Nagy szomorúsággal értesültünk Prof. Kelemen János (1943 - 2024), a baráti és tudósi körben szeretettel Jimmynek nevezett filozófus és italianista haláláról. Mély részvétünket fejezzük ki feleségének, Bárdos Judit professzor asszonynak és lányának, Kelemen Ágnes professzor asszonynak a súlyos vesztesége miatt.

Kelemen János a Budapesti ELTE professzor emeritusa, az ELTE BTK Filozófia Tanszékének volt igazgatója, tanított a Szegedi Tudományegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Filozófia és Történelem Tanszék alelnöke volt.

A Római Magyar Akadémia igazgatója tisztséget 1990-től 1994-ig töltötte be.

A Magyar Dante Társaság alapítója és elnöke. Több mint húsz monográfia és több mint ötszáz esszé és cikk szerzője nyelvfilozófiai, olasz gondolkodástörténeti, Dantéról és Lukácsról szóló tanulmányoknak, amelyek Magyarországon, Olaszországban és az Egyesült Államokban jelentek meg.

Kelemen Jánost tekintélyes tudományos és kulturális pályafutása során számos díjjal és kitüntetéssel jutalmazták, köztük a Sabetia Ter-díjat (Nápoly, 1992), a Salvatore Valitutti-díjat (az Idealizmus és historizmus Benedetto Croce munkásságában, Salerno, 1995 című könyvéért). ), a Ránki-díjat (Magyar Tudományos Akadémia, 1998), a Benedetto Croce Nemzetközi Díjat (Messina, 2003), a Széchenyi-díjat (a Magyar Köztársaság Elnöke adományozta nyelvfilozófiai tanulmányaiért, a történelemfilozófia és olasz gondolkodástörténet, 2007), a nemzetközi Rosario Rubbettino-díj (Cosenza, 2008), az Akadémiai Díj (Magyar Tudományos Akadémia, 2016) és a Galileo Galilei Olasz Gondolattörténet-díj (2018). 2014-ben az Olasz Köztársaság elnöke az Olasz Csillag Érdemrend kitüntetését adományozta neki parancsnoki fokozatban.

2018-ban, nem sokkal az olasz Galileo Galilei díjának átvétele után így nyilatkozott: A hatalom soha nem szívelte a filozófiát, és ez kölcsönös volt.

1956 őszén nyolcadikos volt, mindenfélét olvasott, és a szülei könyvei közül kezébe került Platóntól A lakoma, Dante Isteni színjátéka, a Paradicsom és Benedetto Croce Esztétikai breviáriuma. Akkor, autodidakta módon kezdett olaszul tanulgatni, így került kapcsolatba a filozófiával Kelemen János.

Egy szót sem értett ezekből a könyvekből, de igyekezett. „A háttérben az eszképizmus állt. A házunk Szegeden sarokház volt, és 1956-ban hónapokon keresztül ott állt egy elhagyatott tank, a csöve a házunkra irányult. Ez mégiscsak kellemetlen volt, és hogy eltereljem a figyelmemet – ezt hívják eszképizmusnak –, A lakomát olvastam. Lenyűgözött. Nem értettem meg, de óriási hatást gyakorolt rám, ahogy muzsikált. Attól fogva érdekelt a filozófia. Platónnal kezdeni nem rossz.”

Kelemen János csaknem ötven évig tanított: mint elmondta, kinek a filozófiát, kinek a gondolkodást kellett átadni. „Voltak olyan diákok, akiknek kimondottan jó filozófuseszük volt. Tőlük sokat lehetett tanulni. Voltak a szorgalmas diákok, őket adatokkal igyekeztem tömni. A tanárság nem arról szól, hogy tölcsérrel a diákba töltjük az információt. A tanítás interaktív magatartás.”

A filozófia és a filozófiai gondolkodás mindig is kritikus volt a hatalommal szemben. A professzor szerint koronként változott, hogy mennyire élt a hatalom a történelem során a filozófia eszközével.

A nagy skolasztika idején a filozófia igyekezett önállósodni. Az egyházi hatalom rettentően sok támadást intézett a filozófusok ellen – említsem a máglyákat?

Az eretnekséggel nem az volt a baj, amit gondoltak, hanem hogy mást gondoltak. Kering vagy nem kering? De nem kell időben messzire mennünk; a sztálinista szocializmus idején is kicsit hasonló volt a hatalom és a filozófia viszonya, mint a modern világ születésének pillanatában."

-----------------------------------------------------------------------------------------

https://hvg.hu/kultura/20181031_Kelemen_Janos_filozofus_filozofiaprofesszor_tanitas

 ------------------------------------------------------------------------------------