Erwin Wurm vicces gondolati sziporkái Rómában a Via Venetón sorakoznak 2021
2021.09.25.
Erwin Wurm osztrák szobrász három éve Budapesten a Ludwig Múzeumban állította ki nem hagyományos szobrait, most Róma 1950-es és 1960-as években híressé vált utcáján, a Via Venetón állította fel naiv vicces gondolati sziporkáit.
Wurmnak nincs sok köze a klasszikus szobrászathoz, bár persze használja a teret, a tömeget és a formákat, sőt, popos óriás szobrai az élénk festett felület alatt bronzból vannak kiöntve. Féltonnás monstrumok is vannak kiöntve köztük, aztán valamilyen élénk színnel lefesti, pl. a bokszkesztyűt.
Az elegáns utca, ami a hatvanas évek római dolce vita korszakának szinonimája, 14 installációnak ad otthont november 14-ig, a Contemporanea projektnek köszönhetően.
Wurm félig absztrakt szobrai hétköznapi tárgyakat mutat meg meglepő új megvilágításban, pl. a Big Mutter című lábakon álló nagy melegvizes palackot, vagy a sétáló bőröndök szobrait.

http://artkartell.hu/vizit/316-egypercesek
https://www.wantedinrome.com/whatson/rome-fills-via-veneto-with-art-by-erwin-wurm.html?fbclid=IwAR160w3S-nPGsJ2s4hn8v4zv6koc0D4_x_-CNtu3h2Y1IjvN-y2sVQUvWtw
https://www.facebook.com/tourismrome/posts/4997689576927266
https://www.facebook.com/SovrintendenzaCapitolina/posts/6254859291253747
https://www.facebook.com/photo?fbid=10221479052110608&set=pcb.10221479056310713
https://www.facebook.com/events/917608005630539/?post_id=919030492154957&view=permalink

2021.09.25.

Válasz

https://www.maxxi.art/events/tomaso-de-luca/

2021.04.08.

Előzmény

Válasz

MAXXI BVLGARI PRIZE talk
2021.04.08.
https://zero.eu/en/webevent/maxxi-bvlgari-prize-talk-3/

Tomaso De Luca in conversazione con Marco Giusti e Alessandra Mammì.

https://www.youtube.com/watch?v=Xuwh-kCAV1c&t=1s
https://www.maxxi.art/events/maxxi-bulgari-prize-2020/

Il MAXXI e Bvlgari insieme per la giovane arte contemporanea.

Sono Giulia Cenci (Cortona, 1988, vive e lavora tra Amsterdam e la Toscana), Tomaso De Luca (Verona, 1988, vive e lavora a Berlino) e Renato Leotta (Torino, 1982, vive e lavora ad Acireale) i tre finalisti della seconda edizione del MAXXI BVLGARI PRIZE, il progetto che unisce il MAXXI e Bvlgari, da oltre 130 anni emblema di eccellenza italiana, per il sostegno e la promozione dei giovani artisti.

I tre finalisti sono stati scelti da una giuria internazionale composta da Hou Hanru (Direttore Artistico del MAXXI), Bartolomeo Pietromarchi (Direttore del MAXXI Arte), Manuel Borja-Villel (Direttore del Museo Reina Sofía, Madrid), Emma Lavigne (Presidente del Palais di Tokyo, Parigi) e Victoria Noorthoorn (Direttrice del Museo di Arte Moderna di Buenos Aires).

Le loro opere realizzate appositamente per il Premio sono esposte al MAXXI dal mese di ottobre 2020; quella del vincitore entrerà a far parte della Collezione del Museo.

Válasz

Roma, apre la casa-museo di Giacomo Balla: dal 26 maggio svelati arredi e design futuristi
2021.03.09.
https://www.ilmessaggero.it/roma/news/roma_quando_apre_casa_balla_prati_via_oslavia_26_maggio-5815250.html?fbclid=IwAR0dVccVmUZOpNSRcMD-e0MAu7vW6M42k11paWslL4wQUACHwVJv6EG5Vpk

A 2000-es évek elején a főfelügyelőség korlátozást vezetett be, mint különleges művészeti és kulturális jelentőségű történelmi érték, és az Olasz Bank az utóbbi években kisebb helyreállítási beavatkozásokat hajtott végre. Most először kötöttünk megállapodást az örökösökkel a biztonságos megnyitás érdekében, kis csoportok számára előzetes egyeztetés alapján, minden hétvégén öt hónapig. A jövője?

«Jelenleg - fejezi be Pietromarchi - a lakás megnyitása ehhez a projekthez kapcsolódik. De nagyon reméljük, hogy ez az első lépés, hogy végleg visszaküldjük a nyilvánosság elé ». A Casa Balla megnyitójának társeseménye lesz a Maxxi Galéria 5 kiállítása, amely rajzokat, tárgyakat, vázlatokat, berendezési tárgyakat gyűjt, párbeszédet folytat kifejezetten kortárs olasz és nemzetközi építészek, művészek és tervezők által létrehozott alkotásokkal. Rendezvényt a Római Régészet, Képzőművészet és Tájkép Különleges Felügyelőségével, valamint a Mikrofon Kortárs Kreativitásának Általános Irányának és az Olasz Bank közreműködésével szervezték.

Előzmény

Válasz

ABLAK A FUTURIZMUSRÓL RÓMÁBAN (KÖZVETLENEN A GIACOMO_BALLA HÁZBÓL)
https://youtu.be/zOKazbkAX98
Májusban nyílik meg először a nagyközönség előtt Giacomo Balla római futurista ház, ahol a művész 1929-től 1958-ban bekövetkezett haláláig élt és dolgozott.
És tematikus kiállítást rendeznek a @MAXXI címen.
Kísérleti laboratórium festett falakkal, bútorokkal, lakberendezéssel, díszített eszközökkel, festményekkel és szobrokkal, az általa tervezett ruhákkal és számtalan olyan tárgyzal, amelyek nagyszerű műalkotást, teljes kaleidoszkópos projektet hoztak létre.
2021. május 26-tól október 24-ig, Bartolomeo Pietromarchi és Domitilla Dardi gondozásában, a római régészet, képzőművészet és táj különleges felügyeletével együttműködve
2021,03.09.
https://www.facebook.com/romeinformation/photos/pcb.3751214474931562/3751214234931586/

159079429_3751214241598252_7859277691173402302_n.jpg

158783451_3751214361598240_3323345448739788279_n.jpg

158924636_3751214428264900_6218121695842899335_n.jpg

Válasz

MAD Architects: un bosco verticale a Roma,
2020.01.31.
https://www.aloarchitettiroma.it/mad-architects-un-bosco-verticale-roma-un-museo-isola-cina/
https://www.romatoday.it/foto/cronaca/foto-trasformazione-via-boncompagni/
Via Boncompagni 71, ecco come diventerà (dal sito www.i-mad.com)
„Via Boncompagni 71, ecco come diventerà “

Potrebbe interessarti: https://www.romatoday.it/foto/cronaca/foto-trasformazione-via-boncompagni/
Seguici su Facebook: https://www.facebook.com/pages/RomaToday/41916963809

https://www.google.hu/maps/place/Via+Boncompagni,+71,+00187+Roma+RM,+Olaszorsz%C3%A1g/@41.9088501,12.490475,16z/data=!4m5!3m4!1s0x132f6107d3cd5325:0x4a30bd8d537aa1dc!8m2!3d41.9088501!4d12.4948524
https://roma.repubblica.it/cronaca/2013/05/19/news/lo_scempio_di_via_boncompagni_una_nuova_cittadella_residenziale-59114443/

https://www.06blog.it/post/126466/a-via-boncompagni-approvato-il-progetto-mad

fh.jpg

Válasz

8. A múzeum másik része, a MAXXI Arte kiindulópontul kíván szolgálni a 20. századból a 21. felé, „a két század művészetét egyfajta hídként összekötve jelen lenni, bemutatva, hogy a kortárs állandó kapcsolatban van a múlt, azaz a 20. század művészetével” – fogalmaz a MAXXI Alapítvány. A tizenháromezer-ötszáz négyzetméternyi területen elhelyezkedő állandó kiállítás egyfajta kísérleti műhely, amelyben a saját gyűjtemény mellett interdiszciplináris útkeresések is helyet kapnak, lehetőséget és teret kínálva a színház, a tánc, a grafika, a divat, a film és a reklám kortárs képviselőinek is. A múzeum áramló belső szerkezete nemcsak lehetővé teszi, de egyenesen elősegíti ezt az interdiszciplinaritást, tág teret engedve mindenfajta krea-tív művészeti megnyilatkozásnak. A koreográfus Sasha Waltz, aki a múzeum megnyitásakor tánctársulatával a MAXXI-ban szerepelt, így fogalmaz: „Zaha Hadid építészetével a kapcsolat nehéz, állandó kihívást jelent, de ugyanakkor izgalmas is, ami a formák nagyságának, a vonalak és a geometria erejének köszönhető, és mindezek visszatükröződnek a koreográfiámban is”. Az épület tehát nemcsak teret ad a kortárs művészeti performance-oknak, de erős ösztönző, megtermékenyítő hatással is van rájuk.
A MAXXI Arte állandó művészeti gyűjteménye mintegy háromszáz alkotást számlál, köztük Alighiero Boetti, Francesco Clemente, Anish Kapoor, William Kentridge, Mario Merz, Giuseppe Penone, Cristiano Pintaldi, Gerhard Richter és Andy Warhol munkáit. A kollekció vásárlások, a művészek ajándékozása, valamint adományok révén jött létre. A MAXXI Arte közvetlenül is megrendel kortárs művészeti alkotásokat. Ennek ellenére a múzeum állandó kiállítási része jószerivel még üres, és a kurátorok nem is nagyon sietnek megtölteni azt, hiszen ez a múzeum a 21. századé, és az még csak most kezdődött el.

A MAXXI-t a Fondazione MAXXI, vagyis a MAXXI Alapítvány működteti, amely 2009 júliusában jött létre. Élén az egykori kulturális miniszter, Giovanna Melandri áll. Az alapítvány megfogalmazott küldetése szerint az intézmény Olaszországnak a művészetek és az építészet terén elért több évszázados vezető szerepét kívánja tovább erősíteni, olyan módon, hogy ez a tevékenysége folyamatosságot biztosítson a múlt és a jövő között.
http://muzeumcafe.hu/hu/hid-romaban-nem-teveren-hanem-20-es-21-szazad-muveszete-kozott/

Előzmény

Válasz

7. A belső tér megformálása egyfajta szabadságérzetet is kelt, olyan érzést, mintha nem lennének szabályok, arra invitálja a látogatót, hogy kóboroljon, kerengjen ebben a térben, vagy elüldögéljen valahol valamelyik kanapén, és a lábát feltéve olvasgasson. A kerület lakói előszeretettel járnak a MAXXI-ba, ahol télen meleg, nyáron kellemes hűvös van, hogy akár a belépőjegy megvétele nélkül is elolvasgassanak, elüldögéljenek, elpletykálkodjanak az előtérben vagy a múzeum kávézójában. Így aztán a MAXXI nemcsak az elit kulturális találkozóhelye, turisták által kedvelt nevezetesség, de az átlag környékbeli lakosság közösségi fóruma is egyben.

A hatalmas belső tér arra is – a városban egyedüli – lehetőséget kínál, hogy különlegesen nagy méretű alkotásokat is be lehessen mutatni, mint például Huang Yong Ping jelenleg a hármas számú galériában látható 2014-es Baton de Serpentjét – ez egy ötvenhárom méter hosszú, alumíniumból és rozsdamentes acélból készült, egy kígyó csontvázát ábrázoló installáció, vagy a múzeum megnyitása alkalmával a külső térben bemutatott huszonnégy méter hosszú Grande Scheletro (Óriás Csontváz), Gino De Dominicis munkája.
A MAXXI a 21. századi művészetet hivatott gyűjteni és bemutatni, ezért a múzeum ma még viszonylag üres. Az állandó gyűjteményt két nagyobb egység képezi: az építészeti archívum, vagyis a MAXXI Architettura, és a művészeti rész, azaz a MAXXI Arte.

A MAXXI Architettura mintegy hetvenötezer dokumentumával egyszerre igyekszik a 20. századi olasz építészetet és az építészszakma 21. századi útkeresését bemutatni, valamint „felfedezni az építészet határait, kereszteződéseit az alkotás más területeivel, és a nyilvánosság számára feltárni az építészet új kifejezésmódjait, az olasz és a nemzetközi új irányzatokat”. A MAXXI Architettura keretén belül működő MAXXI B.A.S.E. – amely egyszerre könyvtár, archívum, médiatéka és kiadó is egyben – a MAXXI Alapítvány küldetésnyilatkozata szerint „proaktív, dinamikus struktúra, igazi műhely, amelynek célja, hogy a közönség számára elérhetővé tegye a korszerű eszközök és alkalmazások megismerését, valamint hogy a kortárs építészet jelenségeit kutassa és reprezentálja, az építészet, a kultúra és a kortárs művészet társadalmi feladatait vizsgálja, kutassa, és dokumentálja”.

Előzmény

Válasz

6. A látogatót olyan érzés keríti hatalmába, mintha nem egy földön álló, szilárd, földrengésbiztos épületben járna, hanem valami túlvilági, éteri, lebegő térben. A bobpályaszerűen, a térben összevissza fel-le sikló, feketével hangsúlyozott lépcsőszerkezetek is a levegőben lebegni látszanak. Az egyenként megvilágított lépcsőfokok olyan hatást keltenek, mintha a látogató valamiféle különleges, szürreális világba tartana. Az egész enteriőrnek van egyfajta dezorientáló, az érzékeket összezavaró, az érzelmeket befolyásoló hatása: eleinte csak nehezen ismeri ki magát az ember ebben a fénytől átjárt, hatalmas labirintusban. Nem egyszerű feladat megtalálni a keresett galériát vagy visszatalálni a bejárathoz. Hadid szándéka az volt, hogy olyan közeget hozzon létre, amely „a térbeliséget több perspektívából reprezentálja; egyfajta töredezett geometriát, amelynek célja, hogy formát adjon a modern élet kaotikus folyamatosságának”. Úgy tűnik, sikerrel járt. Éppen ez a dekonstruált fluiditás az, amitől a MAXXI annyira újszerű, és ami miatt óriási hatást gyakorolt Rómában, abban a városban, amely önmagát a klasszikus építészet eleganciájával és ezzel együtt időtállóságával azonosítja. Ugyanakkor a MAXXI új otthona bizonyos értelemben maga is valóban hagyományőrző: az építők különös gondot fordítottak arra, hogy az épületet helyi vállalkozók hozzák létre, akik jól ismerik a környezet, a város sajátosságait, és olyan anyagokat használjanak fel, amelyek tradicionálisan megtalálhatók itt. Róma kétezer évvel ezelőtt élen járt a betonnak mint építőanyagnak a kifejlesztésében, és a MAXXI falai is ebből az ősi római betonból épültek.

A múzeumba belépve egy hatalmas előtérbe érkezik a látogató, amelynek magassága azonos magával az épületével. Felülről árad, ömlik be a természetes fény, ami az óriási üvegablakoknak köszönhetően átjárja az épület összes kiállítóhelyiségét is. Az ablakok sötétítéséről automatizált rendszer gondoskodik, amennyiben ezt az időjárási viszonyok indokolttá teszik, vagy a kiállítás jellege megkívánja. A mesterséges világítás és az egyéb, az épület működtetéséhez szükséges technika, mint például a fűtés, a légkondicionálás, a szellőzés szerkezeti elemei gondosan el vannak rejtve, mint ahogy azok a lebegő tértagoló falak is, amelyek szükség esetén a betongerendákról engedhetők le. A cél az volt, hogy a látogató figyelmét semmi ne vonja el a nagyszabású terek nyers erejéről és az ott kiállított tárgyakról. A vasbeton építési anyaga és meghatározó szürke színei érdekes módon nem tűnnek nyomasztónak, inkább egyfajta vitalitást kölcsönöznek a belső térnek, és sajátos módon segítik, hogy a figyelem a kiállított művekre összpontosuljon. Ottjártamkor Huang Yong Ping kínai művész installációja például a levágott fejű, kitömött fehér állatokkal tökéletes összhangban illeszkedett ehhez a belsőhöz, és sokkoló hatását csak fokozta az architektonikus tér szenvtelensége.

Előzmény

Válasz

5. A via Montebellón álló egykori laktanya hatalmas területén felépült múzeum zárt falaival maga is kissé erődítményszerűnek tűnik. A főhomlokzat nem az utcára néz, hanem a belső kertre. A múzeumot kereső először talán észre sem venné a Guido Reni utcai főbejáratot, ahol megtartották az eredeti kaszárnyaépület külső falait, ha az nem lenne hatalmas MAXXI bannerekkel kizászlózva. A külső komor síkjainak totálisan ellentmond a belső tér több szinten egymásba folyó, sí- vagy inkább bobpályaszerűen kígyózó lépcsőszerkezetekkel tagolt fluiditása. Az építész Zaha Hadid szavaival élve „a projekt elkötelezettséget jelentett arra nézve, hogy egy eredetileg zárt, megerősített, erődítményszerű területen egy olyan épület, campusszerű, többszintes struktúra jöjjön létre, amely erőteljes rétegelt hatással bír”.

Nemcsak az épület formája, de elsődleges építési anyaga – vasbeton –, és domináns színtónusai – fehér, szürke, bézs – is ellentétet képeznek a környék sárgás, vöröses árnyalatú téglaépületeinek színvilágával.
Óriási az ellentét az épület külső és belső kiképzése között. A MAXXI külseje visszafogott, szerény, már-már unalmas, nehézkes. Sima formái vasbetonból épültek, a homlokzaton alkalmazott domináns szürke különböző árnyalatai, valamint a tört fehér monokróm hatásúak. Zaha Hadid azt reméli, hogy ezáltal az épület „divatálló” lesz. A múzeumot az építész nem tárgyak tárolóhelyéül, hanem a művészet számára épült egyfajta „campusként” képzelte el. A belső térben, ahol a szürke és a tört fehér mellett a lépcsőszerkezetek feketéje is dominál és ad struktúrát az óriási üvegfalakkal áttört, légies, szinte testtelen, lebegni látszó építménynek, a falak mintha hullámoznának, és mélységükben is állandóan változnak. Gyakran nem világos, hol kezdődnek-végződnek a különböző szintek, vagy hogy hol ér véget a padló, és honnan indul a mennyezet. Hadid egy interjúban elmondta, a vasbeton falakat úgy kívánta kialakítani, hogy olyan könnyedeknek látsszanak, mintha „szalagszerűen bomlanának ki a térben”. És valóban, a hatalmas mennyiségű építési anyag és a méretek ellenére van valami hihetetlen könnyed, légies a belső térben.

Előzmény

Válasz