2024.07.19.

Rómában a Santa Maria in Portico in Campitelli templomban 1500 éves lett a Santa Maria in Portico ikon kultusza, és 450 éves lett a hozzá kapcsolódó leonardinusok rendje.

Santa Galla, egy gazdag római patrícius, aki férje halála után inkább Krisztust és egyházát szolgálta, visszautasított minden további házasságot, amelyet fiatal kora, vagyona miatt rokonai javasoltak. Házának oszlopcsarnoka a szeretet igazi helyévé vált, ahol Krisztus emlékét tisztelték a szegények és a zarándokok.

2024.07.09.

A Madonna del Pantheon, más néven Madonna Hodigitria/ Hodigitria Szűzanya ősi ikon újra ragyog a nyolc hónapig tartó gondos és szakszerű restaurálásnak köszönhetően.

A Pantheon Madonnájának története egészen 609. május 13-ig nyúlik vissza, amikor az ókori pogány templomot Santa Maria ad Martyres keresztény bazilikává szentelték fel. A templomot Phocas bizánci császár ajándékozta IV. Bonifác pápának, és a pápa alakította át egy Máriának és az üldöztetésben elhunyt keresztény vértanúknak szentelt templommá.

Az Istentiszteleti és Szentségi Dikasztérium 2018 tavaszán elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet pünkösdhétfőn ünnepelünk a liturgiában.

A II. Vatikáni Zsinat végén, 1964 novemberében VI. Pál pápa bejelentette, hogy Máriát, mint az Egyház Anyját (Mater Ecclesiae) is tiszteljük. Ez azt jelenti, hogy anyja az egész keresztény népnek, mind a híveknek, mind a pásztoroknak. A pápa e titulussal Máriának a Krisztusban megkereszteltekkel és ezáltal az Egyház tagjaival fennálló lelki anyaságát kívánta hangsúlyozni.

Ferenc pápa vezette a „24 óra az Úrért” elnevezésű kezdeményezést pénteken délután Róma szívében, a római Trionfale városnegyed Kegyelmek Szűzanyja plébánián ( chiesa di Santa Maria delle Grazie al Trionfale ), ahol gyóntatott is, ami a nagyböjt időszakában immár évek óta hagyománnyá vált.

A modern, középkori történelmet őrző templom nevezetessége a Fiát szoptató Madonna csodás ikonja, amelyet a hagyomány szerint egy calabriai remete hozott a Szentföldről.

2022.03.14.

Ukrán madonna néven lett mém Ukrajnában egyik Kijevben készített Telex fotóból, amit a Vatikán is használt írásához, amiben Ferenc pápa a háború elől menekülő nőkről és gyerekekről is szólt. A kép főalakja már nem a kijevi óvóhelyen él kisbabájával, a Telexnek sikerült elérnie őt Nyugat-Ukrajnában.

A helyszíni tudósításkor az ember sajátos tudatállapotba kerül, és egyes helyzetekre már csak akkor csodálkozik rá, amikor otthon a képernyő előtt rendszerezi a gyűjtött anyagot.

2018.11.17.
Rómában a Santa Maria del Popolo templomban őrzött fára festett középkori ikonról restaurálás közben derült ki, hogy ki festette. A restaurátorok a fakereten megtalálták Filippo Rusuti festő aláírását, ami egyedülálló a maga nemében, hiszen a középkorban nem volt szokás szignálni az alkotást.

Filippo Rusuti Rómában született, kortársa volt Jacopo Torriti és Pietro Cavallini festőknek, s arról vált híressé, hogy ő készítette a Santa Maria Maggiore bazilika homlokzatán a gyönyörű mozaikot.

2015.11.08.

Végtelenül szexi, mégsem közönséges. Glamúros, de nem hivalkodó. Az olasz nők utolérhetetlen magabiztossága és humora mindenkit azonnal levesz a lábáról, érzékiségük és divatrajongásuk pedig csak hab a tortán. Nézzük a 8 legnagyobb olasz szépségikont!

A divat és a szépség az olasz nők számára belülről fakad – de persze megvannak a trükkjeik arra, hogy ezeket tovább hangsúlyozzák megjelenésükben. Sophia, Monica, Chiara – la donna italiana fogalommá vált a világban, hiszen első látásra bármennyire is különbözőek ezek a hölgyek, valójában nagyon is sok közös van bennük.

2013.02.16.

Renata Sciachì a római Tiberisz-szigeten fekvő Szent-Bertalan-bazilikában berendezett kis műhelyben fest ikonokat. Képei az imádságból fakadnak, reflexiók az evangélium tanítására. A vatikáni rádió munkatársa, Thullner Zsuzsanna római műhelyében beszélgetett vele.

-

Hogyan kezdett ikonokat festeni?

A Sant’Egidio közösségben érett meg bennem a gondolat. Az imádságainkon kezdettől fogva ott vannak az ikonok, amelyek felé fordulhatunk.