A futballtörténelem egyik legnagyobb edzője Weisz Árpád, emléke Rómában is tovább él, az életéről már készült film, amit egy éve a Római Magyar Akadémián mutattak be nagy sikerrel, s most színdarab is készült életéről ARPAD címmel, amit ugyancsak nagy sikerrel adtak elő, mégpedig a Villa Pamphilj színházban január 26-án.

Az ARPAD a Pigneto Off Teatro projektje, Fabio Rocco Oliva írta, Andrea Vellotti rendezte, a színpadon Alessio Vellotti által komponált és élőben előadott eredeti zene kíséretében. Két szereplője: Alessio és Andrea Vellotti.

2024.11.28.

November 19-én nemzetközi konferenciát tartottak a Holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Római Magyar Akadémián.

Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus beszámolója a tanácskozás részleteiről:

„A 80 anni dall’Olocausto. La diplomazia della Santa Sede in favore degli ebrei: il caso degli ungheresi” /„80 évvel a Holokauszt után. A szentszéki diplomácia a zsidók védelmében: a magyar példa” címmel sikeres nemzetközi konferenciát tartottak 2024.

Rómában a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából, 2024. január 30-án, kedden 19.30 órakor az olasz főváros magyar kulturális intézetében, a Falconieri-palotában levetítették Papp Gábor Zsigmond  Az olasz futball magyar mesterei című dokumentumfilmjét.

A harmincas évek elején a tizennyolc csapatos olasz bajnokságból 12 csapatnak volt magyar az edzője. A két világháború közt 78 magyar edző dolgozott olasz klubcsapatoknál.

Tóth (Potya) Istvánt és Kertész Gézát nagyon, nagyon sokan szerették, tisztelték és becsülték ebben az országban. Ezt a szeretetet, tiszteletet és megbecsülést most, haláluk után talán jobban érzik, mint földi életükben – ezekkel a gondolatokkal kezdődik a Népsport 1946. április 5-i tudósítása a két egykori futballedző temetéséről. A klubok képviselői, egykori játékostársak mellett négy amerikai katonatiszt is megjelent, ők is tisztelegtek életútjuk előtt.

Megcsókolta a szerdai audiencián Ferenc pápa a tetovált rabszámot Lidzija Makszimovics holokauszttúlélő karján, aki megjárta az auschwitz-birkenaui náci haláltábort.

A 81 éves fehérorosz nő feltűrte ruhája ujját, hogy megmutassa a katolikus egyházfőnek a számot, amellyel megjelölték a koncentrációs táborokba belépő rabokat, a pápa pedig megcsókolta a tetoválást. A nő átölelte a pápát és váltott vele néhány szót, elmondta, hogy hároméves volt, amikor a táborba deportálták.

2021.02.26.

A csaknem 90 éves magyar írónő már régóta Rómában él. Az Osservatore Romano vatikáni napilap januárban interjút készített vele az Emlékezet Napja alkalmából. Ferenc pápát mélyen megrendítette Edith Bruck tanúságtétele, így február 20-án, szombaton személyesen felkereste az auschwitzi túlélőt a város központjában lévő lakhelyén.

A pápa elolvasta Edith Bruck, magyar írónő, auschwitzi túlélő tanúvallomását, amely elbeszéli a náci üldöztetés idején személyesen és családja által átélt rémtetteket.

2021.01.18.

Leone Pontecorvo nyolcéves olasz zsidó fiú volt a náci üldözés időszakában 1943-ban. Bruno nevű kistestvérével együtt befogadták az intézetükbe a római Jézus Szent Szíve obláta nővérek. Leone most nyolcvanhat éves, de soha nem feledi az életét megmentő segítséget – nyilatkozik a Vatikáni Rádiónak a katolikus-zsidó párbeszéd napja alkalmából.

A tapasztalat megerősítette zsidó identitásomat

„Kilenc hónap menedék a nővérek háza oltalmában!

 2013.10.17.

2012 január

Az olasz főváros vezetése szerint macskaköves utcák komoly veszélyt jelentenek. Főleg bizonyos lábbeliben.

Róma polgármestere, Gianni Alemanno bejelentette, hogy az év végéig újrakövezik a város több forgalmas utcáját annak érdekében, hogy azokon a séta biztonságosabb legyen. A politikus külön kiemelte, hogy többek közt a magassarkút viselő nőkre gondoltak.

A városvezetés persze tisztában van azzal is, hogy a macskakő a városkép egyik jellegzetessége, ezért úgy döntöttek, hogy kizárólag ott cserélik majd aszfaltra, ahol feltétlenül szükséges.