Történetírók, történészek, de gondolkodók és publicisták is évszázadok óta találgatják a Római Birodalom bukásának az okait. Már a középkori keresztény szerzők fantáziáját is megragadta a több száz évig fennálló, majd elhulló birodalom hanyatlása, amelyre számtalan magyarázat született az azóta eltelt évszázadok folyamán. Hibáztatták már Róma erkölcsi hanyatlását, de szóba kerültek a keresztények is, mint a baj okozói.

Egy új matematikai mintát azonosítottak a tudósok a római császárok korai és gyakran erőszakos haláleseteiben: egy olyan törvényszerűséget, amely számos befolyásos uralkodó sorsát leírja, akik egy egész birodalmat irányítottak, majd hirtelen elhunytak.

A kutatók szerint bár véletlenszerűnek tűnnek, a valószínűségek hatalmi törvény szerinti eloszlása sok más, komplex rendszerekhez kapcsolódó jelenségben is megtalálható.

Francisco Rodrigues, a brazil São Paulo Egyetem adattudósa szerint a császárok uralkodása is egy ilyen kontextus.

2020.09.01.
Tavaly egy spanyol szobrász mellszobraik alapján adott mai élethű külsőt három római császárnak, Caesarnak, Nérónak és Augustusnak. Na de fejlődik a technika, s most egy kanadai művész összesen 64 uralkodó élethű mását készítette el mesterséges intelligencia segítségével. A mesterséges intelligencia szerintem Augustusról sokkal szimpatikusabb képet alkotott, mint a spanyol szobrász, de mindenki döntse el saját maga, hogy melyiket érzi valóságosabbnak.

2020.01.11.

A Római Birodalom uralkodóinak élete nem csak fényűzésből állt.

Borús kép tárul elénk

Tudvalevő, hogy a római császárok élete mindennek volt mondható, csak éppen veszélyektől mentesnek nem. Semmi sem garantálta a császárkor uralkodói számára, hogy természetes halállal távoznak majd a földi létből: többségüknek egyébként nem is adatott meg ez, a korban amúgy is szinte kivételesnek számító kegy. Ha a statisztikák felől közelítünk, akkor is meglehetősen borús kép tárul elénk: Kr.