2021.08.24.

Németh László pápai prelátus „II. János Pál pápa meghívásának rövid története 1988-1991” címmel írt cikket a magyarországi első pápalátogatás előkészületeiről, melyben a vendéglátó esztergomi egyházmegye részéről maga is jelentős szerepet vállalt. Írásának első részét a Vatikáni Rádió magyar adása augusztus 20-i ünnepi műsorában sugározza annak emlékére, hogy pontosan 30 évvel ezelőtt, 1991. augusztus 20-án mutatott be szentmisét II. János Pál pápa a Hősök terén.

Bevezetés: messziről jött utazó pápa

A II. Vatikáni Zsinat megnyitása előtt XXIII. János pápa 1962. október 4-én Loretóba utazott, hogy a zsinatot a Szűzanya oltalmába ajánlja és ezzel a zarándoklattal kezdődtek a pápák Rómán kívüli utazásai a XX. században. Lelkiségét tekintve a zsinathoz kapcsolódnak, amely ablakot nyitott az Egyházban a világra. VI. Pál pápa a zsinat második ülésszakának utolsó napján, 1963. december 4-én jelentette be, hogy 1964. január 4 és 6 között a Szentföldre utazik. Olaszországon kívüli első történelmi útját újabb utazások követték. I. János Pál pápa rövid pápasága után, amely 33 napig tartott, két napig tartó konklávén választották meg 1978-ban II. János Pál pápát, aki folytatta a pápai utazásokat külföldön: huszonhét évi pápasága alatt 104 nemzetközi utat tett meg. Pápasága elején nyilatkozta utazásai szándékáról: „Ha az Isten megengedi mindenhová elmegyek, ahová meghívnak.”
Karol Wojtyla krakkói bíboros megválasztása nagy meglepetés volt, 455 év után lengyel bíboros ült Péter székébe. Különösen is érzékenyen érintette ez a vasfüggöny mögötti országokat, köztük Magyarországot is. A kommunista vezetés várakozó álláspontra helyezkedett, nem csak Magyarországon, hanem a többi szocialista országban is. Magyarország számára különösen is fontos volt, hogy az új pápa a magyarokkal sok esetben történelmi sorsközösségben és állandó érzelmi kapcsolatban élő lengyel nép fia volt.

A lengyel pápa és a magyarok

Karol Wojtyla bíboros egyházmegyéjének székhelyén, a krakkói székesegyházban élő hagyomány a magyar királylányból lengyel királynévá lett Boldog Hedvig tisztelete, akit 1997-ben a pápa hatodik lengyelországi lelkipásztori látogatása során szentté avatott. Ez a történeti kapcsolat volt egyik személyes oka annak, hogy beiktatása után nem sokkal, december 2-án kelt levelében fordult Lékai László bíboros, esztergomi érsekhez, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökéhez és Magyarország püspökeihez. Erre a történelmi kapcsolatra a pápa a magyarokkal való kapcsolataiban rendszeresen utalt. Ez jele volt Magyarország iránti különös figyelmének, a kialakult egyházpolitikai helyzettel való törődésének. Kifejezésre juttatta, hogy folytatni kívánja a VI. Pál pápa által rendszeresített tárgyalásokat. „Magyarország a legsikereseb keleti politika modellje volt, de … /…/ a magyar Egyházat /…/ a társadalom peremére szorította a vörös uralom. A magyar helyzet azonban teljesen más volt, mint a lengyeleké.”

A lengyel származású pápa második lelkipásztori útja 1979. június 2-10 között, Lengyelországba vezetett. Első alkalommal tért vissza hazájába, egy kommunista országba. Sok magyar hívőnek adott ez lehetőséget arra, hogy találkozzon vele elsősorban Częstochowában és Krakkóban, a Magyarországhoz legközelebb eső helyeken. A pápa útjának negyedik napján Częstochowában, Lékai László bíborost és püspöktársait köszöntve külön és újból üdvözölte a magyar népet, utalva előző év végén küldött levelére. Beszédeiből, gesztusaiból, magatartásából bíztatás, bátorítás sugárzott, amely valamennyi közép-kelet-európai népnek, a magyaroknak is szólt. Ismétlődő lengyelországi látogatásai újabb és újabb alkalmat adtak a magyaroknak is, hogy találkozzanak vele. Harmadik útja alkalmával, Gdaňskban a hívek között volt az akkor huszonnégy éves Orbán Viktor is, aki 1998-ban lett előszőr Magyarország miniszterelnöke. Egyik legelső külföldi útja a Vatikánba vezetett, ahol találkozott II. János Pál pápával.

