2020.01.18.
A közönség már megtekintheti (március 29-ig) Budapesten a Ráth György-villában a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását, ami igazi képzőművészeti ritkaság.
A műtárgy 2016 januárjában romos állapotban bukkant fel az Iparművészeti Múzeum egyik raktárában.

Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is.
Antonio Tempesta kiállított képe több szempontból is különleges műalkotás. A festmények esetében megszokottól eltérően nem vászonra vagy fatáblára, hanem drágakő lapra, lápisz lazulira készült.

A kő Afganisztán területéről származik – a 17. században e ritka kőzetnek ez volt az egyetlen ismert lelőhelye. A vékony, alig egy milliméter vastag, még a fényt is áteresztő kőlap ráadásul mindkét oldalán festve van, egy-egy ószövetségi jelenetet tárva a szemlélő elé. A két ábrázolás azonban nem csupán festői munka. Az alapként szolgáló színes kőzet mintázatával és kőzetzárványaival maga is az ábrázolások szerves részét képezi.
A kép gyöngyház berakásos kerete is szokatlannak számít a bonyolult, keresett formájú képmező miatt.

Az olaj, lápisz lazuli; ébenfa és ében árnyalatúra színezett diófa keretben, gyöngyház berakásokkal készült mű egyik oldalán A Paradicsomkert Éva teremtésével (recto) kép látható, a másikon pedig A Paradicsomkert Éva teremtésével (recto).

Antonio Tempesta freskói Rómában a Santo Stefano Rotondo templomban szintén különlegesek, de egészen másként.
Rómában csodálatos körtemplom a magyarok templomaként ismert Santo Stefano Rotondo templom, amit a Jeruzsálemben levő Szent Sír templom mintájára építettek. Nyugalom és békesség fogadja a belépőt, ha csak a templom szerkezetét, az ókori oszlopokat, beáramló fényeket nézi. Viszont a falakon levő freskók horrorisztikusak.

Híressé, illetve hírhedtté - már ha lehet ilyet mondani templomra - vált ugyanis jellegzetes freskói miatt, melyek Niccolò Circignani és Antonio Tempesta nevéhez köthetők.

A 16. században XIII. Gergely pápa megrendelésére készült 34 freskó ugyanis olyan naturálisan ábrázolja a keresztény vértanúk kínzását és halálát, mint kevés képzőművészeti alkotás a világon.
Maga Charles Dickens is horrorisztikusként jellemezte a festményeket itt tett látogatása után.
A freskókon az erőszakos jelenetekkel ellentétes hatást váltanak ki a mártírok békét és alázatot tükröző arcai.

--------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/ArsDecorativa/photos/a.163939200290797/3660467710637911/?type=3&theater
https://rtl.hu/rtlklub/hirek/ritka-mukincs-a-kiallitason-iparmuveszeti-muzeum-2020?fbclid=IwAR0tD73g6s8dF3_mzhyjJ9944VmmYapJ4PbC8C9NH1aT2XsPigMZunE3lZ0
https://www.facebook.com/ArsDecorativa
http://www.imm.hu/hu/exhibits/view/525,Dr%C3%A1gak%C5%91re+festve

----------------------------------------------------------------------------------------------

cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

--------------------------------------------------------------------------------------------

Egy kis magyarázat a

horrorisztikus freskókhoz:

A Santo Stefano Rotondo templom történetéhez tartozik a mellette épült kolostor épület. Szántó István jezsuita, pápai gyóntató elérte, hogy XIII. Gergely 1579. február 22-én kelt bullájával a kolostort a jezsuitáknak adományozza, magyar papnevelde (Collegium Hungaricum) céljaira. Az épületet elhagyni vonakodó pálosokat pápai zsandárok űzték el. Rövidesen azonban kiderült, hogy a növendékek csekély száma miatt a kollégium fenntartása nem gazdaságos. Ezért XIII. Gergely 1580. április 13-án kelt bullájával egyesítette a magyar szemináriumot a Palazzo Apollinareban működő, szintén a jezsuták által vezetett, 1552-ben alapított papneveldével, Collegium Germanicum et Hungaricum néven. Így a templom is a kollégium birtokába került.
A jezsuiták több missziót indítottak az észak-európai protestáns uralkodók megtérítésére, és Közép-Európába. Gergely pápa kiemelten támogatta a protestáns területekre vezető térítőutakat, - amik veszélyesek voltak, s a hittérítő fiatal papoknak a halállal is számolniuk kellett.
A templom falára ezért került 34 freskó, ami teljes realitással ábrázolja a vértanuk kínzásának, kivégzésének legválogatottabb módszereit, úgy mint lefejezés, vízbefojtás, megégetés, belek kitépése, elevenen megfőzés, stb.

A XVI. században népszerű festő volt Niccolo Pomarancio és Antonio Tempesta, akik a képeket festették. Valószínüleg Tempestára hatással volt a képek megfestésekor Antonoi Gallonio atya, aki az őskeresztények mártíromságáról írt könyvet, és könyvét maga Tempesta illusztrálta.

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------