Róma: érdekes blogok Rómáról (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1286 fő
  • Képek - 4852 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3140 db
  • Fórumtémák - 175 db
  • Linkek - 1231 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1286 fő
  • Képek - 4852 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3140 db
  • Fórumtémák - 175 db
  • Linkek - 1231 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1286 fő
  • Képek - 4852 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3140 db
  • Fórumtémák - 175 db
  • Linkek - 1231 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1286 fő
  • Képek - 4852 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3140 db
  • Fórumtémák - 175 db
  • Linkek - 1231 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

érdekes blogok Rómáról

Ezt a témát Huszákné Vigh Gabriella indította 1 éve

a legérdekesebbek...

Hozzászólások eddig: 114

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 hete

5. A kijárat fele haladva még beléphettünk a stúdió kis üzletébe, ahol tipikus és kevésbé tipikus szuveníreket lehetett vásárolni. A Cinecittàs hűtőmágnes azért mégiscsak kötelező darab, a merészebbek (és a pénzesebbek) viszont bögrével, pólóval, karórával vagy Anita Ekberg-poszterrel felfegyverkezve is távozhattak. A lombos fák hűs árnyékát elhagyva ismét a zajos utcára kerültünk, a sztrájkoló munkás pedig csalódottan vette tudomásul, hogy az eklézsia már nem engedi, hogy tőle is vásároljak. A metró vígan vitt visszafele a központba, én viszont úgy éreztem, hogy számomra a Cinecittà volt az igazi központ, és bármikor szívesen visszatérnék ide, az örök mozivárosba.

http://www.filmtett.ro/cikk/3154/egy-kis-nyari-korut-a-romai-cinecitta-filmstudioban

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 hete

A kiállítás során a régi felvevőkamerákat díszletekkel és kellékekkel túlzsúfolt, ám mégis kellemesen elrendezett szobákban csodálhatjuk meg, míg a folyosó falain és padlóján furfangos-tükrös megoldással ismert filmkockák elevenednek meg, mágikus atmoszférát teremtve az egész épületben. Néhány lépést téve többek között számos, Monica Bellucci és Sophia Loren által viselt ruhadarabot, ékszert és kiegészítőt lehet megcsodálni, majd egy olyan mesebeli szobába érünk, ahol a stúdió néhány rendezőjének (Martin Scorsese, Sergio Leone, Federico Fellini és Lina Wertmüller) személyes és kedvenc tárgyai elevenednek meg, megvilágított fiókokba rejtve (Figyelem, Scorsese kedvenc makarónis receptje is itt lapul!) A technikai részhez érve Pasolini egy teljes falat beborító Medea-forgatókönyvén véghezvitt javításokat vizsgálhatunk meg, storyboard-okat nézegethetünk, majd egy csipetnyi interaktivitást is bevonva, egy digitális asztali szerkezet segítségével akár a saját kosztümös elképzeléseinket is összeállíthatjuk a filmekben megelevenedő darabokat felhasználva. A kiállítás vége a már korábban is említett tengeralattjáró-belsőbe torkollik, melyet Jonathan Mostow U 571 című filmjéhez készítettek. Egy S-33-as amerikai tengeralattjáróról van szó, ahol ugyancsak kedvünkre szórakozhatunk az eddig csak tévéképernyőn és mozivásznon látott szerkezetekkel.
A kiállítás alapos megtekintése után következett a nem mindennapi túra a kültéri díszletek világába. A minimum 10 fős csoportok összeállítása után tisztáztuk, hogy ki milyen nyelven kérné az idegenvezetést, az eredmények viszont igencsak meglepőek voltak: rajtam, a szüleimen és még egy angol házaspáron kívül mindenki olasz volt (kivéve még két franciát, de ők értettek olaszul). Említették is a vezetők, hogy nem sok külföldi szokott tolongani, de azért igyekeznek, hogy megtartsák a nemzetközi hangulatot. A felépített díszletek viszont önmagukért beszéltek, nem is volt nagy szükség a kalauzok részletes beszámolójára ahhoz, hogy valóban értékelni lehessen azt az óriási mennyiségű befektetett munkát, amiről azok a grandiózus és hihetetlenül valószerű építmények tanúskodnak. A kis kirándulás során három helyszínt néztünk meg: a 30-as évek Brodway-ét, az ókori Rómát és a 15. századi Firenzét. Az ókori Róma látványa nem sok újdonságot nyújtott annak, aki már megfordult a városban, mégis külön élmény volt, hogy az óriási „kőtömböket” akár fél kézzel is könnyűszerrel fel lehetett emelni, hiszen itt minden csak csalás és ámítás a maga módján – a lényeg hogy a látvány a valóság ebben a polisztirén-világban.

