Róma Blog: 2007. szeptember

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1584 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6065 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1281 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1584 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6065 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1281 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1584 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6065 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1281 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1584 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6065 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1281 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Régebbi hírek

Még régebbiek 

Róma Közösségi Oldala hírei - 2007. szeptember

Független állam Róma északnyugati részén, a pápa otthona és a római katolikus egyház központja. 0,5 négyzetkilóméter a területe, a világ legkisebb állama. Lakóinak száma:1000.

Pénznem: vatikáni lira, közforgalomban olasz lira, 1 vatikáni lira = 100 centesimo Hivatalos nyelve olasz, latin. Népe olasz és egyéb. Vallás: római katolikus

A VIII. században alapított egyházi állam hatalma a középkorban egész közép Iáliára kiterjest. Az olasz államot a pápák csak 1929-ben ismerték el.

Utolsó hozzászólás

Kováts Lajosné üzente 16 éve

Sziasztok!
Én 1995-ben jártam Rómában. Azon belűl tőbb helyen.
Mikor a SZ. P. Bazilikába bementem , kicsit beljebb haladva szó szerint sírvafakadtam a meghatottságtól, a gyönyörtől, attól a nagy hatalmas méretektől amit láttam.
csodás élményben volt részem.
Az emberek nagyon segítőkészek, söt még a forgalom irányító rendőr is, aki a nagy kereszteződésben a dobogóján állt, még az is mosolyogva, türelmesen magyrázta el mikor kérdeztem merre van a VIA AURÉLIA cemping. Csak intett és mondta, hogy "avanti, avanti....
Nekem csak kellemes emlékeim vannak Rómóból.
Majd folytatom.

Tovább 

Az étkezési szokások kialakulásában a gazdasági, földrajzi és egyéb tényezõk mellett szerepet játszik az olasz életfilozófia is. Az olaszok szeretnek enni, kedvelik a jó ételeket, ami nem feltétlenül drágát és különlegeset jelent.

A legegyszerûbb ételt is olyan odaadással, mondhatni szenvedéllyel készítik, fogyasztják és vitatják meg ,mint a drága vendéglõk luxus fogásait.

Az átlagember napi étkezésére az olcsó tésztaételek a jellemzõek. Ezekbõl a tésztákból mi csak néhányat ismerünk.

Utolsó hozzászólás

Huszákné Vigh Gabriella üzente 10 éve

Nézd el, régi fórumozó blogját nem törlöm, láthatod ez öt éves. Szívesen vesszük azonban, ha Te is írsz.

Tovább 

 

Ie. 390. junius 18ról 19-re virradó éjszaka az Allia folyó mentén elterülõ sikságon a gallusok súlyossan megverték a római sereget, utánna betörtek a városba és felgyújtották. A Palatinus Caelius halom között levõ zsupfedeles viskókban, bódékban, mûhelyekben felhalmozott sok-sok gyulékony anyag gyorsan tüzet fogott. A délnyugat felõl érkezõ erõs szél (libeccio), a tüzet gyorsan tovább vitte és hamar elhamvasztotta a Circus Maximus fából ácsoltt lelátóit.

Utolsó hozzászólás

Huszákné Vigh Gabriella üzente 12 éve

Nero gyújtogatós történetének legtöbbet idézett krónikása Suetonius, aki szerint Róma felgyújtása azért történt, mert „valaki ezt a görög verset találta idézni a császár előtt: ’ha én meghaltam, a világot ám eméssze meg a tűz’. Erre Néró, ugyancsak görögül, azt mondta: ’Sőt, amíg én élek!’ – és legott megparancsolta, hogy gyújtsák föl Rómát” – idézi az ókori szerzőt Tóth Béla.

Németh György korábban már idézett művében tételesen bemutatja, hogy Nero toposzai visszavezethetőek a herodotoszi történetírásig, sőt annak keleti és mitológiai forrásáig. Könyvében Németh elismeri: Nero valóban zsarnok volt, ám nem mindegy, milyen. Szerinte nem tudni, mit követett el valójában, és mi az, ami a korábbi zsarnokmintákból – Oidipusz, Kambüszész és Periandrosz – rakódott rá.

Németh idézi Tacitust, aki óvatosabb Suetoniusnál: „Következik a csapás, véletlenül-e vagy a princeps alattomosságából, megállapíthatatlan (mert mind a kettőt szerzők hagyományozták) … Ebben az időben Nero Antiumban tartózkodott, s nem tért vissza a Városba, csak mikor a tűz közeledett palotájához.”

