2025.07.28.

„79 év alatt hány kormány jött-ment, hány parlament jött-ment, és a Strega még mindig itt van. Igazából egyre nyomatékosabban itt van. Az olasz politikának jelen pillanatban nincs olyan befolyása, amely ezt a kulturális elitet nagymértékben meg tudná rengetni” – mondta Vásárhelyi Árpád Olaszország-szakértő az Indexnek.

Miközben a mediterrán ország legrangosabb irodalmi díját idén Andrea Bajani kapta, a politikai háttérzaj ismét felerősödött: a kulturális miniszter távol maradt, a díjátadó helyszíne pedig kérdésessé vált.

Andrea Bajani kettős győzelme a Premio Stregán akár az olasz irodalom ünnepe is lehetne – ehelyett a legnagyobb presztízsű irodalmi díj körül ismét politikai viharfelhők gyülekeznek. A kulturális miniszter, Alessandro Giuli demonstratív távolmaradása, valamint a Villa Giuliából való elköltöztetéséről szóló pletykák nem csak protokolláris kellemetlenségek: egyre világosabban rajzolódik ki a hatalmi harc a kulturális elit és a kormányzat között.

A háttérről Vásárhelyi Árpád Olaszország-szakértőt kérdeztük.

Mit tükröz Alessandro Giuli miniszter távolmaradása az állam és a kulturális elit kapcsolatáról? Vásárhelyi Árpád szerint ez a dolog kicsit bonyolultabb, és történelmileg hosszabb távra mutat vissza: „A Premio Strega körül mindig voltak botrányok. Ez abból adódik, hogy teljesen kiszámíthatatlan az, ki lesz a győztes.”

Ez önmagában azt jelenti, hogy a kultúrpolitikának nagyon pici befolyása van. A politika nagyon nehezen viseli azt, hogy a kultúrpolitikának Olaszország legnagyobb és legnagyobb presztízzsel bíró irodalmi kitüntetésében valójában nincs szava, hanem ahhoz legfeljebb asszisztál.

A kulturális minisztert minden évben meghívják, és megkapja az utolsó körbe jutott öt könyvet is. Ám idén ezt – állítólag adminisztratív probléma miatt – elfelejtették; szándékosság elvileg nem volt benne. Az igazgatóság, amelyik ennek adminisztratív lebonyolítását szervezi, jelezte, hogy amikor a probléma kiderült, megküldték a miniszter úr számára a könyveket, és ők állítják, hogy meghívás is történt – a minisztérium meg azt állítja, hogy nem hívták meg.

A Premio Stregának szakrális helyszíne van: minden évben a Villa Giuliában gyűlnek össze Rómában, közvetíti a tévé, neves műsorvezetők vezetik – szóval komoly renoméja van.

És most azzal fenyegetőzik a minisztérium – legalábbis ilyen hangok keringenek –, hogy a római belvárosi, nagy presztízsű villából majd kirakják őket a Cinecittà területére, több mint 70 éves hagyományt megtörve – fogalmazott Vásárhelyi, hozzátéve, hogy a miniszter elkezdte magát az úgynevezett „Amici della Domenica” ellenségének hívni. Ez az a kör, amelyik a díjat megalapította valójában 1947-ben, még ha a konkrét névadója Guido Alberti mecénás volt.

A 400 tagú grémium – amelybe a kulturális elit tagjai kerülnek be – szavazhat az első körben. Azóta már bővítették ezt a kört, így került be további 300 szavazó más körökből. Ezek például 35 külföldi Olasz Kulturális Intézet – Budapesten is komoly renoméval és hosszú történelemmel bír az Olasz Kulturális Intézet –, amelyekből intézetenként heten szavazhattak. „Sajnos a budapesti ez alkalommal kimaradt.” Emellett van egy másik kör iskolákból és könyvtárak képviselőiből, valamint egyéb kulturális elitből származó körökből. Idén összesen 700-an szavazhattak.

Ki Andrea Bajani?

Andrea Bajani 1975-ben született Rómában, olasz író, költő és újságíró, jelenleg Torinóban él. A kortárs olasz irodalom egyik kiemelkedő alakja, több neves irodalmi díjjal kitüntetett szerző. Magyarul eddig csak a most megjelent Tíz év című regénye érhető el, amely június közepén jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában.

A mű egy elnyomó, patriarchális családban felnövő anya portréja a fia visszaemlékezésein keresztül. A regény megrendítően bontja ki, hogyan tud egy nő teljesen eltűnni, akár saját gyermeke elől is – miközben Bajani visszaadja alakjának méltóságát és hangját.

Intézményi elitvita

Megkérdeztük, hogy ez a közeg mennyire tekinthető zárt körűnek, és hogyan változott az utóbbi években az irodalmi mező legitimációja Olaszországban. Vásárhelyi Árpád szerint folyamatosan változik, mert eddig mindösszesen körülbelül 1100 tagja volt ennek a körnek az elmúlt 70 évben, és ez folyamatosan változik. Nem volt formális, hanem informális kör, de nyilvánvalóan olyan emberek kerülnek be, akik valami komoly dolgot alkottak az olasz kultúra területén. Többek között színházi vezetők, színházigazgatók, rendezők, írók, könyvtárosok. Kiadók például nem lehetnek tagjai, sem a kiadó képviselői és alkalmazottai, mert az igazgatóság igyekszik távol tartani a kiadók bármilyen befolyását, mivel nagyon komoly lobbiérdekek állhatnak mögöttük.

Úgy vélem, hogy a Giuli-féle vita csak egy intézményi elitvita. Úgy szokták mondani: a Premio Stregának benne van a DNS-ében a vita. Ez a kiszámíthatatlanság miatt van. Az, hogy idén Bajani nyert, nem volt megjósolható. És érdekes, hogy mindkét kategóriát megnyerte. Sajnálatos, hogy az intézményi viták elhomályosítják a Strega valódi jelentőségét – pedig Európa egyik legfontosabb irodalmi díjáról van szó.

Ha megnézzük történelmileg: ez a fasizmus utáni újraépítkezés, az új elit felemelkedése. „És az látszik, hogy Olaszországban azóta sem volt akkora rendszerváltás a kultúrában, hogy ne lehetne ellentmondani a miniszternek. A másik, hogy nem sikerült megtörni azt a folyamatot, hogy ugyanolyan feltételekkel, körülményekkel és szabályok mentén választanak győztest.” És ez mehet így? Mennyire avatkozik bele a politika?

Ez a politika erőszakosságától függ. Én nem gondolom, hogy jelen pillanatban olyan helyzetben lenne az olasz kormány, hogy valóban meg tudná rengetni ezt a díjat.

Úgy véli, hogy a díj háttere a mai napig olyan erős, hogy mégha a miniszter fenyegetően lépne is fel, nem hiszi, hogy ez reális fenyegetés lenne. Nem vezetne oda, hogy a sok évtized alatt kialakult körülményeket, szabályokat és hagyományt érdemben meg kívánnák változtatni.

Nem gondolom ezt. Nem is lenne jó szerintem a politikának, mert ráégne, ha ezt megtenné.

A túloldalon nyilvánvalóan komoly piaci erejük van: megjelenést, marketinget és eladást tudnak mögé állítani. Nem titok, hogy egy ilyen győzelem nagyon komoly példányszámot jelent. Az elmúlt 10 évben 4-5-szörös fogyást jelentett, tehát 400–500 százalékkal nőtt az eladás, ami marketingérték is, de piaci előnyt is jelent. Júniusban, amikor a győztest megnevezik, már mindenhol kapható az első öt könyv, kirakatba téve.

A Premio Strega kőszikla

Szóval a Strega-díj presztízse régóta kiemelkedő. De vajon ezek az esetek rombolják vagy erősítik a díj társadalmi jelentőségét? Vásárhelyi úgy véli, hogy ebből a szempontból minden hír jó hír. Minél többet beszélnek a Stregáról, annál komolyabb lesz az elismertsége. „Én még azt is merném állítani, hogy ez az intézményi elitdiskurzus még nyomatékosabbá is teszi, hogy a díj nem megkerülhető intézmény.”

Pedig, ha belegondolunk, teljesen egyszerű valaminek indult, amikor ’47-ben egy likőrgyáros úgy döntött, a saját likőrjéről elnevezett díjat alapít, és nincs is nagy pénzjutalom hozzá – 5000 euró (csaknem 2 millió forint), ami Olaszországban nem mérhető más díjakhoz. Ezt tényleg a presztízs miatt jó megkapni.

Tehát 79 év alatt hány kormány jött-ment, hány parlament jött-ment, és a Strega még mindig itt van. Sőt, igazából egyre nyomatékosabban itt van. A politikának jelen pillanatban nincs olyan befolyása, amely ezt a kulturális elitet nagymértékben meg tudná rengetni.

Megjegyeztük, nehéz ezt innen, Magyarországról, Budapestről elképzelni. Vásárhelyi egyetértett, és elmagyarázta: nagyon nagy különbség van, ez pedig a finanszírozás.

A kulturális elit finanszírozása jórészben nem a minisztériumi forrásoktól függ, Magyarországon viszont igen. Ennek két oka van. Az egyik a piac nagyságának különbsége. Olaszországban a közepes példányszámok is profitábilisek, ebből meg lehet élni. Vannak főállású írók, akik ebből élnek – esetleg tanítanak mellette, de alapvetően megélnek.

És az exportpiacuk is elég jó. Gondoljunk csak bele: például a magyar könyvek Olaszországban viszonylag jól szerepelnek, de az olasz könyvek még felülreprezentáltabbak Magyarországon.

A most nyert Bajani-könyv már most kapható magyarul, a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. „Ez mindenképpen jelent valamit. Ráadásul egy nagy kiadó adta ki Magyarországon, nem egy pici vállalkozás karolta fel, hanem egy komoly döntés állt mögötte.”

A Strega körüli politikai viharok újra emlékeztetnek arra, hogy az irodalom nem létezhet légüres térben: minden kultúra meghatározza, hogy milyen mértékben hajlandó autonómiát adni alkotóinak. Olaszországban a Strega ma is a független kulturális önazonosság szimbóluma – és épp ezért válik újra és újra célponttá.

Fotókon látható:

Andrea Bajani olasz író átveszi a Premio Strega irodalmi díjat a Premio Strega 2025 című rendezvényen a Villa Giulia Etrusco múzeumban, Rómában, 2025. július 3-án.

A Strega-díj 79. kiadásának döntős szerzői, valamint Pino Strabioli, a záróest házigazdája látható, balról jobbra sorrendben: Nadia Terranova, Paolo Nori, Pino Strabioli, Michele Ruol, Andrea Bajani, Elisabetta Rasy.      

Megjegyzés:

Olaszország egyik legelterjedtebb likőrje a Strega, azaz “boszorkány” névre hallgat.

------------------------------------------------------------------------------------ 

https://index.hu/kultur/2025/07/28/andrea-bajani-premio-strega-dij-olasz-irodalom-olaszorszag-vasarhelyi-arpad-alessandro-giuli-kulturpolitika/

https://www.facebook.com/reel/1098960362090289

------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------