http://www.filmtett.ro/cikk/3154/egy-kis-nyari-korut-a-romai-cinecitta-filmstudioban

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 hete

3. Fontos tudnivaló, hogy a stúdiót Benito Mussolini és Luigi Freddi alapította 1937-ben, a fasizmus eszméinek könnyedebb terjesztését remélve – szlogenjük az volt, hogy „a film a legerősebb fegyver”. Ilyen értelemben kitűnő háborút vívtak, hiszen az első hat év során közel 300 film készült el a Cinecittà berkeiben. A II. világháború alatt viszont az olaszok német kézre kerültek, melynek sanyarú következményei legalább annyi pozitív eredménnyel tanúskodhatnak, hogy 1943-tól kezdődően beindult az olasz neorealizmus. Ez abból állt, hogy a filmkészítők elutasították a Cinecittà felszereléseit, és önállóan, az utcán összeszedett amatőr színészekkel dolgoztak filmjeiken. Az 50-es évek már csillapodást hoztak, a helyi zsenik (Fellini, Rosselini, Pasolini, Leone) mellett pedig az amerikaiak is felbukkantak, akik olcsó helyszínek után kutakodva tökéletesnek vélték a Cinecittà felszereltségét és Róma adottságait. A könnyedebb filmek (Római vakáció / Roman Holiday, r. William Wyler, 1953; Three Coins in the Fountain, r. Jean Negulesco, 1954) mellett az epikus művek melegágyává is vált, így autentikusabb helyet el sem lehetne képzelni a Quo vadis? (r. Mervyn LeRoy, 1951), a Ben-Hur (r. William Wyler) vagy a Cleopatra (r. Joseph L. Mankiewicz, 1963) forgatásához. Egy csődöt követően a stúdiót a kilencvenes években privatizálták, manapság pedig leginkább televíziós sorozatok és olasz filmek helyszínéül szolgál. Múlttal és jelennel karöltve a Cinecittà a mai napig a legnagyobb európai filmstúdió, melynek összetevői: 22 stúdió, sátrak, víztartályok, olyan állandó díszletek, mint a 30-as évek New Yorkja és Párizsa, a középkori Firenze, egy teljes tengeralattjáró- és egy modern vonat belső, egy földrengés-szimulátor, 300 iroda és öltöző, 21 make-up központ, 82 műhely és raktár. Noha 2007-ben egy tűz következtében több mint 3000 m² megsemmisült belőle, ráadásul kevés dolog áll nyitva a látogatók számára, azért így is bőven volt látnivaló.
A Cinecittà Shows Off kiállítás keretén belül a látogatók a filmkészítés fázisaiba is részletes betekintést nyerhetnek, ráadásul minden mozzanat egy ismert alkotó ismert művével van szemléltetve, hogy mind az alkotás folyamata, mind maga az alkotó is közelebb kerülhessen a látogatóhoz. A Cinecittà Shows Off 2012. április 28. óta működik ebben a köntösben, azóta pedig több mint 110 ezer látogatót számlálnak. Az eredetileg csak ideiglenes kiállításnak szánt bemutatót az óriási érdeklődésnek köszönhetően így állandóvá tették, és igyekeznek folyamatosan bővíteni valamivel a látnivalókat.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 hete

2. A bejáratnál uralkodó káosz viszont egy pillanat alatt elillan, amikor a jegy árát (ami a kelet-európai pénztárcákhoz viszonyítva sajnos elég borsos: a kiállítások megtekintése 10 euróba, míg a díszletek közötti idegenvezetős túra 20 euróba kerül) kifizetve beléphetek a tulajdonképpeni stúdió udvarának területére. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy kissé úgy éreztem magam, mint Jack Torrance a Ragyogásban, aki az üres bálterembe belépve is tömeget látott, csak ebben az esetben az egykor a Cinecittà területén alkotó óriási tehetségek elevenedtek meg előttem, én pedig tömény helyett kávéval csillapítottam izgatottságom.
Már a stúdió belső udvara is letisztult harmóniát áraszt, itt ütközik össze igazán az ókori múlt és a modern jelen. A régi felszerelések, állványok, kamerák, reflektorok a friss zöld gyepen töltik örök pihenésük kellemes pillanatait, az antik gladiátorok és hősök szobraival díszített út pedig büszkén vezet a fő épületek irányába. A kávézó teraszán is ezek a szigorúan magasló szobrok díszelegnek, legelőször azt a benyomást keltve, mintha ők is csak épp egy kis eszpresszóra ugrottak volna be a mozivárosba. Az udvar legimpozánsabb eleme mégis a Fellini Casanovájából származó Venusia-szobor, mely kíváncsi tekintetével reménykedve leselkedik kifele a földből, mintha saját szemével is ellenőrizni akarná az arra járókat.
http://www.filmtett.ro/cikk/3154/egy-kis-nyari-korut-a-romai-cinecitta-filmstudioban

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 hete

Háztűznézőben Felliniéknél
Egy kis nyári körút a római Cinecittà filmstúdióban
2018.03.25.
Róma azon városok egyike, amelyek nagy valószínűséggel előkelő pozíciót foglalnak el mindenkinek a bakancslistáján. Egy olyan hely, amelyet látni kell. Számomra viszont az „örök város” fogalma leginkább azzal vált egyenlővé, hogy minden turista örökkön-örökké ugyanazon látványosságok megtekintését erőlteti, lélegzetnyi teret sem hagyva egymás létezésének a parázsló hőségben. Amiről viszont sokan nem tudnak, vagy csupán merő érdektelenségből kihagynak, az maga a nagybetűs Paradicsom, ahol kellemes magányban, hűs lombok árnyékában a filmtörténet legnagyobb alakjainak lábnyomait követve ismerhetjük meg a múltat.

Amint a turistának sikerül kimenekülnie az óváros központi forgatagából, a történelmi múlttal túlfűtött nehéz épületek köddé válnak, és néhány órára bőven elégnek bizonyul, ha az egykori Római Birodalom antik régisége helyett csupán az 1950-es évekbe ugrunk vissza. Még csak azt sem lehet mondani, hogy nehéz lenne eljutni a Cinecittàhoz, hiszen csak a két metróvonal egyikére kell felpattannunk, a sebes vagon pedig szó szerint a moziváros előtt tesz le, a város délkeleti részében. A megérkezés pillanata egyben szomorú is, hiszen a stúdió dolgozói méretes bannerekkel próbálják segélykiáltásukat eljuttatni a világnak (a sztrájkról bővebben itt lehet olvasni), még velem is megígértetik, hogy kifele jövet mindenképp vásárolok egy plakátot vagy trikót, egy jobb világ érdekében.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

2. P. Vértesaljai László: Sodrásban a Tiberis!
2018.03.09.
830-ban szaracén kalózok hajóztak fel a Tiberisen és rémisztették halálra az Urbs lakosságát. 846-ben azonban már valóságos flottával támadtak a muzulmán hajósok a Városra. Az ősi auréliánusi várfalat nem tudták bevenni, de a falakon kívüli Szent Péter és Szent Pál bazilikákat teljesen kifosztották és megszentségtelenítették. A Várost akkor frank, longobárd, angolszász és fríz harcosok, a korabeli Európa katonái védték meg. A szaracénok még a városon túl is hajóztak és Szent Benedek egykori subiacói remeteségét és a farfai bencés nagymonostort is feldúlták.
A nagy szaracén rablás miatt IV. Leó pápa rendeletére épült 848 és 852 között a Szent Péter bazilika védelmére a Mura Leonine, mely önálló városként Città Leonina saját közigazgatással működött egészen a XVI. századig és ami nagy részben máig a Vatikán Városállam falaival esik egybe. A falak lakói változnak ugyan, de a falak maradnak és emlékeznek…
A szerkesztőségünk ablakából éppen rálátok az Angyalhídra. Az ősi Pons Aelius Hadrianus császár rendeletére épült 134-ben, hogy a Város felől közvetlenül az ő családi mauzóleumához lehessen eljutni. A középkorban azonban Pons Sancti Petri, Szent Péter hídja lett a neve. Teljes szélessége 11 méter. Eredetileg három középső nagy íven és két-két kisebben, azaz összesen hét íven nyugodott.
A híd a Szent Péter sírjához érkező zarándokokat fogadta és vezette arra a pergolára, fedett oszlopcsarnoksorra, amit még Nagy Szent Gergely pápa építtette 600 körül. 1535-ben a Medici VII. Kelemen pápa állíttatta fel rajta Szent Péter és Szent Pál szobrait, majd 1669–71 között IX. Kelemen a híres angyalszobrokat, amelyeket, mint a Piazza Navona Négy Folyó szökőkútját, Bernini mester tervezet és kettőt ő maga is faragott. A hídon balról és jobbról tizenkét angyal a Krisztus-passió tárgyait emeli fel, hogy a zarándokokat lelkileg felkészítse a Péter mártíriummal való találkozásra.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1865261243485487&id=524505510894407
https://www.facebook.com/524505510894407/photos/pcb.1865261243485487/1865256310152647/?type=3&theater

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

P.Vértesaljai László: Sodrásban a Tiberis!
2018.03.09.
Az utóbbi hetekben szinte állandóan esett az eső Olaszország szerte – hó még Rómában is! –, a Tevere pedig nem is túl nagy fáziskéséssel pontosan közli a lehullott csapadék mennyiségét. Magas rakpartjai miatt ma már nem okoz nagy gondot a gyorsan levonuló árhullám, de az erővel hömpölygő víz látványa éppúgy lebilincseli a tősgyökeres rómaiakat, mint a turistákat. Az áradat önkéntelenül is az ősi Róma erejére utal, amikor – jelképesen szólva – minden folyó a Tiberisbe ömlött. A fényképeket március 8-án csütörtökön este készítettem a Vatikáni Rádió közelében, az Angyalvár és az Angyalhíd környékén.
A folyót magát a régi rómaiak istenségnek tartották és a Pater Tiberinus alakjában testesítették meg. Ennek egyik óriási változata máig látható a Campidoglio Városháza, az ősi Capitolium épülete előtt. Évi ünnepe a Tiberinalia december 8-ára esett, egyúttal a római Tiberis-szigeten emelt Tiberis folyamisten templom alapítási évfordulós ünnepe volt, megtisztulás és engesztelés szertartásával.
A Tiberis – olaszul Tevere, latinul Tiberis – Közép-Olaszország legjelentősebb folyója, egyben Olaszország harmadik leghosszabb folyóvize a Pó és az Adige után. Az Appenninekben ered, Toszkánában, majd 406 kilométeren keresztül kanyarog Umbrián és Lazión át, végül a Tirrén-tengerbe torkollik Ostiánál. A mi Tiszánk 965, míg a Dunánk 2860 kilométeren át csordogál forrástól a torkolatig.
A Tiberis Firenzétől észak-keletre, a Fumaiolo-hegy 1275 méter magas pontján ered lábszárvastagságnyi kiömléssel. A jellegzetes színe alapján szőkének nevezett Albula Tevere déli irányban folyik, és nagy mennyiségű hordalékot visz magával, amit a torkolatánál rak le. Az ókori idők óta mintegy 3 kilométerrel tolódott ki a partvonala.
Régen a császárkorban rendszeresen kotorták a medrét és így hajózható volt, kereskedelmi és hadászati szempontból is. Nagy kikötője az Aventinus domb alatt az Emporium volt, ennek néhány eleme még látható, majd az Angyalvár körül közelében épült a középkorban a Ripa és a Ripetta, a nagy és a kis rakparti kikötő.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1865261243485487&id=524505510894407