Tacitus idézve Tóth Béla is leírja: (Nero) „mindent elkövetett a tűzvész elfojtására, és segítette a leégetteket; a veszedelem közepette pedig kísérők nélkül szaladozott Róma utcáin. Mindazáltal az a hír terjedt el, hogy a tűz alatt fölment házi színpadára, és tragédiahősnek öltözve, lantszó mellett Trója veszedelmét énekelte, s gyönyörködött a lángokban. Ezt az alkalmasint soha meg nem történt jelenetet ábrázolja Piloty Károly müncheni német festő (…) festménye.” (lásd képünket)

Végezetül egy lehetséges magyarázat a katasztrófára a fent idézett, tudományosan is elfogadott történeti környezetbe helyezett Spiró-műből: „Akkor tört ki a tűzvész. A Cirkuszban indult a bódék között, a kolbászsütők lehettek elővigyázatlanok, legalábbis így mondták, de a szélen gyorsan elharapózott, a Palatinusra is átcsapott (…) (Nero) azt is mondta: hallja, azt híresztelik, hogy ő maga gyújtotta fel Rómát, ő, a császár! Micsoda páratlan, sosemvolt, förtelmes gyanúsítás, micsoda alávaló rágalom! Ezért megparancsolja, hogy fogdossák össze ama sötét lelkű, ármánykodó, eszelős, gonosz zsidókat, akik a tűzvészt az ő Istenük bosszújának mondták…”

(A szöveg szerinti zsidók „nazarénusok”, azaz keresztények voltak, akiket a tűzvész bűnbakjaivá kiáltottak ki.)

http://www.urbanlegends.hu/2005/06/nero-es-a-romai-tuzvesz/

Tovább 

network.hu

 Romolus és Rémus, az ikerpár anyja Rhea Sivia Vesta papnő , apjuk Mars isten volt. A szülők úgy határoztak, hogy nem ölik meg a gyermeküket, hanem a sorsukra bizzák őket, csináljanak az istenek velük amit akarnak. Fűzfából teknőt faragtak és abba tették a csecsemőket. A folyó víze felkapta a teknőt és az akkor épp megáradt Tiberis magával sodorta az ikreket. Végül egy vén fügefa lábánál megakadt a teknő. Isteni apjuk Mars egy anyafarkast küldött hozzájuk, egy fiait elvesztett félelmetes vadállatot.

Utolsó hozzászólás

Huszákné Vigh Gabriella üzente 13 éve

Megtalálták Romulus és Remus barlangját!
A római Palatinus dombon olasz régészek feltárták azt a barlangot, amelyről a régi rómaiak azt tartották, hogy ott szoptatta a nőstényfarkas Romulust és Remust, akik a hagyomány szerint i. e. 753-ban megalapították Róma városát.
A barlangra az Augustus császár Palatinus dombon lévő palotájánál folyó ásatás során bukkantak rá, de nem merték folytatni az ásatásokat, mert attól féltek, hogy beszakad a mennyezete. Szondákat eresztettek le a mélybe, így sikerült feltárni a 16 méter mélyen lévő gazdagon díszített legendás barlangot.
Az antik Rómában a Lupercalé-barlangban emlékeztek meg évente a Romulus és Remus legendáról. Az üregben található díszek és mozaikok is bizonyítják, amit a történészek már tudtak eddig is a különféle ókori forrásokból: a barlangot valóságos szentéllyé alakították a rómaiak, amely a minden év február 15-én megtartott lupercalia ünnepének központi helyszínéül szolgált.

A lupercalia eredetét még Romulus és Remus legendájának születése előtti időkre helyezik, az azonban bizonyos, hogy nem sokkal Róma megalapítását követően már a tavaszváró ünnep részeként a rómaiak megünnepelték a tél végét is.

A 7,5 méter széles és 9 méter magas üreget tengeri kagylóhéjjal és márvány mozaikkal díszítették. Az üreget középen egy fehér sas díszíti. A kutatók szerint nagy valószínűséggel a Lupercalé-barlangról van szó.
A régészek álláspontja szerint Róma születésének története részben mítosz, részben történelmi tény. Egyre több jel utal azonban arra, hogy Romulus és Remus legendája valós tényeken alapul, még ha nem is minden része igaz. Világszerte számos helyen megcsodálgató a híres szobor, amely az ikerpárt szoptató farkast, Róma jelképét ábrázolja.

http://www.fn.hu/tech/20071121/megtalaltak_romulus_remus_barlangjat/

Tovább 

network.hu

-

A legendák szerint 753. április 21-én alapította a várost Romolus és Rémus. Hét dombja közül a Palatinuson a Capitalinus föld és vár palánk vár épült., majd pár száz év elteltével a többi domb benépesítésével kialakult az ókori Róma képe. Romolus és Rémus saját területüket elkerítve, falakat emeltek. Rémus gondtalanul átugrotta a fivére falát és Romolus ezért meggyilkolta őt. A várost Romolusról Rómának nevezték el. A mocsaras területek lecsapolásával további területeket nyertek, majd a Palatinus és a Capitolinus közti völgyben kialakult a városközpont a Fórum.

