A sötét anyag alkotja a világegyetem 85 százalékát, de egyelőre csak az elméleti fizika bizonyította a létezését. Most egy föld alatti, olaszországi laboratóriumban lehet, hogy észlelték azt a részecskét, az axiont, amely a sötét anyagot alkotja.

Magát a sötét anyagot még egyetlen laboratóriumban sem sikerült észlelni, de az elméleten, a matematikai számításokon túl, több közvetett látható jele is van a sötét anyag létezésének – mondta az InfoRádióban Horváth Dezső részecskefizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa.
„Ahogy forog a galaxis, a külső csillagok is úgy mozognak, mintha nagyjából ugyanannyi tömeg lenne körülöttük, mint a belsejükben – fogalmazott a szakember. – Ugyanakkor ki lehet számítani azt, hogy körülbelül mennyi anyagnak kell lennie ott, ahol nem látszik, és az a megdöbbentő, hogy nagyságrendileg ötször annyi van, mint a látható anyagból. Valamilyen olyan részecskéből, amely nem nyeli el és nem bocsátja ki a fényt. Ezért nevezzük sötétnek” – tette hozzá.

A tudósok általában eddig azt feltételezték, hogy a sötét anyag részecskéi nagy tömegűek, ezért több nagy energiájú gyorsító laboratóriumban is kutatták, de eddig nem találták. Egy másik elmélet szerint azonban

a sötét anyagot rengeteg gomolygó, kis tömegű részecske, az úgynevezett axion alkotja, azokat pedig nem lehet gyorsító laboratóriumokban kimutatni – magyarázta Horváth Dezső.

„Ezért alakult az úgynevezett Xenon 1T kísérelt, amely során az vizsgálják, milyen részecskék érkeznek a Napból – tette hozzá a részecskefizikus. – Tudniillik a Napban nagyon sok magreakció történik, így elképzelhető, hogy axionok is keletkeznek. Ha így van, akkor azokat viszont kisugározza a Földre is. Ezt próbálták meg észlelni. Nagyon nagy kísérletről van szó, amelyet a Rómától 120 kilométerre délre található Gran Sasso hegység mélyén található laboratóriumban hajtanak végre. Erre azért van szükség, hogy az egyéb részecskéket, amelyek kölcsönhatnak ténylegesen a Földdel, kiszűrjék, vagy legalábbis megritkítsák. Miután pedig az axion nagyon gyengén hat kölcsön, elképzelhető, hogy képes behatolni a másfél kilométer mélyen található létesítménybe.”

Horváth Dezső felhívta a figyelmet, hogy a részecskefizikának nagyon pontos elmélete van, szimulációk alapján meg lehet mondani, hogy ha az ember valamilyen jelenséget keres, az milyen valószínűséggel fog előfordulni, ilyen előzetes számítások az olasz kísérletben is rendelkezésre álltak.

„Amikor keresték ezeket a viszonylag kis tömegű, Napból érkező részecskéket, akkor 285-öt láttak és 232-öt számoltak. Tehát 53 olyan jelenség volt a detektorokban, amelyek túlmutatnak a részecskefizika pillanatnyi elméletén – fogalmazott a szakember, hozzátéve: – Nagyon óvatosan fogalmaznak, és nem mondják azt, hogy felfedezték az axiont. Azt állítják pusztán, hogy látnak egy furcsa jelenséget, de még nem perdöntő a pontosság. Bár az 53 esemény nem olyan rettentően sok, de már valamire mutat – vélekedett Horváth Dezső. – Ilyenkor pedig izgalomba jönnek a fizikusok, hogy esetleg valami újat látunk. Az teszi különösen izgalmassá a megfigyelést, hogy

elképzelhető, hogy megmagyarázza a sötét anyagot – emelte ki. – Ugyanis olyat még nem láttunk, ami pozitív irányba mutatott volna a sötét anyagot illetően. Ez viszont lehet. Az más kérdés, amit a részt vevő kutatók is megjegyezik, hogy még ha látnak is egy ilyen részecskét, amely a Napból érkezik, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanolyan részecske, mint amely a sötét anyagot alkotja. Látnak egy nagy energiájú, könnyű részecskét, amely áthatol és becsapódik a detektorokba, de ez egyáltalán nem biztos, hogy ugyanaz a részecske, mint amely ott gomolyog a galaxisban” – ismételte meg.

Az olaszországi laborban most négyszer nagyobb mérési eszközt építenek, az eddigi 2 tonna folyékony xenon gáz helyett, már 8 tonna xenonban vizsgálják az ismeretlen, talán axionrészecskék áthaladását, így az eddiginél pontosabban ki lehet mérni a jelenséget – tette hozzá Horváth Dezső részecskefizikus.

------------------------------------------------------------------------------------------

https://infostart.hu/tudomany/2020/06/21/felfedezhettek-a-sotet-anyag-alkotoelemet-egy-olasz-hegy-gyomraban
https://www.ansa.it/canale_scienza_tecnica/notizie/fisica_matematica/2020/06/18/dati-inattesi-dal-cacciatore-di-materia-oscura-al-gran-sasso_dd0df419-c909-468b-bc8e-604a0d488e4b.html
https://it.wikipedia.org/wiki/Laboratori_nazionali_del_Gran_Sasso
https://protectaweb.it/mobilita-e-trasporti/mobilita-sostenibile/evalia-elettrico-di-nissan-al-servizio-dellistituto-nazionale-di-fisica-nucleare-del-gran-sasso/
http://www.xenon1t.org/
https://twitter.com/XENONexperiment

---------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------