Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Róma Közösségi Oldala

Róma Közösségi Oldala hírei

Vatikáni múzeumok röviden képekkel 2.rész 2024

1 hónapja | Huszákné Vigh Gabriella | 0 hozzászólás

2024.10.03.

VATIKÁNI MÚZEUMOK 2. rész

A Vatikáni múzeumok gyűjteményében mintegy háromszáz falikárpit található.

A FALIKÁRPIT GALÉRIÁBAN a legfontosabb kárpitok a bal oldalon találhatók, melyek Flandriában készültek. A terveit Raffaello rajzai után tanítványai készítették, és Brüsszelbe küldték, ahol értékes ezüstszálakkal összefont selyemszálakkal készültek.

A jelenetek Jézus történeteit mesélik el, pl. Jézus mennybemenetelét, vagy Jézus feltámadását.

A Jézus feltámadása falikárpit mellett lassan kell elhaladnunk, ha meg akarjuk tapasztalni az optikai csalódás élményét. Ehhez a tekintetünket három elemre kell szegezni, az áldást adó kezére, Jézus szemére és a kőlapra, amelyen a lába nyugszik, s ekkor, a perspektívák játéka szerint, úgy tűnik, hogy követ minket.

TÉRKÉPGALÉRIA

Ez egy rendkívüli, 120 méter hosszú galéria, amelyet 1583-ban nyitottak meg, és 40 földrajzi térképet tartalmaz. Az összes területet ábrázolják, amelyre Itáliát XIII. Gergely pápa idején osztották. A pápa tudósok egy csoportját hívta Rómába, köztük egy szerzetest, Ignazio Dantit, hogy elkészítse ezeket a térképeket, amelyeket aztán művészek egy csoportja festett a falakra. A sorozat elején Európa is látható és azon belül Magyarország, ahogy a Vatikánból látták, még fénykorában. Az utolsó négy térkép Olaszország 4 fő kikötőjét, Anconát, Velencét, Genovát és Civitavecchiát ábrázolja, utóbbiban egy gigantikus obeliszk szállításának jelenete látható, amely most a Piazza Montecitorio-n található.

A tudós pápa térképgalériája után elérjük a Szeplőtelen Fogantatás csarnokát és a Sobieski szobát.

SOBIESKI SZOBA

Itt található Matejko lengyel festő nagyméretű festménye, amely a Sobieski lengyel király vezette katolikus hadsereg győzelmét ábrázolja a törökök ellen a bécsi csatában.

A király levelet ad a hírnöknek, hogy kézbesítse az 1683-as győzelem jó hírét a pápának.

A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS CSARNOKA

IX. Piusz pápa 1854-ben hirdette ki a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját, és 1858-ban bízta meg Francesco Podesti festőt, hogy készítsen freskókat a Fogantatás dogmájáról.

A régi pápai lakosztályok közül a múzeumhoz tartoznak a Borgia-lakosztály termei, ahol a VI. Pál által létrehozott modern gyűjtemény található, valamint a Raffaello Stanzái néven ismert szobák.

Most menjünk II. Gyula pápa lakhelyére, aki a botrányairól ismert Borgia pápát követte, és akinek a szállása az alsó szinten volt.

Az előző pápától való teljes elszakadás gesztusaként II. Gyula a felső emeleten telepedett le, és megbízta Raffaellót, hogy hozza létre a híres RAFFAELLO SZOBÁKAT.

RAFFAELLO SZOBÁI

A KONSTANTIN SZOBA

Az első szoba, amelyet meglátogatunk, a KONSTANTIN SZOBÁJA, amelyet szertartásokra használtak.

A valóságban ez az utolsó szoba, amelyben Raffaello dolgozott, mivel 1520-ban mindössze 37 éves korában meghalt.

A festményeken Konstantint ünneplik, az első keresztény császárt, akinek köszönhetően a vallások üldözése véget ért.

Az első nagy jelenetben, a "KERESZT LÁTOMÁSÁBAN" Konstantin seregéhez beszél a Milvius hídnál, a Maxentius ellen 312-ben vívott híres csata előtti estén.

Mialatt Konstantin a katonákhoz beszélt, látomása volt; a felhők megnyíltak, és középen egy keresztet és az "In hoc signo vinces" feliratot látta, - ebben a jelben nyerni fogsz.

Ezt követően másnap a keresztet is hozzáadta a sas római jelvényéhez, amelyet harcban vittek, és amelyet a másik falon ábrázolnak.

A "KONSTANTIN MAXENTIUS ELLENI CSATÁJÁBAN" freskón Konstantint fehér lovon ábrázolják arany mellvérttel, a katonáknak zászlója van a kereszttel és a sassal, a jobb alsó sarokban Maxentius pedig a Tiberisbe fullad a Milvianus híd előtt.

Konstantin, miután Maxentiust legyőzték az isteni beavatkozásnak köszönhetően, megtért, ezért megtaláljuk a "KONSTANTIN KERESZTSÉGÉNEK" jelenetét, amely abban a Szent János keresztelőkápolnában történt, amelyet ő maga épített.

A "RÓMA ADOMÁNYA" freskó szerint Konstantin nemcsak lelki, hanem világi hatalmat is adott a pápának, olyannyira, hogy a Szent Római Birodalom megalapításakor egy dokumentum szerint a császárok maguk Rómába jöttek, hogy a pápa megkoronázza őket.

1500-ban Lorenzo Valla tudós látta ezt a dokumentumot, tanulmányozta és rájött, hogy nem a negyedik századból származik, hanem a nyolcadik századból, amelyet kifejezetten a Szent Római Birodalom alapítására hoztak létre.

II. Gyula az adomány jelenetét azért ábrázoltatta, hogy hangsúlyozza a pápák fontosságát, abban az időszakban, amikor a történelmi hamisítás híre közismertté válik, és protestáns lázadások történtek.

Ezek Raffaello utáni freskók, de a legújabb restaurációk rávilágítottak arra, hogy két alak Raffaello kezétől származik, az egyik az Igazságosság, a másik a Barátság képe, amelynek élénkebb arcszíne van, mint a többi alaknak, mivel Raffaello az olajfestészet technikáját használja, amely eltér a freskótól. Amikor Raffaello meghalt, a tanítványok nem ismerték a technikáját, és nem tudták reprodukálni, amint az az arcszín részleteiből látható.

HELIODORUS SZOBA

Egy bibliai történetet képviselnek, amelyben Heliodorust Szíria királya küldte, hogy ellopja az árvák és a szegények számára gyűjtött érméket a jeruzsálemi templomból.

A "HELIODORUS KIŰZÉSE A TEMPLOMBÓL" freskón azt a jelenetet látjuk, amelyben Heliodorus ellopja az érméket, tőle jobbra vannak a lopás által felzaklatott gyermekek és nők.

Abban a pillanatban, amikor a lopást végrehajtják, a pap letérdel az oltár közepére, és imádkozik Istenhez, hogy avatkozzon közbe, így látjuk Heliodorust a földön fekve, miközben egy katona két segítővel érkezett, hogy elfogja.

Ebben a jelenetben II. Gyulát szakállal találjuk, és emlékezhetünk arra, hogy miért is volt szakálla.

A pápa a franciák ellen harcolva Ravenna városának visszafoglalásáért döntött úgy, hogy szakállat növeszt és akkor vágja le, amikor visszahódította a várost, - szakállal halt meg!

II. Gyula szemtanúja annak, hogy valaki lop a templomból, ami egyértelmű hasonlóság a franciákkal, akik "ellopták" Ravennát.

A pápa melletti szereplők között kettő néz felénk, az egyik szakállas Giulio Romano, a festő, aki Raffaello tanítványa volt, a másik Marcantonio Raimondi, aki Raffaello tanítványa lett, és nagyon jó volt a metszetekben. A harmadik karakter nem ismert pontosan, hogy ki ő.

A másik jelenet, a "SZENT PÉTER KISZABADÍTÁSA", Pétert ábrázolja a börtönben, a kápolnát megvilágító angyallal. A freskó arra utal, hogy a pápának át kellett hatolnia az előző időszak sötétségén az általa hozott fénnyel, és meg kellett teremtenie Róma új nagyságát.

Egy másik nagy freskó "NAGY SZENT LEO TALÁLKOZÁSA ATTILÁVAL". A pápának sikerült elérnie, hogy a hunok megkíméljék Rómát, és békét kössenek a birodalommal. Leó lóháton a hit erejével küldi el Attilát. Ebben állítólag szerepet játszott az is, hogy a hunok táborában járvány tört ki, de ehelyett egyöntetűen az maradt meg az utókorban, hogy Attila égi látomás hatására gyakorolt kegyelmet Róma fölött, a hunok királya megrémült Péter és Pál apostolok megjelenésétől.

A SEGNATURA HELYISÉGE

A Stanza della Segnatura Raffaello leghíresebb freskóit tartalmazza, amelyek a nagy urbinói mester debütálását jelentette a Vatikánban.

A terem neve a "Segnatura Gratiae et Iustitiae" törvényszékről származik, mert ebben a teremben ülésezett a pápa elnökletével.

II. Gyula aztán ezt a szobát magándolgozószobává alakította, és ez az oka a filozófiai freskóknak.

ATHÉNI ISKOLA

Az athéni iskola Raffaello remekműve, minden bizonnyal a legismertebb műve.

Ebben a rendkívüli freskóban Raffaello a filozófiát és a klasszikus bölcsességet ünnepli, amelynek két fő alakja Platón és Arisztotelész.

Platón Leonardo Da Vinci, jobb karját felemelve, ujjával az ég felé mutat. Arisztotelész pedig Bastiano da Sangallo, firenzei festő tenyerével lefelé mutat, a földi világra.

Raffaello az athéni iskolában tiszteleg a művészek előtt, akiket maga is ismert.

Középen például Hérakleitosz meditatív lényében van ábrázolva, gondolkodik írási szándékkal, a lépcsőn ülve. A csizmák részletei árulkodnak arról, hogy valójában ő Michelangelo. Michelangelo szinte soha nem vette le csizmáit, melyek kutyabőrből készültek.

AZ OLTÁRISZENTSÉG DISPUTÁJA/ VITÁJA

Az athéni iskola előtt látható az Oltáriszentség vitájának színhelye, Raffaellónak ez volt az első freskója.

Úgy tűnik, hogy a mű címe "Az egyház diadala" volt, de a név, amely ránk maradt, Vasari egyes részeinek helytelen értelmezése miatt jött létre. Ha figyelmesen megnézzük, azt látjuk, hogy semmilyen vitáról sincs szó.

A középpontban Jézus, az ég és a föld kapcsa, a felső részben az Egyház diadala: középen Krisztus a Madonnával és Keresztelő Szent János, mindkét oldalon szentekkel körülvéve, felette az áldó Isten.

A freskó alsó részén a harcos templom látható, az egyházatyákkal, jobbra Dante Alighieri alakja, a legfőbb költő előtt pedig IV. Szixtusz pápa.

Az oltár es az Oltáriszentség az emberiség tudatos erőfeszítése, hogy a földi világot a sprirituális felé emelje.

A TŰZVÉSZ TERME

A legfontosabb freskó, amely a szoba nevét adja, a BORGÓ ÉGÉSE.

A freskón IV. Leó pápának a régi Konstantin bazilika négyoldalú oszlopcsarnokából kitekintve áldásos gesztusával sikerült eloltania a Borgó kerületben kitört hatalmas tüzet, mely a bazilikát is veszélyeztette.

Bár a tűz Rómában történt, Raffaello Trója városát ábrázolja Aeneas ábrázolásával. A Rómát megalapító mitikus hős agg apjával a vállán menekül Trójából.

A másik freskó az OSTIA CSATA, ahol IV. Leó legyőzte a szaracénokat, akik 849-ben szálltak partra.

A szemközti falon NAGY KÁROLY KORONÁZÁSA látható III. Leó által 800 karácsony éjszkáján. Nagy Károlyt I. Ferencként ábrázolják, egyértelmű utalás történik a pápa és a francia király közötti 1515-ös konkordátumra.