Nemzetközi útjai egymást követték, de kommunista országba nem kapott meghívást. Egyre több magyar hívő jutott el azonban egyénileg és zarándokcsoportokkal Rómában, a szerdai pápai kihallgatásokra, hogy találkozzanak vele, akiket a pápa magyarul is üdvözölt. A magyar egyház helyzetére jellemző eset történt a második püspöki szinóduson. Az 1985. november 29-i plenáris ülésen a felszólalók között volt Lékai László bíboros, aki a következő évi Liszt Ferenc jubileumra meghívta Magyarországra a szinódusi atyákat. A teremben ott volt a pápa is. Az újságok feltették a kérdést: a meghívás a pápának is szólt? Erre azonban pár évet még várni kellett.

A pápa meghívása egy kommunista országba

A magyar katolikus egyház 1988-ban ünnepelte Szent István halálának 950. évfordulóját. A megemlékezést Paskai László esztergomi prímás, érsek 1988. január 17-én jelentette be az 1270-ben elhunyt Szent Margit domonkos apáca sírjánál mondott szabadtéri szentmisén. A helyszín megválasztásának jelentőségét a pápa első magyarországi látogatása alkalmával a Népstadionban bemutatott előadás távlatából lehet igazán értékelni. A szentistváni jubileumi év két fő programja Szent István első magyar király ereklyéjének, a Szent Jobbnak az országjárása volt minden magyar egyházmegyébe és a Szent István Bazilika előtt a kommunista diktatúra alatt első alkalommal augusztus 20-án tartott szabadtéri szentmise. A magyarországi politikai helyzet enyhülésének a jele volt, hogy ehhez a két nagyszabású országos eseményhez az Állami Egyházügyi Hivatal megadta az engedélyt. Miklós Imre egyházügyi elnök 1988. február 2-án Bécsben tartott sajtókonferenciát, amelyen a pápa ausztriai látogatásával kapcsolatban azt mondta: nem gördítenek akadályt ahhoz, hogy magyar
állampolgárok kiutazzanak Ausztriába. Akkor ez volt a helyzet. A pápa esetleges magyarországi meghívását se zárta ki, de jellemző a stílusára, hogy azt mondta: a kormányt nem értesítették hivatalosan arról, hogy a pápa szeretne Magyarországra jönni! Egy pápai látogatásnak azonban nem ez a hivatalos módja! A Szent Jobb országjárását Esztergomban kezdte.

Darázsfalván már közel járt hozzánk

Az egész évet átölelő megemlékezés programjába három kiemelt zarándoklat kapott helyet. Az első május 29-én Passauba vezetett, Szent István feleségének, bajor Gizellának a sírjához. A második Ausztriába, II. János Pál pápa második ausztriai lelkipásztori látogatására, amelyre az eisenstadti-kismartoni egyházmegye első püspöke, Stefan László meghívta a magyar püspököket és híveket is. Az egyházmegyét történelmi szálak kötik Magyarországhoz, mert a trianoni békeszerződés következtében, száz évvel ezelőtt Ausztriához csatolt egykori nyugatmagyarországi területen 1949-ben létesült apostoli adminisztratúrából hozta létre XXIII. János pápa 1960-ban. II. János Pál pápa 1988. június 24-én mondott szentmisét Trausdorfban, aminek a magyar neve Darázsfalva, a magyar határtól 10 km-re. A százezres tömeg fele magyar volt, részt vettek rajta Paskai László esztergomi érsek vezetésével a magyar főpásztorok is. Magyar énekek és egy magyar nyelvű olvasmány is elhangzott. A pápa ezen a szentmisén így köszöntötte a magyarokat: Köszöntöm a nagy számban összesereglett magyar nyelvű híveket, akik az eisenstadti-kismartoni egyházmegyéből és Magyarországból vagy máshonnan jöttek – köztük az erdélyi menekülteket – hogy találkozzanak Péter utódával és együtt ünnepeljék ezt a szentmisét. A veletek való találkozás nagy lelki örömet jelent nekem. Bennetek köszöntöm az egész magyar egyházat és nemzetet.
Az eisenstadti egyházmegye egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy a „magyarok több örömet éltek meg a pápai szentmisében, mint maguk az osztrákok.” A döntő lépésre már a következő hónapban sor került. 1988 júliusában Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke Magyarországon járt. Hivatalos látogatást tett Grósz Károly miniszterelnöknél. A búcsúzásakor az ajtóból visszafordult és vendéglátójának szegezte a kérdést: „a pápa miért nem jöhet Magyarországra?” – „Ha akar, akkor jöjjön!” hangzott a válasz. A kérdés nem hivatalos értesítés volt a Vatikán részéről, de minden bizonnyal nem a pápa tudta nélkül történt, aki régóta szeretett volna Magyarországra jönni, ahogy azt később maga mondta a magyar püspököknek.