Tovább 

Idegenforgalmi felvilágisítás: Via Marghera 2-6.

Via Parigi 5-11

Termini Pályaudvaron

Fiumicinói repülõtéren

Piazza della Republica 64

Szállodák:: Rómában több száz szálloda van, igy még a részleges felsorolásukra sincs lehetõség

A város minden részén találhatók külömbözõ kategóriáju szálláshelyek.

Utolsó hozzászólás

Kovács Árpád üzente 12 éve

Találtam jó szállást Rómában: http://www.romai-szallas.hu/

Tovább 

Kirándulás Ostiába

Kirándulás Tivoliba

Kirándulás az Albanói hegyekbe

Körutazás Rómából Palestrina, Fiuggi és Subiaco érintésével

Rómából L' Aquillán át Pescarába

Rómából Porto d' Ascoliba, onnan Riminibe

Utak Rómából Nályba

Rómából a tengerpartra, az Adriai partvidékre is el lehet jutni.

A Vatikáni kertekhez a muzeumi főbejáraton át, vagy a Szent Péter templomtól balra lévő kapun, az Arco delle Campanén át mehetünk. A legfőbb látnivaló IV Pius pápa nyaralója, a Casino Pio. 1533-tól 1562-ig épült Pirro Ligorio és Peruzzi tervei szerint.

A gyönyörűen gondozott növényzeten kívül, több szökőkut díszíti a parkot, legszebbek a Fontana dell' Aquilone és a Fontana dell' Sacramento, azaz a sasnak és a szentségnek a kútja.

A kert megtekinthető része XVI-XVII századi olasz kertépítés hatásos példája.

Tovább 

network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 2007 szeptember

A térképek galériája után irányjelző táblák segítségével jutunk el abba a négy szobába, (stanzába) melyeket Raffaello falfestményei díszítenek. A művész II. Gyula pápa hívására 1508-ban érkezett Rómába.és ezeknek a szobáknak a kifestésén haláláig , 1520-ig dolgozott tanítványaival együtt. Az utolsót a Constantinusról elnevezett termet már tanítványai fejezték be. Az első 3 szoba gyakorlatilag Raffaello alkotásainak tekinthetők, mivel tanítványai az ő állandó irányítása mellett segédkeztek neki.

Tovább 

A kápolnához a stanzák bejáratától vezet le a lécsõ A Cappella Sistina IV. Sixtus rendeletére épült.1473-1481 között.Világhírét Michelangeló világhírû freskóinak köszönheti. A 40 méter hosszú és 13 méter széles termet Mino daFiescole márványkorlátja két részre osztja.

A mennyezet falfestményeit Michelangeló (1475-1564) viszonylag fiatalon 1508-1512 között készítette. A középsõ kilenc mezõ a bibliai teremtéstörténetet ábrázolja a sötétség és a világosság elválasztásától Ádám és Éva teremtésén át egészen Noé részegségéig.

Tovább 

 A múzeumokhoz a bejárat a Viale Vitacanóról van. A hatalmas és évszázadokon át épült palotaeggyüttesben a múzeumok és a kiállitások egész sorát láthatjuk, a Sixtusi kápolnával és Raffaelo stanzáival együtt.

Futólagos megtekintésük is több napot vesz igénybe, ezért tanácsos eldönteni, hogy mit akarunk megnézni.

Antik gyűjtemény

Etruszk gyűjtemény

Galléria degli Arazzi

Galléria delle Carte Geografhice

Gregorio Profáno

Museo Prio Cristiano

Museo Storico

Raffaleo stanzái

V.

Tovább 

network.hu

network.hu

2007.

Basilica di San Pietro in Vaticano

Szent Péter hagyomány szerinti sírja fölé már nagy Constantinus császár is templomot emeltetett., melyet 326-ban szenteltek fel. Ez a bazilika a XV. század közepe tájára annyira roskataggá vált, hogy ujjáépítésére, vagy egy uj bazilika emelésére kellett gondolni. Végül is II. Gyula pápa a XVI század elején, rászánta magát a régi bazilika lerombolására, és egy uj építésére. Bramante tervei szerint.A pápa és Bramante halála után Raffaelo, Giuliáno, Sangallio, Peruzzi, majd 1546-ban Michelangelo vette át a munkálatok irányítását.

Tovább 

 

network.hu

 

network.hu

2007.

