2023.09.20.

Az Európai Hidak fesztivál most Olaszországról szól, a fellépők névsora pedig parádés: Antonio Castrignanò, Roberta Gambarini, a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara és a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével. A társszervezők, a Müpa és a BFZ a kivételes zenei kínálat mellett kiállítással, előadásokkal, filmvetítésekkel is várja az olasz kultúra rajongóit a szeptember 22-től 27-ig tartó Európai Hidak fesztiválon.

A nyitónapon Antonio Castrignano lép fel, aki a salentói muzsikának, Puglia déli régiója zenéjének kötelezte el magát. Tavalyi lemezének hol vadul ritmikus, hol szentimentális anyagával érkezik a Müpába.

Másnap a gyönyörű alt hangú Roberta Gambarini áll a közönség elé, estjét a 25 éves Budapest Jazz Orchestra kíséri, akikkel ígérete szerint nemcsak angolul, hanem anyanyelvén, olaszul is énekel majd.

 A nyitónaptól látható a Müpa előcsarnokában A Róma-hatás című kiállítás is arról a néhány évről, amíg a vasfüggöny leereszkedése előtt a római Collegium Hungaricum/Római Magyar Akadémia adhatta meg a szellemi szabadság élményét magyar íróknak, költőknek, művészeknek. 

Mai vágyakozásunk egy álombeli Róma után nem előzmények nélküli, ahogy Csorba Győző írja: „Majd elmegyek innét, ismét hazatérek, / de bőröm alatt viszlek haza, Róma.”

Márai Sándor élete és munkássága sok szállal kapcsolódik Itáliához, ezért a fesztiválon az ő műveit bemutató irodalmi est is lesz.

Az érdeklődők a Márai Olaszországa címet viselő műsorban neves vendégekkel, valamint Földeáki Nóra és Darvasi Áron színművész közreműködésével zenei részleteket hallgatva járhatják körül, milyen hatással volt az íróra és életművére Olaszország. A műsorban elhangzó prózarészletek is az író olaszországi alkotói korszakából merítenek. A kerekasztal-beszélgetésben olyan neves szakértők vesznek részt Ludmann Ágnes, az Eötvös József Collegium Olasz Műhelyének vezetőtanára és műhelyvezetője moderálásával, mint Antonio Sciacovelli, Márai fordítója és legjelentősebb olasz kutatója, Mészáros Tibor irodalomtörténész, a Márai-hagyaték gondozója (Petőfi Irodalmi Múzeum), valamint Csorba László történész, a Római Magyar Akadémia volt igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója. Szellemi izgalmakban, kuriozitásokban, eddig ismeretlen adalékokban bővelkedő, igazi „polgári” este lesz a legnagyobb magyar írók egyikének szellemében.

A fesztivál társalapítója, Fischer Iván két zenekar karmestereként is feltűnik az Európai Hidak programjában. Szeptember 24-én és 26-án a Budapesti Fesztiválzenekart vezényli, melyet a nemzetközi zenekritikusok a napokban választottak ismét a világ tíz legjobb zenekara közé.

Az ősz folyamán a „híd” másik oldalán, Rómában is felcsendülő koncert programja esszenciálisan és izgalmasan magyar, a friss csárdástól a lüktető modernségig. Előbb a talán legjellegzetesebb magyar zenét, Liszt 2. rapszódiáját adják elő úgy, hogy a szólót Lisztes Jenő játssza a cigányzenében megszokott cimbalmon. Az est második felében A csodálatos mandarin hangzik el, Bartók bemutatásakor vaskos botrányt kavaró darabját ezúttal merész kortárs koreográfia, a Duda Éva Társulat tánca kíséri. 

Fischer Iván szeptember 27-én, a fesztivál zárónapján visszatér, hogy a nagy hagyományú római Santa Cecilia Akadémia Zenekarát vezényelje: velük és a Cantemus Vegyeskarral Liszt két kórusművét és Respighi Róma-triptichonját adja elő. Róma kútjaival, fenyőivel és ünnepeivel búcsúzik a fesztivál budapesti helyszínétől. 

 -------------------------------------------------------------------------------------

https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/06/maraitol-woody-allenig-italia-ihlette-muveket-kinal-iden-az-europai-hidak-fesztival

https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/09/a-hid-romaba-vezet

https://www.facebook.com/MupaBudapest

https://port.hu/esemeny/fesztival/europai-hidak-2023-budapest-roma/event-6014714

https://port.hu/esemeny/konyv/literarium-extra-marai-olaszorszaga-europai-hidak-budapest-roma/event-6013884

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

Olasz–magyar életérzés a javából

2023.09.28.

A Müpa programsorozatainak legizgalmasabb alkalmait jelentik a 2013 óta megrendezett Európai hidak. Idén Budapest és Itália, azaz Róma kapcsolódik össze, ezúttal zenén és irodalmon, képzőművészeteken és filmen keresztül.

Október 6-ig láthatják a Müpa látogatói az előcsarnokban azokat a fotókkal illusztrált ismertetőket – ez a Róma-hatás nevű kiállítás –, melyek a római magyar kapcsolatokat ápoló művészekről, alkotó személyiségekről mesélnek, így például Nemes Nagy Ágnesről és Lengyel Balázsról vagy Pilinszky Jánosról, a Hantai Simon–Bíró Zsuzsa házaspárról és a Római Iskola művészeiről. Olvashatunk itt a Római Magyar Akadémián folyó életről, vagy akár a híres kis magyar szigetről, a Triznya Mátyás–Szőnyi Zsuzsa lakásából kialakított, finom hazai fogásokkal hagyományt őrző „Triznya kocsmáról” is.

Nos, az alaphangulatot megadta a fenti képes-szöveges összeállítás, ezután válogathattunk az elmúlt napokban Fellini Róma című 1972-es alkotása, Paolo Sorrentino A nagy szépség című 2013-as műve vagy éppen Woody Allen kedveskedő fricskája, a Rómának, szeretettel című film között. Mindhárom mű más és más arcát mutatta az Örök Városnak, így minden korosztálynak tartogatott valamit: keserédes nosztalgiát vagy éppen végletes érzelmeket.

A világzenei produkciók közül pedig Antonio Castrignanó és zenekara képviselte a délolasz vidék jellegzetes zenei stílusát, számos izgalmas elemmel kiegészítve, a végtelenített és egyre gyorsuló ritmusú pizzica bemutatásával.

Talán nem volt olyan hangszer, melyet a csapat meg ne szólaltatott volna, mindehhez jellegzetes énekhangjával a hagyományokat megújító énekes csatlakozott, illetve időnként a hegedűvel boszorkányos ügyességgel bánó Luigi Marra, vagy a meglepetésszerűen rockos hangzást képviselő gitáros, Maurizio Pelizzari. Castrignanó intenzív színpadi jelenlétével (énekkel és csörgődobbal) pillanatok alatt megtapsoltatta a közönséget, mesélt angolul és olasz nyelven, sőt a pizzica hátteréről is szólt röviden, mely a taranta nevű pók csípésének hatástalanítására szolgáló, egyre vadabb és gyorsabb ritmusú tánc. A pizzica a tarantellamuzsikák egyik típusa, s idehaza ismerhetik mindazok, akik látták-hallották az 1975-ben alakul Canzoniere Grecanico Salentino zenekart, 2015-ben, ugyancsak itt, a Művészetek Palotájában. Castrignanó ugyanakor szólókarrierjét is építi, filmzenékkel, így a 2006-os Aranykapu című filmen is dolgozott vagy a 2012-es Bellas Mariposas zenéjén is. A Salentói-félsziget zenei kultúráját tehát aktívan ápolja, élete középpontjában minden értelemben a zene áll. Ha valakit emellett a jazz érdekelt volna még, választhatta akár a különlegesen finom alt hangú énekesnő, Roberta Gambarini estjét, akit a Budapest Jazz Ochestra kísért.

Az Itáliában immár jól ismert és szeretett Márai-írások sem maradhattak el: Ludmann Ágnes, az Eötvös Collegium Olasz Műhelyének vezető tanára és műhelyvezetője beszélgetett az író itáliai kapcsolatairól Antonio Sciacovellivel, aki Márai Sándor műveinek fordítója és legjelentősebb olasz kutatója; Mészáros Tibor irodalomtörténésszel, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársával, aki a Márai-hagyatékot gondozza – s  elkészítette a Márai-művek bibliográfiáját –; valamint Csorba László történésszel, a Római Magyar Akadémia volt igazgatójával, aki a magyar–olasz kapcsolatok történetével is foglalkozik.

A társalgás izgalmas történetekkel volt teli, s időnként az O sole mio futamai adtak zenei hátteret az irodalmi-történelmi barangolásnak Darvas Ferenc zeneszerző-zongorista előadásában, s további hangulatfokozásként Darvasi Áron író-színművész olvasott fel részleteket Márai naplójából. Olyan érdekességek derültek itt ki számunkra, mint hogy Márainak milyen sokat jelentett az egyszerű, karakteres délolasz emberek társasága, vagy a nápolyi szent, San Gennaro alakja és a hozzá fűződő vér-csoda. Antonio Sciacovelli azt a történetet is megosztotta velünk, miszerint egy nápolyi orvos, aki gyermekként még találkozott a magyar íróval, most könyvet ír Márairól. 

Kiderült az is, hogy Szőnyi Zsuzsáék milyen jó barátságot ápoltak Máraival és Lolával, s hogy a magyar író mennyire szerette a tengert, strigulázta is, hányszor mártózott meg a vízben…

Ez a sokfelé kalandozó műhelybeszélgetés ugyanis Márai Sándor 1948–52-ig tartó nápolyi esztendőiről szól, valamint az 1967 és 1980 közötti időszakról – ez utóbbi éveket Salernóban töltötte az író, s minden emigrációban töltött időszak közül az itáliai szépségek: Velence szobrai, az ételek íze, a déli emberek gesztusai maradtak meg benne legerősebben. S ilyen sorok hagytak nyomot bennünk is, amelyek elvarázsolnak, akárcsak a Márait olvasó olasz közönséget a San Gennaro vére című regényében: 

A nap most erős, kegyetlen. Délben, május derekán, parázslik egyféle végzetesség a lebegő, sötétkék és arany napfényben. A tenger mélykék és mozdulatlan. Nápolyban több százezer ember alszik e pillanatban...

Bízunk benne, hogy a Müpa továbbra is ápolja majd ezt a számos műfajt magába foglaló, inspiráló és sokakat vonzó programsorozatot.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/09/olasz-magyar-eleterzes-a-javabol-mupa?utm

https://www.youtube.com/watch?v=CnpKy7ZiVmc

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------