1988. augusztus 20-án Paskai bíboros bejelenti: Jön a pápa!

Magyarország prímását, Paskai László esztergomi érseket II. János Pál pápa 1988. június 28-án kreálta bíborossá. Egy hónap se telt el és megnyílt a lehetőség a pápa meghívására. Élve a lehetőséggel, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül kezdett hozzá Paskai László bíboros a pápa meghívásának előkészítéséhez. Mivel nem volt diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Szentszék között, ezért Bécsbe utazott, hogy a pápai nunciustól, Michele Cecchini c. érsektől megtudja, mi a módja a pápa meghívásának. A püspöki kar tagjaival levélben konzultált, és megszerezte a Magyar Népköztársaság kormányától is a hivatalos meghívást, majd egyeztetett a Szent István ünnepre érkezett vatikáni diplomatákkal. Augusztus 20-án, a Szent István napi ünnepi szentmisén a Szent István Bazilika előtti téren az evangélium után II. János Pál pápának Szent István jubileumára augusztus 16-án írt levelét olvasták fel. A pápa kifejezésre juttatta, hogy gondolatban és lélekben a magyarokkal van. Nagy meglepetés volt, hogy a szentmise végén, a körmenet előtt Paskai László bíboros bejelentette: Meghívta a Szentatyát Magyarországra lelkipásztori látogatásra. A meghívás, amely jó ideje bent volt már a levegőben, világszenzáció lett: Magyarország volt az első kommunista ország a pápa lengyel hazáját kivéve, amely hivatalosan meghívta. A látogatásra azonban három évet kellet várni.
II. János Pál pápa 1988. augusztus 14-én, az Úrangyala imádkozása előtt szót ejtett Magyarországról: „A képzeletbeli zarándoklataink sorozatában, amelyet veletek végzek ebben a Mária évben, tekintetem ma Kelet-Európa felé fordul, különösen is Magyarország felé, amelynek a köszöntése a hagyományban „Regnum Marianum”. A magyar katolikusok ezekben a napokban emlékeznek az országalapító Szent István magyar király halálának 950. évfordulójára”.
II. János Pál pápa: „Ez a látogatás váljék Isten dicsőségére és a kedves magyar nép javára!”
A jubileumi Szent István év harmadik zarándoklatára Rómába több mint kétezer magyar hívő érkezett a világ valamennyi részéről. A pápa a zarándokokat, köztük százhét papot és Paskai László bíboros vezetésével a magyar püspököket október 6-án fogadta a VI. Pál teremben. Beszédjét, amelyben megemlékezett Szent Istvánról, így fejezte be: „A jubileumi év lezárásakor kaptam a szívélyes meghívást, hogy látogassak el országotokba. Ezt a meghívást a Szűzanyára bízom, és mindnyájan azért imádkozzunk, hogy a látogatás – amikor azt meg lehet valósítani – Isten dicsőségére és a kedves magyar nép javára váljék.”