 

A Szent Péter tér:(Piazza di San Pietro). Tervezője:Gian Lorenzo Bernini( a barokk Róma legnagyobb építőművésze)

1660-as években az uj Szent Péter templom már készen állt, helyén volt a nagy obeliszk, a jobb oldali monumentális szökőkút is.

Bernini egy elipszis alakú teret alakított ki.,melynek középpontjában áll az obeliszk, és 240 m hosszu tengelyén a két szökőkút. A templom középvonalában is haladó és csak 190 m hosszú kistengely meghosszabításában Bernini még egy trapéz alakú térséget is kialakított.

Tovább 

Az ókori és a középkori Róma a Tiberis bal partján épült ki. A jobb parton csak elszórt villaépületek voltak. Csak a középkor vége felé létesült itt nagyobb település, igazi jelentõségre pedig akkor tett szert,amikor a pápák a XV. század végén itt a vatikáni halmon, a Nagy Constantinus által épitett Szent Péter Bazilika szomszédságában alakitották ki, uj rezidenciájukat. Ezenkívûl a folyó jobb partján csak egy monumentális ókori épitmény emelkedett..Hadrianus császár mauzóleuma.

Tovább 

network.hu

Még a II. világháboru előtt ugy tervezték, hogy Róma déli külvárosában, az Ostiába vezető ut mentén 1942-ben világkiállitást rendeznek. Ebből ugyan semmi sem lett, de a kiállitás kezdőbetűivel, az E.U.R. (Esposizione Universále di Róma ) elnevezéssel jelölik az itt kialakult impozáns, modern városrészt. Az 1960-as Olimpiai játékok alkalmából továbbfejlesztették, és igy ez a városrész a modern épitészet iránt érdeklődők számára valóban látványos

Utolsó hozzászólás

Huszákné Vigh Gabriella üzente 13 éve

EUR hoz linkek:
http://www.romeartlover.it/Eur.html
Fellini film:
http://www.youtube.com/watch?v=I7JRrM9uyBc&feature=related

Tovább 

Caracalla fürdői: A legmonumentálisabb ókori épitmények közé tartozik

A Scipiók sírja

A Szent Callixtus katakomba

Szent Sebestyén templom

Caecilia Metelia siremlék

A Szent Pál kapu

S.Paolo fuori le Mura: A falakon kivüli Szent Pál bazilika

A Santa Maria in Cosmedion-templom oldalán haladó Via della Greca folytatása a Via del Circi Massimo. Ez a Circus Maximus azaz a Nagycirkusz oldalánál vezet végig. A csekélyke maradványból már alig lehet látni, hogy valamikor 20000 ember számára volt itt ülõhely , hogy végignézhessék az ókorban oly népszerû kocsiversenyeket. A Cirkus túloldalán a Palatinus dombot, a császári palotákhoz tartozó épitményeket látjuk. A Cirkus másik oldalán pedig a Aventinusnak nevezett domb magasodik.

Tovább 

A Via del Corso a Piazza Veneziától a Piazza delPopolóig húzódó fõutvonal, melyet számos szép barokk palota éstemplom szegélyez. A Piazza Corona a város egyik forgalmi csomópontja, amely nevét az ott emelkedõ diadaloszlopról (Colonna) kapta.

Marcus Aurelius oszlopa: csigavonalban tekeredõ dombormû. 30 m magas oszlop ábrázolásai a mai Dunántúl védelmére vonatkoznak. Tetejére V, Xixus pápa Pál aposatol szorát helyezték.

Santa Maria del Popolo: XV századi reneszánsz stílusu templom homlokzata barokkos.

Tovább 

Az ókori városközpont: Piazza Venezia a város egyik földrajzi és közlekedési központja.

Célszerû a városnézõ sétát itt kezdeni

Palazzo Venezia: a tér névadó palotája a XV. század második felében épült reneszánsz stilusban. A Szent Márk templom köré épült, illetve azt is magába foglalja. A templom barokkos stilusú kupola mozaikja IX. századi.

II. Viktor Emánuel emlékmû: hatalmas fehér márvány épület.A Capitaliumra felvezetõ széles rámpaszerû díszlépcsõ Michelángeló tervei szerint készült.

Tovább 

Rómát, a hagyomány szerint ie. 753.ban Romolus alapította. A mondák körébe veszõ 7 király uralkodása után, a római köztársaság kora következett. ie. 509-31-ig. Innen számíthatjuk Augustus egyeduralmának, a római császárságnak a kezdetét. A császárság isz. 476-ig tartott. A Rómában látható ókori emlékek többsége császárkorszakból való. Az isz. 1 század folyamán a Római birodalom a Földközi tenger melletti területeken kívül magába foglalta a mi Dunántulunkat is.

Tovább 

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu