Egy magyar, akinek a nyolcvanadik születésnapján II. János Pál pápa, II. Erzsébet brit királynő és Ronald Reagan amerikai elnök is gratulált.

A háromszoros Oscar-díjas zeneszerzőről, Rózsa Miklósról van szó, aki már ifjú korában érezte, Magyarország nem elég nagy „játszótér” számára. Az 1907-ben, gazdag családba született fiú édesapja gyáros és földbirtokos volt, édesanyja a Zeneakadémián zongora szakra járt. Ötéves korától tanult hegedülni és zongorázni, volt is érzéke a muzsikához, de apja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Lipcsében. Látogatta közben az ottani konzervatóriumot, zeneszerzést tanult, aztán végleg a muzsika felé fordult. 1931-ben már Párizsba költözött, írt egy szerenádot, amit Pesten is bemutattak.
Egy anekdota szerint közös koncertje volt Arthur Honeggerrel, de a honoráriumukból éppen csak egy vacsorára futotta. Megkérdezte hát, hogy miből él, mire a modern zene egyik legnagyobb alakja azt válaszolta: „Filmzenét írok.”

Rózsát ekkor még nem érdekelte a dolog. 1935-ben viszont már Londonban élt, amikor a neves francia filmrendező, Jacques Feyder is az angol fővárosban érkezett. Angolul nem beszélt, hát fölhívta mint régi ismerősét, segítsen neki kimosatni a ruháit. Feyder aztán elkísérte az esti balettelőadásra, amelynek Rózsa volt a zeneszerzője. Utána beültek egy étterembe, némi pezsgő is elfogyott, hát felkérte, hogy írjon zenét a következő filmjéhez. Rózsa persze azt gondolta, hogy az ital beszél belőle, de másnap a rendező Marlene Dietrichhel az oldalán kopogott be hozzá! Feyder nem sokkal később a Londonban élő, de már nagy hírű producerrel, Korda Sándorral is összehozta Rózsát. Így indult a hollywoodi karrier.

Korda először a Páncél nélküli lovag (1937) zenéjének megírását bízta rá, ennek sikere nyomán a Bagdadi tolvaj következett. A filmzenét Oscarra jelölték, de végül nem ő kapta meg a díjat. A filmmel kapcsolatban Rózsa leginkább azt emelte ki, milyen tragikus véget ért a főszereplő gyerekszínész, Sabu élete. Az indiai fiú Los Angelesben ragadt, testvérével együtt nyitott egy kis bútorüzletet. Ott történt, hogy öccsét a szeme láttára lőtték le, neki meg ott helyben megállt a szíve, és holtan esett össze. Sabu játszotta A dzsungel könyve főszerepét is 1942-ben. Ez a film már Hollywoodban készült, ahová a háború elől utazott Korda Sándorral együtt. A zenét Rózsa szerezte, és ez volt az első filmzene, amelyet teljes egészében kiadtak lemezen.
A híres színésznő, Gracie Fields titkárnőjeként ismerte meg Margaret Finlasont, akit 1943-ban vett feleségül, egy lányuk és egy fiuk született. Alfred Hitchcock, Bűvölet című filmjének zenéjéért kapta az első Oscar-díját 1946-ban, aztán egymás után jöttek a híresnél híresebb filmek. Rózsa iskolát teremtett, pontosan tudta, mikor kell felkorbácsolnia a nézők izgalmát, mikor kell oldani a feszültséget. Így aztán a nagy történelmi filmekhez őt kérték föl zeneszerzőnek. A komoly témákhoz illett Rózsa klasszikus zenéhez közeli dallamvilága és hangszerelése. Jött a Quo vadis?(1951), aztán a Julius Caesar (1953), amelyben Marlon Brando Marcus Antoniusának méltóságához kellett illő muzsikát írnia. Később Charlton Heston és Sophia Loren kettőséhez komponált zenét a Cid (1961) forgatásakor.

Tudását leginkább a William Wyler rendezte, 1959-es Ben-Hur című szuperprodukcióban csodálhatjuk meg. Emlékezzünk csak, milyen a szerelmesek zenéje, és milyen zene szól, amikor Heston mint Ben Hur élet-halál harcát vívja a kocsiverseny győzelméért. „Ben-Hur csak egyszer adódik az ember életében” – nyilatkozta erről Rózsa Miklós. Közben a komolyzenéhez sem lett hűtlen. Írt szimfóniát, hegedű-, zongora- és csellóversenyt, kórusműveket is.

Villája volt Amerikában és egy kis háza Olaszországban, ahová leginkább csak komponálni járt. Villája falán magyar festők művei kaptak helyet, és ha egy magyar megkereste, mindig megpróbált neki segíteni. „Én nem lettem Nicholas, mint ahogy Németországban nem lettem Nikolaus és Franciaországban Nicolas. Sőt, még az ékezeteimhez is ragaszkodom” – jelentette ki egyszer.

1974-ben aztán, 43 év után ismét Magyarországra látogatott. Ragaszkodott hozzá, hogy a Margitszigeten legyen a szállása. Másik kedves gyerekkori helyszínére, a Balatonhoz is ellátogatott.

Hogy ki is volt ő, arról csak annyit: a nyolcvanadik születésnapján II. János Pál pápa, II. Erzsébet brit királynő és Ronald Reagan amerikai elnök is gratulált, nem beszélve a számtalan hollywoodi sztár üzenetéről. A magyar zeneszerző végül 1995-ben, 88 évesen halt meg Los Angelesben.

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.ujsagmuzeum.hu/rozsa-miklos/?fbclid=IwAR00M2OCYQTb7mJsS-L1r5XJRWNn2WbGVpgvodrt6wBXbXno1Ojbp9vEzMA

------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------