A pápalátogatás konkrét előkészítése a Magyarország és a Vatikán között „bejáratott” kapcsolatok nyomán kezdődtek el. Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke októberben járt a Vatikánban és egyeztetett róla. Vatikáni partnere Francesco Colasuonno érsek, a pápa utazó nagykövete 1989. június 1-jén tárgyalt Budapesten Horn Gyula külügyminiszterrel, amelyen a pápa látogatása mellett már a diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetősége is felmerült. A pápa 1989. november 14-én latin nyelven írt levelében fogadta el a meghívást. Az előkészületekre egy öttagú püspökkari bizottság alakult, amelynek tagja volt Keresztes Szilárd gk. püspök is, aki később a látogatás püspökkari főszervezője lett. Az egyházi élet korábbi gyakorlatának megfelelően „kis lépésekben” haladt előre az előkészítés. A 80-as évek végén bekövetkezett társadalmi átalakulások sok mindent bizonytalanná tettek. Esztergomban csak gyűltek a levelek és a beadványok, elsősorban azért, mert az Állami Egyházügyi Hivatal részéről, amely 1989. július elsejével meg is szűnt. Az 1989. évi tavaszi püspökkari konferencián az hangzott el, hogy a pápa 1991 őszén fog jönni. Ezt erősítette meg Pozsgay Imre államminiszter látogatása a pápánál 1989. március 20-án. A Vatikáni Rádió magyar adásának aznap adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a pápának elmondta: „Látogatására a magyar közvélemény, az egész nép nagy várakozással tekint és a pápát most egy új módon gondolkodó, önazonosságát új, demokratikus intézményekben megtaláló ország várja”. A lelki előkészületet végül a Püspöki Kar Pünkösd ünnepére írt körlevele indította el. De a Szentatya maga is készülődött, mert az 1989. július 26-i általános kihallgatáson egy magyar zarándokcsoporthoz fordulva így szólt: „Készüljetek fel lélekben arra, hogy két év múlva Magyarországra látogatok.” Prófétai szavai valósággá lettek, két év múlva tényleg megérkezett és megcsókolta a magyar anyaföldet.

Döntő politikai változások…

A látogatás konkrét szervezésével kapcsolatban azonban érdemi lépés alig történt, főként a politikai változások gyorsan pergő eseményei miatt. Alapvetően megváltozott a politikai helyzet és benne az egyházé is, amely visszanyerte a kommunisták elragadta szabadságát. 1989. október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. 1990. január 24-én a parlament elfogadta a lelkiismereti szabadságról és az egyházakról szóló törvényt (IV/1990). Ezzel lehetővé vált az 1950-ben betiltott szerzetesrendek újra indulása, és elkezdődött az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. A magyar kormány és a Szentszék közötti rendszeres tárgyalások középpontjában ezekben a hónapokban a Vatikánban és Budapesten a diplomáciai kapcsolatok felvétele állt, amelyre végül 1990. február 9-én került sor. Az első pápai nunciust, Angelo Acerbi c. érseket a pápa 1990. március 28-án nevezte ki. A diplomácia kapcsolatok rendeződésével egyidőben, február 19-én határozta el a Püspöki Kar, hogy létrehozza a Püspökkari Titkárságot. A kommunizmus sorvasztó évei után 1990. április 9-én került sor ismét szabad választásokra, melynek eredményeként Antall József vezetésével megalakult az új kormány, majd ősszel helyhatósági választásokat tartottak. Magyarország fellélegzett és most már komolyan nekifogott a pápalátogatás előkészítésének.

Váratlan csehországi és szlovákiai „pápai villámlátogatás”

A pápa 1990. április végén Csehországba és Szlovákiába látogatott, ez volt a 46. lelkipásztori útja. A magyar közvélemény értetlenül állt e tény mellett, hiszen Magyarországra előbb kapta a meghívást. Magyarázni kellett, hogy Prága, Velehrád és Pozsony csak „villámlátogatásra” fogadta, míg a magyarországi „lelkipásztori látogatás” lesz, aminek előkészítése több időt vesz igénybe. Persze ehhez hozzájárult, hogy a pápa meghívásához az engedélyt még az Állami Egyházügyi Hivatal adta meg. Szlovákiában II. János Pál pápa a magyar határ közelében, a régi magyar király-koronázó város, Pozsony repülőterén mondott szentmisét, amelyen a Szlovákiában élő magyar kisebbségen kívül Magyarországról érkezett zarándokok és a magyar püspöki kar tagjai is részt vettek. A Szentatya homíliájában üdvözölte a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségeket, elsősorban a magyarokat, a szentmise végén pedig azt mondta „a Magyarországról érkezett zarándokoknak: viszontlátásra a következő nyáron hazátokban.”
Április 19-én végleges bejelentés a pápalátogatás idejéről: Augusztus 16-a és 20-a között
Nem sokkal előtte, április 19-én a Központi Szemináriumban tartott sajtótájékoztatón jelentette be Keresztes Szilárd gk. püspök vatikáni egyeztetései után, hogy a pápa 1991. augusztus 16-a és 20-a között érkezik Magyarországra. A látogatás végleges programját a Szentatya a pápai utakat előkészítő Roberto Tucci jezsuita atya novemberi látogatása után fogadta el. A fővároson kívül olyan helyszíneket választottak ki, hogy a pápa a határokon túl élő magyarokkal és a szomszédos országokban élőkkel is találkozhasson, illetve megforduljon az ország mindkét felében és eljusson a legnagyobb görögkatolikus Mária kegyhelyre, Máriapócsra. A püspöki kar 1990 szeptemberében rendkívüli ülést tartott és ezen Seregély István egri érseket választotta a püspöki kar elnökévé. Első alkalommal került sor püspökkari elnök megválasztására. Az új elnök a Vatikáni Rádióban október 11-én adott nyilatkozatában a pápalátogatásról azt mondta: „A feladat majdnem meghaladja erőnket. Bízunk abban … hogy meg fogunk tudni birkózni a ránk váró feladattal.”

Tapasztalat híján, de vatikáni segítséggel folyt a készülődés

A pápai utak vatikáni szervezői mögött számos út megrendezése állt, ezzel szemben a magyar egyházra egy olyan esemény előkészítése hárult, amelyre addig évtizedek óta nem volt példa. A püspökkari előkészítő bizottság az ősszel kiegészült Konkoly István szombathelyi és Mayer Mihály pécsi megyésfőpásztorokkal, akik székvárosának meglátogatása szintén bekerült a programba. 1990 végén a Püspöki Kar „Pápalátogatást Szervező Irodát” hozott létre, amelynek vezetője Diós István atya lett. Az Iroda a budapesti Központi Szemináriumban működött. Az egyházmegyékben is, ahová készült a pápa, előkészítő bizottságok alakultak. A kommunizmus megszorításából kilépő és megnyomorított magyar egyház új helyzetére jellemző, hogy a szabadon választott kormány már 1990 nyarán létrehozta a Nemzeti Előkészítő Bizottságot, amelynek nyolc minisztérium és öt országos főhatóság volt a tagja. A pápalátogatás volt az az alkalom, amely során a katolikus egyháznak új körülmények között, központi irányítás és felügyelet nélkül kellett kialakítani kapcsolatait az állami hatóságokkal és a helyi önkormányzatokkal. Az előkészület jelei voltak, hogy 1990 végén megjelent az „Életünk Krisztus” című füzet a Szentatya látogatásának liturgikus énekeivel és november 16-án Budapesten bemutatták a pápa „Az aranyműves boltja” című oratóriumát. A Szentatya, bevett gyakorlatának megfelelőn, 1990. december 18-án, a Vatikánban a Püspöki Kar elnökével, Seregély Istvánnal együtt ebéden látta vendégül azokat a megyéspüspököket, akiknek egyházmegyéjébe ellátogatni készült. Ezen a napon kelt a magyar híveknek írt levele is, amelyben azt írta: „Sajátos módon is közel akarok lenni a püspökökhöz, a papokhoz, a szerzetesekhez és szerzetes nővérekhez annak a lelkipásztori erőfeszítésnek a tudatában, amelyet az új idők követelnek meg tőlünk.” A levelet Paskai László bíboros 1990. december 31-én olvasta be a Kossuth Rádió Napközben című műsorának a végén.

1991-ben felgyorsultak az előkészületek

A látogatás évében felgyorsult a készület. Meghívást kaptak a látogatásra a határon túl élő magyarok, hogy ők is részt tudjanak venni a pápai szentmiséken. Paskai bíboros Nagyszombatba utazott, hogy a főpásztoron keresztül az Esztergomi Főegyházmegye egykori területén élő magyarokat meghívja Esztergomba. Volt olyan helyszín, ahol a honvédség is kivette a részét a szabadtéri szentmisék szervezéséből. A történelem fintora, hogy Szombathelyen a laktanya parancsnoka, aki a honvédség közreműködését irányította, korábban ott volt századparancsnok, ahol e sorok írója még a kommunizmus éveiben papnövendékként kétéves sorkatonai szolgálatát teljesítette. A korra jellemző, hogy az egyházmegyei hivatalok ekkor kaptak először telefaxot. Az ország keleti fele, ahová Máriapócsra készült a pápa, annyira elmaradott volt még, hogy teljesen új telefonközpontokat és utakat kellett építeni. A kormány jelentős összeggel járult hozzá ahhoz, hogy az ország, a helyszínek méltó módon tudják fogadni Péter utódját. Gyors ütemben készült Budapesten a pápai nunciatúra, a XII. kerületi Gyimes utcában, hogy ott lakhasson a pápa és ekkor kapta vissza az Esztergomi Főegyházmegye a budai prímási palotát az Úri utcában, hogy az legyen a Püspöki Karral való találkozás helyszíne. Piero Marini prelátus, a pápa szertartásmestere 1991. július 27-e és augusztus -e1 között tartotta a helyszíneken a liturgikus főpróbákat.
A pápa elkezdett magyarul tanulni, hogy a beszédeit részben magyarul felolvassa
A Vatikánban is elkezdődött a felkészülés a magyarországi útra. Felkérték Alszeghy Zoltán jezsuita atyát, a Gregoriana egyetem híres professzorát, hogy vegyen részt a pápai beszédek elkészítésében, aki neki is fogott a munkának, azonban a nyár folyamán váratlanul elhunyt. II. János Pál pápa pedig elkezdett magyarul tanulni Rómában élő magyar atyák segítségével. A sok nyelvet beszélő pápának a magyar volt a legnehezebb. Erről a Parlament előtt ezt mondta látogatása első napján: „Mindenekelőtt szeretném elnézéseteket kérni a rossz magyar kiejtésemért. Minden magyarnak, s főként a fővárosiaknak meg kell bocsátaniuk nekem ezért. Biztosítalak titeket, hogy amire lehetőségem volt, azt megtettem. Nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvetek nagyon szép és nagyon igényes, valójában egy szűk kapu. Olyan szűk, mint az a kapu, amelyen át a mennyországba kell bejutnunk”.

Hazakerültek Mindszenty József bíboros földi maradványai

A lengyel magyar kapcsolatokról ezt mondta: „Úgy mondják, hogy a lengyel és a magyar unokatestvérek. S ez igaz, mert bebizonyosodott a történelem különböző időszakaiban, igaznak bizonyult ez a rokoni kötelék. De a nyelvet tekintve én nem vagyok jó unokatestvér.”

Érkezését az év során két fontos esemény előzte meg: májusban sor kerülhetett Mindszenty József bíboros földi maradványainak hazahozatalára az ausztriai Mariazell-ből az esztergom bazilika kriptájába, a prímás végakaratának megfelelően. Az ünnepi szentmisét Opilio Rossi bíboros, a pápai legátus mondta, aki Ausztriában volt nuncius, akkor, amikor Mindszenty bíboros 1971 és 1975 között Bécsben lakott, a Pázmáneumban. Az ünnepélyes temetés a pápalátogatás főpróbája volt. Június végén pedig az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot, így II. János Pál pápa teljesen szabad országba érkezhetett.
„Osztozni akarok a jelen problémák és nehézségek okozta aggodalmaitokban”
A Nemzeti Előkészítő Bizottság a Püspöki Karral együtt augusztus 9-én a Parlamentben tartotta az utolsó közös nemzetközi sajtótájékoztatót: elküldték a meghívókat, a kormány és az egyház felkészült II. János Pál pápa fogadására. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, amely 1943-ban alakult és minden protestáns, ortodox és szabadegyházat magában foglal, nyilatkozatott adott ki, mert ők is várták a pápát Debrecenbe: „E látogatás során elsőrendűen azt hangsúlyozzuk, ami összeköt bennünket római katolikus testvéreinkkel. /…/ legyen fordulópont a mostani pápalátogatás az egymás közötti kapcsolatokban is.” A látogatás előkészítésére a Osservatore Romano vatikáni napilap az augusztus 11-i különszámát szentelte. A magyar egyház ezeréves történelméről, a magyar egyház újjászületéséről, a misszió feladatairól, az ifjúság helyzetéről a szerzetesek helyzetéről közölt cikkeket, amelyeket az első kivételével a Püspöki Kar tagjai írtak. A hívek tájékoztatására jelent meg augusztus 12-én kilenc napon keresztül az „Áldás” c. napilap, amely hasznos információkkal szolgált és tájékoztatott a látogatásról. II. János Pál pápa utazása előtt, a Magyar Televízióban augusztus 14-én küldte üzenetét, amely egyenesben közvetítette a pápa egész útját. Az üzenetben így szólt: „Nem csak azért jövök, hogy osztozzam örömötökben a visszaszerzett szabadságért, hanem azért is, hogy, /…/ a megbékélésre, az igazságosságra és a békére épülő társadalmat alkossatok!”

Összefoglalás

II. János Pál pápa megválasztását 1978-ban nagy érdeklődés követte Magyarországon. Wojtyla pápa lengyel magyar történelmi kapcsolatok révén megválasztásától kezdve nagy figyelmet fordított a kommunizmus éveiben megnyomorított magyar egyház sorsára. Lengyelországban tett lelkipásztori látogatásai a magyar híveknek is alkalmat kínáltak arra, hogy találkozzanak Péter utódával. 1988-ban Szent István király halálának 950. jubileumi éve hozta meg azt a fordulatot, amely lehetővé tette, hogy első alkalommal meghívást kapjon egy kommunista országba. Látogatásának időpontja azonban kitolódott a magyarországi politikai változások miatt. Egy kommunista országból kapta a meghívást és végül egy demokratikus ország várta 1991-ben. Látogatását 1991-ben két fontos esemény előzte meg: Mindszenty bíboros földi maradványainak hazaszállítása Esztergomba, és az utolsó szovjet katona távozása. A pápa így teljesen szabad országba érkezhetett. Hazajött végre – legalább holtában a magyar nemzet nagy fia – Mindszenty József bíborosérsek és eltávoztak a hódító szovjet csapatok.
Harminc év távlatából most is hálatelt szívvel köszönjük a Gondviselő Istennek Szent II. János Pál pápa első majd második apostoli látogatását és kérjük a Szűzanyát, Magyarok Nagyasszonyát, hogy járjon közbe Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros boldoggáavatásáért. Addig is járjunk tovább azon az úton, amelyen a magyar nép – ahogy a pápa is mondta – a „Regnum Marianum” Isten kegyelméből megőrzött itt e földön hitet és hazát.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4669155193096064/4669147433096840/

Így kezdődött a látogatás: Megcsókolta a magyar anyaföldet

https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4669155193096064/4669147296430187
Antall József miniszterelnök köszönti a Vendéget

Amikor Róma szíve a Hősök terén dobogott
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4669155193096064/4669147359763514

Mindig messzire tekintett

Örömmel és szeretettel várták

Örömmel és lendülettel jött
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4669155193096064/4669147363096847

Százezrek imádkoztak vele...
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4669155193096064/4669147593096824

--------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

Esztergomban Mindszenty bíboros sírja előtt
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4675408805804036/4675398145805102/

Imádság közben, hogy megerősítse testvéreit a hitben
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4675408805804036/4675398155805101

A Dunakanyarban Esztergom felé
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4675408805804036/4675398205805096

Máriapócson a pócsi Istenanyát köszönti
Isteni liturgia a szabadban
A hálás pócsiak emléktáblája
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/photos/pcb.4675408805804036/4675398312471752

--------------------------------------------------------------------------------------