a gyorsan terjedő Mitrász kultusz ellen vezették be. Pontosabban az egyház a téli napforduló ünnepét krisztianizálta, keresztelte meg, amit abban a korban nem pontos számításaik miatt éppen december 25-én tartottak és nem pedig december 21-én, a téli napforduló, solstitium alkalmával. Az ünnepet éppen a „nap” ragadványnevű, szíriai, tehát keleti származású császár, Heliogabalus hozta Rómába 220 táján, de hivatalosan Aurelianus császár vezette be 274. december 25-én. Az ünnep formailag olyan makacsul meggyökeresedett a rómaiak lelkében, hogy több mint száz évvel a Karácsony ünnepének liturgikus gyakorlatba való bevezetése után, Nagy Szent Leó pápa (440-461) egyik karácsonyi beszédében (összesen 18-at tartott) kikelt azon gyakorlat ellen, mellyel a Szent Péter bazilikába lépő hívek, a templom kapujában, még a lépcsőn állva megfordultak kelet felé és csókot hintettek a felkelő napnak. (Ez a csókhajító keresztvetés, minden tudatosság nélkül, mint forma, máig él: a legtöbb olasz így vet keresztet, csak épp a „keletelés” maradt el)
2019.01.01.
https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2018-12/karacsony-szentcsalad-okereszteny-muveszet-szuletes.html

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 hete

Vértesaljai László: Az ókeresztény kor karácsonyi Szent Család ábrázolásai
2019.01.01.
A kereszténység első három százada nem ünnepelte még Karácsonyt, bár éppúgy vallotta a Megtestesülés hitét. Azonban sem az Egyház liturgiája, sem annak szakrális kifejezése nem maradhatott meg sokáig Karácsony ünnepe és annak ábrázolása nélkül. A kis elmélkedés ebbe az átmeneti időszakba vezet bennünket a katakombák falfestményei, valamint a szarkofágok ábrázolásai révén. Titkokkal teli időszak ez, az Egyházat Karácsony Angyala vezette kézenfogva…
A Priscilla katakomba Szűz Mária ábrázolása

Rómában a Firenzébe vezető Via Salaria mentén húzódik a Priscilla katakomba. Ennek mélyén az úgynevezett „Cappella Greca”, azaz Görög kápolna előterében találkozunk a keresztény világ első ismert Szűz Mária ábrázolásával. Alul sérült az alig pár tenyérnyi nagyságú freskótöredék, de rajta világosan fel lehet ismerni Máriát, amint trónuson ülve Gyermekét ölében tartja és magához szorítja, miközben a Gyermek kifelé fordul és a szemlélőre néz. Valójában lehetne az az anya bármilyen előkelő római asszony, de a harmadik század katakomba kereszténysége félreérthetetlen jelként tette az anya mellé azt az alakot, aki jobbjával fölfelé mutat valamire… És valóban, Mária feje fölött ott ragyog egy hatalmas csillag. Mi sem lenne természetesebb, mint a mából kiindulva arra gondolni, hogy az Anya és a Gyermek mellett az Apa, a nevelőapa, a názáreti József az a férfi. Mégsem József az a férfialak, hanem a bibliai Messiásjövendölő próféták egyike, legnagyobb valószínűséggel maga Bálám próféta. Bármennyire is furcsának tűnik, de József ábrázolása ebben az időszakban, tehát a harmadik és negyedik században, nem tűnik fel sem a katakombák, sem a szarkofágok ábrázolásain. Csak az ötödik század hozza meg a szerepét a 431-es efezusi zsinat után, mely Mária Istenanyaságáról beszél, ahogy azt például a római Santa Maria Maggiore bazilika híres diadalív mozaikjának képsorozatán látjuk, de leginkább a termékeny fantáziájú apokrif iratok, köztük a „József, az Ács története”, szerez majd polgárjogot Józsefnek, mint ikonográfiai szereplőnek, az ötödik század végétől kezdve.
József helyén csillagmutató próféta

Ám az ő távolléte sokkal többet mond és sokkal többet tanít a korakereszténység hitéről, mintha maga is jelen lenne. Megáll a történet a maga a lábán, József nélkül is – vélték a Priscilla katakomba keresztényei a harmadik század közepén, amikor rőtbarna színekkel az ikonfestő megrajzolta a közösség hitét.
https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2018-12/karacsony-szentcsalad-okereszteny-muveszet-szuletes.html

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 hónapja

https://www.milestonerome.com/2016/08/the-miraculous-image-of-madonna-dei-monti/
2018.11.12.
In less than one hour from the historic center of Rome, an innovative archaeological museum recalls the religious aura lingering in the ancient site of Lavinium (the present Pratica di Mare) and the mythical connection with its founder Aeneas, heroic progenitor of the Romans.

https://www.milestonerome.com/2016/07/the-mythical-origins-of-rome-at-lavinium-archaeological-museum/

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:

Jesolo Sand Nativity, il presepe di piazza San Pietro torna ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) érdekes blogok Rómáról fórumtémában:

3. Orosz ikonok római zarándokútja – P. Vértesaljai ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) érdekes blogok Rómáról fórumtémában:

2. Orosz ikonok római zarándokútja – P. Vértesaljai ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) érdekes blogok Rómáról fórumtémában:

Orosz ikonok római zarándokútja – P. Vértesaljai László...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:

Lebontották a homokból készült betlehemi jelenetet a Szent ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) street art fórumtémában:

Street artist Blu creates new mural in Rome 2019.01.18....

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) január fórumtémában:

Angel of Grief in Rome's Non-Catholic Cemetery 2019...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) street art fórumtémában:

https://roma.fanpage.it/blu- colora-ponte-mammolo-la-...

Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) street art fórumtémában:

Roma, spunta murales con Salvini, Bonafede e Battisti...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu