2022.01.18.

Rómában, a Termini pályaudvar közelében, a Piazza della Repubblicán hatalmas templom áll, amelynek teljes neve: Santa Maria degli Angeli e dei Martiri alle Terme di Diocleziano (Az angyalok és a vértanúk Szûz Mária-temploma Diocletianus fürdőinél). Róma második legnagyobb temploma, plébániatemplom, stációs templom, 1565-óta bíborosi címtemplom, 1920-óta kisebb bazilika. 1879-tôl 1891-ig Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek címtemploma volt. Az Olasz Királyság idején az állam hivatalos temploma.

A templomot Diocletianus császár fürdőjének központi épületrészéből alakították ki. A fürdő 298 és 306 között épült, a legnagyobb közfürdő volt Rómában. 136 000 m² alapterületen kb. 3200 fürdôzô fogadására volt alkalmas. Az Aqua Marcia táplálta. 537-ig működött, amikor is a várost ostromló keleti gótok elvágták a vízvezetékét. A fürdőt kerítő falnak északnyugati oldalán már az V. században állt egy bíborosi címtemplom (a S. Ciriaco in Thermis), de ez a XV. sz. végére tönkrement. Tituláris bíborosa 1440-tôl 1465-ig Széchy Dénes esztergomi érsek volt.

A hatalmas területű fürdő romjait századokon át bontogatták, hogy építőanyagot nyerjenek belőle. A pápai kormányzat gabona- és olajraktárát is itt helyezték el. A XVI. sz. derekán egy Antonio Del Duca nevű szicíliai pap sokat fáradozott, hogy a romos épületet Szűz Mária és az angyalok tiszteletére templommá alakítsák. IV. Pius 1561-ben a telket a kartauziaknak adta, és megbízta Michelangelo Buonarrotit az átépítéssel (1563–1566). A művész a fürdő hideg vizű részlegéből (frigidarium) képezte ki a templomot. Főbejárata délkeletről nyílt, főoltára északnyugat felől állt. Eközben mellette kolostor is épült a szerzetesek számára.

1600-ban a kerítőfal két, hatalmas, 22 m átmérőjű rondellájának egyikéből kialakították a San Bernardo alle Terme templomot (1. ábra), egy másik helyiségéből 1754-ben a Sant’Isidoro alle Terme kápolnát, amelynek ma már csak homlokzata áll a Via Parigin (2. ábra). 1750-ben Luigi Vanvitelli megváltoztatta a templom tájolását, a hajdani úszómedence (natatio) helyén új szentélyt épített, és az addigi hosszhajót tette kereszthajóvá. Délkeleten barokk homlokzatot készítve a bejáratot ide helyezte át. Ezáltal a hosszhajó gyakorlatilag megszűnt, a kereszthajó pedig a szentélyhez viszonyítva aránytalanul szélessé vált (4. ábra). 1873-ban a kartauziaknak el kellett hagyniuk az államosított kolostort, amelynek egyes részeiben később múzeumot, panoptikumot és planetáriumot létesítettek.

A görög kereszt alaprajzú, 108 m hosszú templom homlokzata vakolatlan tégla (3. ábra). (A Vanvitelli-féle barokk homlokzatot elbontották.) A homorú bejárati rész a meleg vizű fürdő (a calidarium) maradványa. Két kapuja kupolás előcsarnokba (a volt langyos vizű fürdőbe, a tepidariumba) vezet. Itt diagonális irányban síremlékek láthatók, jobbról elöl C. Maratta festőé (†1713). Kétoldalt egy-egy kápolna. A tovább vezető átjáró előtt jobbról a kartauzi rend alapítójának, Szt. Brunónak márványszobra (J. A. Houdon, 1768, 5. ábra). Erről mondta XIV. Kelemen, hogy beszélne, ha a rendi szabályzat nem tiltaná. A csökevényes hosszhajónak megfelelő, következő boltszakasz két oldalán is egy-egy kápolna.

A kereszthajó (a volt frigidarium) 91 m hosszú, 27 m széles és 28 m magas (6. ábra). Falain, valamint a szentély falán 12, nagyméretű oltárkép látható. Ezek a Szt. Péter-bazilikából származnak, ahol e képeket – a gyertyafüsttől való elszennyeződésük miatt – könnyebben tisztítható mozaikmásolatokra cserélték ki. A négyezetben nyolc hatalmas, 14,5 m magas egyiptomi vörösgránit oszlop tartja a keresztboltozatot. (Valójában 17 méteresek, de a padozat megemelése miatt magasságuk csökkent.) A többi nyolc, hasonló oszlop téglából, műkőborítással készült. (Észlelhetjük, hogy a gránitoszlopok hűvösebb tapintatúak.)

A jobb kereszthajó padozatába a 12º 30’ földrajzi hosszúságú délkörnek megfelelően egy 45 m hosszú bronzszalagot illesztettek, rajta az év napjainak megfelelő fokbeosztás (7. ábra). Mellette márványintarziából az állatövi jegyek. Ez a csillagászati eszköz (meridián) egyfajta napóraként szolgál. Mutatója a napsugár, amely az oldalfalon, XI. Kelemen pápa címere alatt, 20,3 m magasságban fúrt, 3 cm átmérőjű  lyukon át jut be. Kerekded fényfoltja délben merőlegesen áthalad a szalagon, a dátumtól függően különböző helyen. A nyári napfordulónál (jún. 21.) van legközelebb a falhoz, a télinél (dec. 21.), amikor a nap alacsonyan jár, a legtávolabbra esik attól (8. ábra). Az 1702-ben készült eszközt a pápa Francesco Bianchini csillagásszal terveztette. A római dél időpontját régebben ennek segítségével állapították meg. A delet 1847 óta ágyúlövés jelzi, egykor az Angyalvárból, 1904-óta a Gianicolo-dombról. A jobb kereszthajó végén lévő kápolnát a kartauzi-rendbeli Albergati Boldog Miklós bolognai bíboros érseknek (†1443) szentelték. A viszonylag keskeny szentély előtt kétoldalt egy-egy kápolna nyílik. A bal oldalinak falán balról olajfestmény G. Mazzonitól, amelyen a XVI. században élt neves személyiségek láthatók (pl. IV. Pius, A. Del Duca, V. Károly császár, Vittoria Colonna). A templom főoltárán, a Del Duca által Velencéből hozott kis oltárképen a Madonna, hét angyallal (1543). Hátul, az apszis bal oldalán IV. Pius pápa (†1565) síremléke (A. Cioli). A bal kereszthajó végén található a Szt. Bruno-kápolna. Ebben állították fel 2000-ben Róma legnagyobb orgonáját (4 manuál, 77 regiszter, 5400 síp, 9. ábra).

A templomtól balra az egykori pápai gabona- és olajraktár épülete. Jobbra, a volt kartauzi kolostorban a Római Nemzeti Múzeum (Museo Nazionale Romano) egyik részlegét helyezték el (antik feliratok, latin őstörténeti anyag). A kolostor kis és nagy kerengője, hét remeteházzal együtt fennmaradt.

A közelben, a Palazzo Massimo alle Termében (Largo di Villa Peretti) van a múzeum másik részlege, antik szobrok, szarkofágok, freskók és mozaikok gyűjteményével. A harmadik részleget a Piazza Navona mellett található, reneszánsz Palazzo Altemps-ben találhatjuk meg (Piazza di Sant’Apollinare, 46). Benne régi görög és római szobrok, szobormásolatok, szarkofágok, érmék hatalmas kollekciója. (A három kiállításra kombinált belépőjegy is váltható.)

A templom előtti tér (Piazza della Repubblica) a fürdőhöz tartozott körszínház alakját mutatja, közepén a Sellők Kútja (Fontana delle Naiadi, A. Guerrieri, 1885). Kezdetben a kút dísztelen volt, szobordíszítését 1901 és 1914 között M. Rutelli készítette. Központi alakja, amely az ember és a természet erőinek harcát szimbolizálja, a delfinnel küzdő Glaucus, Poszeidón fia. A további négy bronz szoborcsoport a természetes vizek megjelenési formáinak allegóriája (a tavak, a folyók, a források és a tengerek nimfái, 10. ábra). A mezítelen női alakok annak idején az erénycsőszök tiltakozását váltották ki. Tüntetések zajlottak, az anyák megtiltották lányaiknak, hogy a téren áthaladjanak. A kutat kezdetben palánkkal takarták el, míg végre a kedélyek megnyugodtak.

-----------------------------------------------------------------------------------

Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2021. XIII. évfolyam, 4. szám

Dr Krutsay Miklós: A Santa Maria degli Angeli

-------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------