Az olasz főváros kulturális és idegenforgalmi életébe akarja jobban bekapcsolni a nagyhírű Római Magyar Akadémiát Molnár Antal, az új igazgató, aki szeptember 1-jén foglalja el hivatalát.Molnár Antal szinte hazamegy Rómába, mert többször volt ott ösztöndíjas és történész-kutatóként is sokszor megfordult a Magyar Akadémián. Azt tapasztalta, hogy Rómában presztizse van a belvárosban, a Via Giulia 1. szám alatt található, a híres Borromini-loggiát is magába foglaló gyönyörű reneszánsz épületnek. Róma a történettudományok központja, a katolikus egyházak, a szerzetesrendek intézményei is ott találhatók. A magyaroknak a régészetben, művészettörténetben, a történelemben, vallástörténetben tudományos publicitásra ad lehetőséget, ha ezekkel az intézményekkel együttműködést alakít ki a Római Magyar Akadémia. Az új intézetvezető valóságosan is ki akarja nyitni az Akadémia kapuit a Rómába érkező turisták előtt, és a kulturális életbe is jobban be akarja kapcsolni az intézményt pozíciója és értékei miatt. Emellett a magyar gasztronómiát is szeretné megismertetni az olaszokkal mégpedig úgy, hogy az épületen belül alakítanának ki vendéglátó helyet.

----------------------------------------------------------------------------------------------

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::............ 

http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=316619&ctag=articlelist&iid=1

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Molnár Antal történész a Római Magyar Akadémia új igazgatója – bemutatkozó beszélgetés a Vatikáni Rádió stúdiójában

17/09/2011

http://www.radiovaticana.org/ung/articolo.asp?c=521473

Kezdődik a Római Magyar Akadémia évadja

A magyar-olasz kapcsolatok történetét bemutató kiállítással nyílik meg hétfőn este a Római Magyar Akadémia 2011-12-es évadja. A kulturális intézet ezen a napon ünnepli 84. születésnapját.

(MTI) Az olasz és a magyar állam 1927. szeptember 12-én írta alá a mai Római Magyar Akadémia (RMA) székhelyeként ismert Falconieri-palota adásvételi szerződését. A születésnapon kezdődik az RMA új évadja az Italia 150 - Ungheriacímű kiállítás megnyitásával.
    A multimediális tárlat az olasz egység százötvenedik évfordulója apropóján a magyar-olasz kapcsolatok történetét mutatja be. A kiállítást a Karaván Família koncertje kíséri. Az RMA őszi programjai között szerepel kortárs művészeti kiállítás, népzene és szokás szerint az előző év RMA művész-ösztöndíjasai alkotásainak kiállítása. Október 22-én koncerttel emlékeznek meg Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójáról.
    Az RMA igazgatói posztját a közelmúltban átvett Molnár Antal történész elmondta, hogy saját elképzeléseit januártól akarja megvalósítani. "Mindenekelőtt nagyszabású tudományos konferenciák központjává szeretném tenni az RMA-t az olasz fővárosban működő többi olasz és külföldi kutató-tudományos intézettel szoros együttműködésben. A cél az, hogy az RMA a közép-kelet-európai tudományos élet központjává váljon Rómában" – hangoztatta Molnár Antal. Konkrétumként említette a római német intézettel idén rendezett bizánci konferencia folytatását és a hajdúdorogi egyházmegye fennállásának századik évfordulóját ünneplő római konferenciát is.
http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=317232&ctag=articlelist&iid=1

-------------------------------------------------------------------------------------

1956-os emléktábla-koszorúzás Rómában

Évek óta ismétlődő hagyomány megkoszorúzni az 1956-ban Rómába menekült magyar diákok emléktábláját. A forradalom 55. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Rómában működő állami és szentszéki nagykövetsége, valamint a Római Magyar Akadémia szervezésében október 21-én pénteken délután öt órakor a római belvárosban található Via dei Cestari 34. szám alatt kerül sor a megemlékezésre, amelyen ünnepi beszédet mond Molnár Antal történész, az akadémia igazgatója.

20/10/2011

-----------------------------------------------------------------------------------------

http://www.radiovaticana.org/ung/articolo.asp?c=530809

------------------------------------------------------------------------------------------

Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján október 22-én, illetve a közeli napokban a külföldön működő magyar kulturális intézetek szervezésében számos ünnepi eseményt tartanak.

A Római Magyar Akadémi konferenciatermében Bak Edina zongoraművésznő Liszt-koncertje hallható szombaton.

-------------------------------------------------------------------------------------------

 http://www.magyarintezet.hu/index2.jsp?HomeID=13&lang=HUN&std_func=PRG&id=42358&high_art=true&page=1

----------------------------------------------------------------------------------------

„Magyar és nemzetközi, állami és egyházi összefogással szeretném képviselni a magyar kultúrát az Örök Városban” – Molnár Antal történész ünnepi gondolatai

meghallgatható:

http://www.radiovaticana.org/ung/articolo.asp?c=531432

-----------------------------------------------------------------------------

Tovább erősödnek az olasz-magyar vallási és kulturális kapcsolatok – stúdióbeszélgetés Molnár Antal történésszel

Győriványi Gábor szentszéki nagykövet és Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója az elmúlt napokban Márkai Szent Jakab díjban részesült – a fontos kulturális intézmény igazgatója erről az eseményről számol be stúdiónkban.

A közép-itáliai Marche tartomány Sarnano városában december 3-án, szombaton nyújtották át az elismerést az érdekelteknek. Az immár XIV. alkalommal kiosztásra kerülő díjat egyrészt olyan egyénnek adják, aki sokat tett a térségért, illetve olyan személyeknek ítélik oda, akikkel a város fontos kulturális együttműködést szeretne folytatni.

Márkai Szent Jakab 1393-ban született Marche tartomány Monteprandone városkájában. 1412-ben jogi diplomát szerzett Perugiában. 1416-ban lépett be a ferences rendbe. Kapisztrán Szent János és Sziénai Szent Bernardin tanítványa volt. 1423-ban szentelték pappá. Több ízben járt Magyarországon Kapisztrán Szent Jánossal; ma is megtekinthető tárgyi emléke, széke, Szegeden látható az alsóvárosi ferences kolostorban. 1420 és 1476 között rengeteget utazott, Itálián kívül Magyarországon, Boszniában és Csehországban. Magyarországban elsősorban a husziták ellen küzdött. 1457-ben felkereste barátja, Kapisztrán Szent János újlaki sírját.

Fáradhatatlan prédikátorként küzdött a kor eretnekségei ellen. Békítő szerepet töltött be az egymással hadakozó itáliai városok között. Neki köszönhető, hogy Fermo és Ascoli városok, amelyek egymás örökös ellenségei voltak, történelmi békeegyezményt kötöttek.

Apostoli tevékenysége mellett bazilikákat, kolostorokat, könyvtárakat alapított, 11 várost látott el polgári törvényekkel, ő maga 18 könyvet írt, főleg jogi témában.

Márkai Szent Jakab 1476-ban hunyt el Nápolyban. 2001-ben földi maradványait az 1449-ben általa alapított monteprandone-i „Kegyelmek Szűz Anyja” kegyhelyre szállították át.

Ami a Magyarország és Sarnano közötti együttműködést illeti, Molnár Antal történész elmondta, hogy közös konferenciát terveznek a XV. századi ferences obszervanciáról, amelynek Márkai Szent Jakab egyik tartóoszlopa volt. A Római Magyar Akadémia igazgatója lépéseket tett abban az irányban is, hogy magyar egyetemek kapcsolatot építsenek ki a tartomány fontos kulturális központjával, Macerata-val.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=544355

--------------------------------------------------------------------------------------

Interjú Dr. Molnár Antallal

a RMA igazgatójával

2012.08.15.

A Falconeri Palotában működő Római Magyar Akadémia igazgatója, Dr. Molnár Antal eredetileg fél órát szánt szoros időbeosztásából interjúnkra, de olyan tartalmas életút áll a 42 éves, több nyelven beszélő, latin szakot végzett történész mögött - aki emellett három kisgyermek édesapja,- hogy a másfélórás beszélgetés is kevésnek bizonyult, mert lett volna még mondanivaló…

Kérem beszéljen életútjáról, a nyelvek szeretetéről.
Székesfehérvárott születtem, a gyermekkoromat Sárosdon töltöttem, a gimnáziumot pedig Pannonhalmán végeztem. Már gimnazistaként eldöntöttem, hogy egyháztörténeti kutatásokkal fogok foglalkozni, nagy álmom volt, hogy egyszer a nagy elődök nyomán kijussak a Vatikáni Levéltárba. A katonaság alatt tanultam meg autodidakta módon az olaszt, hiszen szerettem volna valamilyen szellemi munkával is foglalkozni. 1987-BEN 17 évesen jártam először Olaszországban, az Arpinói Ciceró Versenyen, majd 1994-től kezdve számos alkalommal jártam az Örök Városban levéltári kutatások miatt. A történész munka legszebb része a levéltári búvárkodás, Rómában nagyon sok archívumban megfordultam, a Vatikáni Levéltár mellett leginkább a Propaganda Fide levéltárában, a Római Inkvizíció levéltárában, illetve a jezsuiták központi archívumában találtam sok anyagot. A könyvtárak is csodálatosak: a Vatikáni Könyvtár mellett a Casanate, a Corsini, a Valicelliana vagy az Angelica könyvtárakat szerettem a legjobban. Fő kutatási területem a török hódoltság, ezért tanultam szerb-horvátul és törökül, természetesen angolul is olvasok.

-

Milyen Rómában élni?
Mindenki tudja, hogy Róma az „Örök Város” a világ központja, ami egy csodálatos hely. Fantasztikus élmény egy olyan városban lakni, amelynek minden sarkán a történelemmel találkozunk, ugyanakkor emberi léptékben. A legzavaróbb talán az óriási forgalom, ami után Budapest nyugodt kisvárosnak tűnik.

Jelenleg milyen szálak kötik a jezsuita rendhez?
Lukács László jezsuita levéltáros volt a tanító mesterem. Hihetetlenül nagy munkabírással rendelkező nagy tudású ember, 87 éves korában halt meg, egy igazi jelenség volt. 7- 8 évig dolgozhattam mellette, rengeteget tanultam tőle. Amikor kijött Rómába, rám bízta a levéltárat. Ez nagy bizalom volt részéről. Halála után, 1998-tól a jezsuita rend magyar rendtartományának levéltár vezetője lettem. Amennyiben befejeződik itt Rómában a feladatom, örömmel térek vissza régi munkahelyemre. P. Szabó Ferenc jezsuitával közösen írtam kötetet Bangha Béla SJ emlékezete címmel, amelyben a sajtóapostolkodás nagy magyar alakjának állítottunk emléket.

Róma központjában 280 templom van. Ön hova jár templomba?
Három kiskorú gyermekem van, és ezzel nem vagyunk egyedül, hiszen a kollegámnak, Fejérdy Andrásnak három, Győriványi Gábor szentszéki nagykövet úrnak négy, Érszegi Márknak, a római követség munkatársának szintén négy kisgyermeke van. A családos munkatársaknak a Pápai Magyar Intézetben tart Tóth Tamás rektor úr megbízásából egy fiatal atya mérhetetlen türelemmel minden vasárnap gyerekmisét. Nagyon kedves dolog ez részükről, örömmel járunk oda. Ez egy családi-spirituális összejövetel. Az Akadémián belül van hitoktatás, gyerek táncház, játszóház, természetesen nem csak a mi gyerekeinknek.

Molnár Antal történész tanított többek között az Eötvös József Collegiumban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetében. Az ELTE BTK Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének előbb adjunktusa, majd docense volt. 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetőjeként, fél évig megbízott igazgatóhelyetteseként működött. 2008-tól az MTA Történettudományi Bizottságának titkára.

-

A Római Magyar Akadémia igazgatójaként melyek a legfontosabb célkitűzései?
Célunk egyrészt, hogy megismertessük a magyar kultúra világát az olasz közönséggel, továbbá helyet adjunk a történeti, régészeti és művészettörténeti, továbbá magyarságtudományi (hungarológiai) és italianisztikai kutatásoknak. Összesen ezen az öt tudományterületen kell jelentős eredményeket produkálnunk. Éppen ezért olyan rendezvényeket szervezünk, ahol ezen témákkal foglalkozunk. Fontos a római (olasz és nemzetközi) tudományos életbe való bekapcsolódásunk, ennek érdekében minél több tudományos intézettel rendezünk közös konferenciákat, így például a Lengyel, Francia, Osztrák, Német Intézetekkel. A Pápai Gergely Egyetemmel és a Pápai Történeti Bizottsággal is voltak közös rendezvényeink. Az egyetem doktori szemináriumain rendszeresen részt veszünk. Nem csak tudományos, hanem kulturális intézet is vagyunk, így egy körképet kell bemutatnunk Magyarország kultúrájából. Ezen a téren nagyon fontos a zenei tevékenységünk, különösen a Rómában rendkívül népszerű opera területén. Fél évig vendégül láttuk Sass Sylvia művésznőt, aki mesterkurzust tartott. Koncertünket az olasz rádió zenei adása is közvetítette, óriási siker volt. Ami a kiállításokat illeti, el szeretnénk mozdulni a kortárs művészettől a történeti kiállítások felé. A legnagyobb sikerű kiállításunk az erényöv mítoszáról szólt, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nagysikerű budapesti kiállítását hoztuk ki Rómába. Kiemelt helyen foglalkozott rendezvényünkkel a három legfontosabb olasz napilap: a La Repubblica, a Corriera della Sera és az Il Messagiero.

-

Molnár Antal történész 2011. szeptember elsejétől vezeti a nagy hagyományokkal rendelkező nemzetközileg ismert és elismert intézményt. Mi volt a legnagyobb tudományos siker közel egy éves igazgatói tevékenysége alatt?
Olyan témájú rendezvényeket szervezünk, amelyekre a római tudományos élet is felfigyel. Például ez év április 24-én nemzetközi konferenciát rendeztünk: „La Chiesa cattolica dell'Europa Centro-orientale di fronte al comunismo: atteggamenti, strategie, tattiche” azaz „Közép-kelet európai katolikus egyházak a kommunizmussal szemben: magatartások, stratégiák, taktikák” címmel. Jelentős politikai és egyházi személyek tisztelték meg jelenlétükkel és vettek részt előadóként a konferencián, így Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát úr, Szászfalvi László és Rétvári Bence államtitkárok, illetve Jozef Hal’ko pozsonyi segédpüspök. Egy nemzetközi konferencia keretében XI. Ince pápa életéről is megemlékeztünk. A Vatikáni Rádió tudósított kongresszusunkról és több interjút készített a résztvevő egyházi és világi nagyságokkal.

Mekkora a római magyar közösség és hogy sikerül összefogni őket?
Nem túl nagy, eléggé széttagolt, az asszimilizáció miatt. Körülbelül 30-40 magyar látogatja rendszeresen programjainkat, egyébként leginkább olaszok járnak hozzánk. Minden hónap végén van egy Morzsa-kocsma nevű klubunk, hogy tovább vigyük Szőnyi István festőművész leánya, Szőnyi Zsuzsa és férje Triznya Mátyás által vezetett Triznya-kocsma hagyományait, amelynek célja, a római magyarok összefogása.

-

Végül mi a véleménye a POLIS Nemzetközi Kulturális Egyesület munkájáról?
Mindenképpen nagyra becsülöm, a magyar-olasz kapcsolatok ápolása miatt. Napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a civil kezdeményezéseknek a kulturális élet területén, így nyilván előzetes egyeztetés után közös programok szervezésével tudnánk együttműködni.

2012 augusztus 15.

Dr. Gémesi Brigitta

-------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------

http://www.poliseu.org/hu/polis/portrek/72-interju-dr-molnar-antallal-a-rma-igazgatojaval

-------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------

m