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

Bernini a megálmodott mű másfél méteres, ezüstből készített makettjét ajándékozta X. Ince pápa sógornőjének, a híres-hírhedt Donna Olimpia Pamphilinak, abban a reményben, hogy közbenjár az érdekében a pápánál. Közismert volt, hogy a hölgy, igen nagy befolyással bírt az Egyházfő felett és az értékes ajándékkal, Bernini végül el is érte a célját, ő kapta meg a munkát.
2018.03.02.
http://izek-muveszete.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1192014
A szökőkút a tér közepén helyezkedik el, ezen a ponton egészen addig, egy négyszögletes vályú állt, amely a lovaknak szolgált itatóhelyül. A kút négy fehér márvány férfi alakja az obeliszk lábánál négy kontinens folyóit jeleníti meg: a Rio de la Platát, a Gangeszt, a Nílust és a Dunát.
Természetesen nem maradhat le a szoborcsoportról a megbízást adó X. Ince pápa címere sem.
Számos állatfigurát is találunk a szökőkúton, így többek között egy lovat a szobor nyugati oldalán, felemelt mellső lábakkal, vágtára készen a Duna mentén
Bernini művének északi sarkában különféle kaktuszokat és egy kissé "bizarr" kinézetű krokodilt láthatunk a Rio de la Plata mellett.
A keleti oldalon egy oroszlán bukkan elő a sziklák közül, éppen inni készül egy afrikai pálma tövében.
És feltűnik egy sárkány is, amely a Gangesz vidékét kívánja jelképezni.
De ha körbejárjuk a szökőkutat, a medencében felfedezünk egy tengeri kígyót és egy delfint, amint nyitott szájjal úsznak, főképp azért, mivel a víznyelő funkcióját töltik be. Eredeti ötlet, nem?!


Ezen kívül számtalan fa és egyéb növény emelkedik ki a vízből és bújik meg a sziklák között.
http://izek-muveszete.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1192014

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

a Fontana dei Quattro Fiumi, vagyis a Négy folyó szökőkútja. 1647 és 1650 között épült X. Ince pápa megrendelésére. Először Francesco Borrominit bízták meg a tervek elkészítésével, végül azonban Giovanni Lorenzo Berninié lett a megbízás. A kút négy férfi alakja négy kontinens folyóit jeleníti meg: a Nílust, a Gangeszt, a Dunát és a Rio de la Platát. A Nílust jelképező alak fejét lepel borítja, mivel a folyó forrását még nem ismerték akkoriban. A szobor közepén egy egyiptomi obeliszk emelkedik sziklatalapzatról, amely eredetileg Maxentius római császár arénájánál állt.
2018.03.02.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Piazza_Navona
A téren áll a Sant'Agnese in Agone templom, amelyet 1652-ben X. Ince pápa rendelt meg. Az épület azon a helyen áll, ahol a 4. században, Domitianus arénájában a legenda szerint a 13 éves Szent Ágnest meztelenre vetkőztették, de a haja csodálatos gyorsasággal megnőtt, és eltakarta a testét. A lányt ezután lefejezték.[1] A barokk templom homlokzatát Borromini tervezte. Az építkezés 1652-ben kezdődött, és 18 év múlva fejeződött be.[3] A főoltár alá temették X. Ince pápát.[1]

A templom mellett áll a Pamphilj család palotája, amelyet Girolamo Rainaldi tervezett. Ebből a családból származott X. Ince pápa is.[5] A palotában, amely 1644 és 1650 között épült fel,[2] egy Pietro de Cortona-freskó van.[7] Az épületben ma a brazil nagykövetség működik.

A tér keleti felén áll a San Giacomo degli Spagnuoli, a spanyolok nemzeti temploma, amely előtt 1520-ban elégették Luther Márton írásait.

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella írta 20 órája a(z) Ferenc pápa fórumtémában:

Onomastico di papa Bergoglio, offerti tremila gelati ai poveri ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 20 órája a(z) Április és május Rómában fórumtémában:

Rómában a Forumon egy új SUPER jeggyel 7 plusz ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 21 órája a(z) Április és május Rómában fórumtémában:

Biglietto S.U.P.E.R. - Seven Unique Places to Experience...

Huszákné Vigh Gabriella írta 21 órája a(z) Április és május Rómában fórumtémában:

Nuovo percorso di visita con il biglietto S.U.P.E.R.. Seven ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 21 órája a(z) Limoncello (talján konyha idehaza) fórumtémában:

2. Carbonara with a view Flavio al Velavevodetto Built inside ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 21 órája a(z) Limoncello (talján konyha idehaza) fórumtémában:

6 different Carbonara experiences in Rome 2018.04...

Huszákné Vigh Gabriella írta 22 órája a(z) Gyerekekkel Rómában fórumtémában:

FINALMENTE VENERDì IN FAMIGLIA 2018.04.24. ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 22 órája a(z) Strand fórumtémában:

https://www.google. ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 22 órája a(z) Strand fórumtémában:

Più a sud, la Bandiera Blu spetta di diritto al mare...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu